„Magyarország Ügyészsége visszautasítja a Magyar Nemzet 2024. február 15-ei számában megjelent „Terroristababusgatás” című cikk ügyészséget érintő állításait az un. antifa ügyben. A cikkben foglaltakkal ellentétben, az ügyészség a tényállásoknak és a jogszabályoknak megfelelő döntéseket hozta.
A Fővárosi Főügyészség 2023 október végén emelt vádat az un. antifa ügyben. Az ügyészség a terheltek közül az olasz állampolgárságú I. rendű vádlottat bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével, a német állampolgárságú II. és III. rendű vádlottakat pedig bűnszervezetben részvétel bűntettével vádolja; velük szemben fegyházbüntetés kiszabására, valamint Magyarország területéről történő, határozott idejű kiutasításra tett indítványt.
A bűnszervezetben való elkövetésre és a bűnhalmazatra tekintettel a kiszabható büntetés tételkerete az olasz vádlott esetében 2 évtől 24 évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyészség a vádiratban még abban az esetben is 11 év fegyházbüntetést kért az I. rendű vádlottra, amennyiben az előkészítő ülésen elismeri a cselekményét és lemond a tárgyalás jogáról. Mivel ilyen beismerésre eddig nem került sor, a per során az ügyészség célja ennél súlyosabb büntetés elérése is lehet, (Csak összehasonlításul: a terrorcselekménnyel és más bűncselekményekkel vádolt Budaházy Györgyöt a megismételt eljárásban a másodfokú bíróság jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítélte.)
A bűnszervezetben való elkövetésre figyelemmel a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel, illetve a terhelt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből ki van zárva.
A Fővárosi Főügyészség az ügyben további 14 személlyel szemben európai, és nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozta. Az un. antifa ügy jogi minősítését vitatva, terrorcselekmény esetleges megállapíthatósága kapcsán utalt a cikk szerzője a lakosság megfélemlítésére, mint a szerinte nyilvánvalóan fennálló célzatra.
Fontos kiemelni, hogy a „célzat” nem azonos az „alkalmasság” fogalmával. A célzatot, mint szubjektív elemet minden esetben bizonyítani szükséges, ellentétben az objektív alkalmassággal, amely az eljáró hatóság mérlegelésén múlik.
A terrorcselekmény kapcsán tehát a lakosság megfélemlítését, mint célzatot az ügyben eljáró hatóságoknak bizonyítani szükséges. Az eljárás során sem a különböző szolgálatok, sem az ügyben nyomozást folytató rendőrség nem tudott az ezen célzatot alátámasztó bizonyítékokat feltárni. E nélkül viszont nem állapítható meg a terrorcselekménykénti minősítés.
Megjegyzendő továbbá, hogy az un. antifa mozgalmat jelenleg egyetlen ország sem sorolja a terrorista szervezetek közé. Magyarország Ügyészsége a kérdéses ügyben – ahogy máskor is – a jogszabályokat betartva és betartatva, jogszerűen járt el, a társadalom védelmének feladatát szem előtt tartva.
Az ügyészség az indítványaival és a következetes (többnyire súlyosításra irányuló) fellebbezési gyakorlatával arra törekszik, hogy az elkövetett cselekményekkel arányos és törvényes ítéletek szülessenek.”
