A sztrájkról szóló adatok vármegyénként jelentős különbségeket mutatnak a társaság szerint. Van, ahol az autóbusz-vezetői állománynak csak 7 százaléka, míg a hétfői munkavégzésre vezényelt autóbusz-vezetők 12 százaléka vélte úgy, hogy a folyamatban lévő tárgyalásoknál célravezetőbb a munkabeszüntetés. Az egyéb fizikai, illetve a szellemi munkavállalóknak a 6 százaléka vett részt a sztrájkban országosan.
A MÁV–Volán-csoport és a Volánbusz vezetése továbbra is elkötelezett abban, hogy a lehető leghamarabb megkösse a 2024-re vonatkozó bérmegállapodást a munkavállalókkal – hangsúlyozták közleményükben.
A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) közösségi oldalán megjelentek szerint hétfőn az autóbusz-vezetők mellett a karbantartók is részt vettek a munkabeszüntetésben. A munkavállalói szervezet azt jelezte, hogy a sztrájk támogatottsága elérheti a 75-80 százalékot a munkavállalók körében.
A SZAKSZ a tavaly december 10–11-i munkabeszüntetés után idén január 28–29-re hirdetett újabb sztrájkot a 2024-re szóló bértárgyalások felgyorsítása érdekében.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium január 17-i tájékoztatása szerint Lázár János miniszter egy hároméves időszakra szóló bérfejlesztési ajánlatot tett a MÁV–Volán-csoport munkavállalóinak.
Az ajánlat szerint a bérfejlesztési ciklus alatt a cégcsoport munkavállalóinak alapbére átlagosan legalább 25 százalékkal – az éves bértárgyalások függvényében akár ennél is nagyobb mértékben – növekedne, míg a bérfejlesztési időszak első évben, 2024-ben egységesen havi 70 ezer forinttal nőne a vállalatcsoport minden munkavállalójának alapbére, ez átlagosan 16,8 százalékos béremelést jelent.
A SZAKSZ a bértárgyalás legutóbbi, január 23-i fordulóját eredménytelennek ítélte. Az érdekképviselet a korábbi 25 százalékos vagy fejenként havi 112 500 forintos keresetfejlesztési igényét havi 90 ezer forintra módosította, amit a bértárgyalás során nem tudott a munkáltatóval elfogadtatni.
