Tavaly a bizonytalan környezet sajnos nem tett jót a gyermekvállalási és a házasságkötési kedvnek – derült ki az Ifjúság ’23 jelentésből, amelyet az Ifjúságkutató Intézet első ízben, hagyományteremtő szándékkal adott ki. A tavalyi évről szóló összegző munka szakértők bevonásával elemzi a 2023-as év legfontosabb, ifjúságot érintő témáit.
A kötetben kiemelt szerepet kapott a fiatalokat érintő magány kérdése, és eszerint 15 százalékuk gyakran érzi magát magányosnak. A téma fontosságát mutatja, hogy a krónikussá váló magány nemcsak lelki, de fizikai, sőt bizonyos esetekben orvosi következményekkel jár.
A nyugat-dunántúli fiatalok 41 százaléka és a dél-dunántúli fiatalok 38 százaléka mondta azt, hogy mindig vagy gyakran érzi magát magányosnak.
Kitérnek arra is, hogy a beszámolók szerint a pandémiát követően nem álltak helyre a baráti, társas kapcsolatok. Az ifjúság legégetőbb problémái között szerepel a bizonytalanság, az anyagi nehézségek és a céltalanság érzése, valamint a baráti társaságok hiánya.
Gazdasági nehézségek
A jelentés ugyanakkor nemcsak az elmúlt esztendőt tárgyalja, hanem néhány 2024-re vonatkozó, ifjúságügyet érintő várakozást is megfogalmaz. Egy kerekasztal-beszélgetésen Sebestyén Géza a fiatalok foglalkoztatottságával kapcsolatban emlékeztetett: 2001-ben 11,6 százalék volt azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem tudtak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. 2009-re ez harminc százalék fölé emelkedett, majd 2018–19-re ez a szám kilenc százalék alá csökkent, majd a koronavírus-járvány, az inflációs sokk és az energetikai válság hatására jelentősen megemelkedett. Ma, a legfrissebb adatok szerint 14 százalék körül van ez az érték, amely európai viszonylatban alacsonynak számít, hiszen feleakkora, mint Spanyolországban, Szlovákiában vagy Görögországban.
Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arról is beszélt, hogy az infláció – háborúk és energiaválság miatti – megugrása az átlagnál nagyobb hatást gyakorolt a fiatalok életére 2023-ban, 2024 viszont várhatóan könnyebb lesz, hiszen a 2023 januárjában mért 25,7 százalékos inflációt már decemberre sikerült 5,5 százalékra levinni.
A határon túli magyar fiatalokra tavaly a legnagyobb hatást az orosz–ukrán háború és annak utóhatásai gyakorolták, hiszen az egész kárpátaljai magyarság veszélybe került – emlékeztetett Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója, majd hozzátette:
a külhoni magyar családoknak viszont – e gazdasági nehézségek közepette – hatalmas segítséget nyújtott az oktatási-nevelési támogatás több mint négyszeresére növelése 2023-ban.
Erasmus és Facebook
Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke szerint 2023-ban az Erasmus-ügy határozta meg leginkább az ifjúságügyet, amelynek hatására közel kétszázezer magyar fiatal fog 2024-ben (valószínűleg) kiszorulni az EU legsikeresebb programjából. Az Erasmus+ program több mint 35 éve működik, legismertebb pillére a felsőoktatási mobilitás, de rengeteg egyéb finanszírozási lába is kialakult az elmúlt évtizedekben (például közös képzések létrehozása, jó gyakorlatokat megosztó platformok működtetése).
A szakértő az okoseszközök, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre meghatározóbb szerepére is felhívta a figyelmet, majd hozzátette: egy technikai forradalom küszöbén vagyunk, az MI alkalmazásának szabályozása 2024-ben várhatóan előtérbe fog kerülni.
A jelentésben a közösségi média használatát is górcső alá veszik, amelyből kiderül, a fiatalok, vagyis a 15–39 év közöttiek kilencven százaléka használja napi szinten a különböző platformokat, a legnépszerűbb még mindig a Facebook.
