A határon túli magyar fiatalokra tavaly a legnagyobb hatást az orosz–ukrán háború és annak utóhatásai gyakorolták, hiszen az egész kárpátaljai magyarság veszélybe került – emlékeztetett Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója, majd hozzátette:
a külhoni magyar családoknak viszont – e gazdasági nehézségek közepette – hatalmas segítséget nyújtott az oktatási-nevelési támogatás több mint négyszeresére növelése 2023-ban.
Erasmus és Facebook
Kovács Péter, a Nemzeti Ifjúsági Tanács elnöke szerint 2023-ban az Erasmus-ügy határozta meg leginkább az ifjúságügyet, amelynek hatására közel kétszázezer magyar fiatal fog 2024-ben (valószínűleg) kiszorulni az EU legsikeresebb programjából. Az Erasmus+ program több mint 35 éve működik, legismertebb pillére a felsőoktatási mobilitás, de rengeteg egyéb finanszírozási lába is kialakult az elmúlt évtizedekben (például közös képzések létrehozása, jó gyakorlatokat megosztó platformok működtetése).
A szakértő az okoseszközök, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre meghatározóbb szerepére is felhívta a figyelmet, majd hozzátette: egy technikai forradalom küszöbén vagyunk, az MI alkalmazásának szabályozása 2024-ben várhatóan előtérbe fog kerülni.
A jelentésben a közösségi média használatát is górcső alá veszik, amelyből kiderül, a fiatalok, vagyis a 15–39 év közöttiek kilencven százaléka használja napi szinten a különböző platformokat, a legnépszerűbb még mindig a Facebook.
