Figyelemre méltó lélekjelenléttel, bátorsággal és féltő gondoskodással cselekedett Szabó Gergely Máté kadét. A miskolci diák január 10-én egy utasokkal teli buszon egyedül sietett egy epilepsziás rohamot elszenvedő fiatal nő segítségére – Hívja fel a figyelmet a Honvédség.
Nem szabad félni! Ha valaki bajba kerül, oda kell lépni, segíteni kell!
– vallja a 16 éves kadét.
Az eset egy Miskolc felé tartó buszon történt, ami az egyik megállónál feltűnően sokáig várakozott.
A fiatal kadét észrevette, hogy a hosszú várakozás oka az, hogy a busz elejében hatalmas tumultus van és valakit körbe állnak.
Mint fogalmaz, valahol legbelül megérezte, hogy baj lehet, ezért előresietett megkérdezni, hogy segíthet-e valamiben. Amikor megpillantotta a földön fekvő, remegő fiatal nőt, rögtön tudta, hogy az utastársak elutasító válasza ellenére lépnie kell. Bár a mentőket már felhívta valaki, ő volt az első, aki a hölgy fölé hajolt és igyekezett biztonságba helyezni. Arra is volt lélekjelenléte, hogy megkérdezze a mentőszolgálat diszpécserét arról, hogy a stabil oldalfekvés jó döntés-e, vagy inkább a lábát emelje-e fel 45 fokos szögben – írják.
A fiatal nő görcsölni és erősen remegni kezdett, ezért már elköszönni sem köszöntem el a telefon másik végén lévőtől, egy utastársam segítségével kihúztuk az ülések alól és stabil helyzetbe fordítottuk
– meséli.
A mentők tíz percen belül kiérkeztek és átvették az ellátást. Ezután mindenki elfoglalta korábbi helyét a buszon, és az élet menetrend szerint folytatódott tovább, mintha mi sem történt volna.
A kadét tudata azonban csak ekkor kezdte feldolgozni, mi is zajlott le a megelőző percekben. Még ma is úgy véli, hogy bizonyos részletek számára meg sem maradtak, mozaikokból rakta össze a történések részleteit. Elismeri, hogy a bátor fellépés mögött azért megbújt a félelem is, hiszen végig azon aggódott, vajon jól csinálja-e, vajon nem ront-e el valamit, illetve hogy jobban lesz-e a bajbajutott utastárs – idézik fel.
Tiszteletreméltó lélekjelenlétén túl pedig biztos tudás birtokában is volt, hiszen honvéd kadétként a honvédelmi alapismeretek tantárgy részeként is (illetve a Mathias Corvinus Collegium fejlesztő foglalkozásain is) tanult már elsősegélynyújtást. Mindemellett még csak az sem mondható el, hogy először került volna a mostanihoz hasonló élethelyzetbe, négy évvel ezelőtt ugyanis édesapjával közösen segítettek egy földön fekvő hajléktalan férfin, akit attól féltettek, hogy megfagy a földön – írják.
A kadét véleménye szerint az, amit ő megtett a buszon, nem különleges, bárki képes volna rá, mégis mindenkit feszélyez a félelem.
Éppen ezért arra bátorít minden fiatalt és felnőttet, hogy gondolkodás nélkül, ösztönösen segítsenek azokon, akik bajba jutottak.
