Elég súlyos dolgok derültek ki a legnépszerűbb fájdalomcsillapítókról

Ne szedje mértéktelenül, ha nem muszáj.

Folyamatos kutatások zajlanak a hosszútávon is hatékony antibiotikum kifejlesztéséért. Fotó: Shutterstock

Súlyosbíthatják bizonyos betegségek tüneteit a leggyakrabban használt nem-szteroid gyulladáscsökkentők, ilyenek például az ibuprofen vagy az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények, ha rendszeresen vagy nagy mennyiségben szedik őket – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem. 

Szélsőséges esetben ezek a gyógyszerek akár bélgyulladást vagy bélfekélyt is okozhatnak, ugyanis ezek befolyásolhatják a bélrendszerben élő mikroorganizmusok összetételét, ami negatívan hathat az alapbetegségre. Az egyetem kutatócsoportja évek óta vizsgálja, miért és hogyan okozhatják a leggyakrabban alkalmazott fájdalomcsillapítók – NSAID-ok (non-steroidal anti-inflammatory drugs – a bél mikrobióta egyensúlyának felbomlását, amelyet diszbiózisnak neveznek. 

Hozzáfűzik, a bélrendszerben több, mint százmilliárd mikroorganizmus él, ezeket együttesen nevezzük bélflórának, 

szerepük a szervezet egészséges működése szempontjából elengedhetetlen.

„Azt már régóta tudjuk, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentők túlzott szedése felboríthatja a bélflóra egyensúlyát, most arra keressük a választ, hogy mi állhat ennek a folyamatnak a hátterében, amelyet csak részben ismerünk” – mondja Zádori Zoltán, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetében működő Gasztrointesztinális Munkacsoport vezetője.

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők a világon a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak, naponta több mint harmincmillió ember szedi őket.

Ismert tény, hogy a gerincet vagy végtagokat érintő krónikus ízületi gyulladásos betegségek, illetve a reumás ízületi gyulladás esetében a betegeknél jellemző a bél mikrobióta egyensúlyának felborulása és több olyan baktérium elszaporodása, amelyet összefüggésbe hoznak ezen betegségek kialakulásával, illetve tüneteik súlyosbodásával – fogalmazott Zádori Zoltán és hozzáfűzte azt is, hogy így felmerül, hogy a gyógyszer okozta diszbiózis hozzájárulhat ezeknek a betegségeknek a súlyosbodásához, és hosszú távon korlátozhatja a nem-szteroid gyulladáscsökkentők terápiás hatását.

A bél mikrobióta befolyásolja a cukor és az energia egyensúlyát, segít az immunrendszer működésében, és szabályozza a bélfal érzékenységét és mozgását. A bélflóra egyensúlyának megbomlása ezért számos betegség kialakulásához hozzájárulhat, beleértve az irritábilis bélszindrómát, hormonális zavarokat, szív- és érrendszeri, autoimmun és pszichiátriai betegségeket is. Általánosságban elmondható, hogy egészséges életmóddal, például a helyes étrend megválasztásával és sportolással javítható a bél mikrobióta állapota.

Hogy milyen adag NSAID mennyi idő után károsíthatja a bélflórát, nem lehet általánosítani. Jelentős egyéni különbségek vannak a vegyületekkel szembeni érzékenységben, és a mikrobióta összetétele nagymértékben függ számos egyéb faktortól, beleértve a beteg életkorát, életmódját és egészségi állapotát is.

A Gasztrointesztinális Munkacsoport jelenleg azt is vizsgálja, hogyan lehet az NSAID-ok káros hatásait kivédeni vagy ellensúlyozni. Egyebek mellett cannabinoidokkal kísérleteznek, amelyekről korábban már bebizonyosodott, hogy hatékonyak egyes bélproblémák, például az irritábilis bélszindróma kezelésében. A kutatási projekt 2021-ben kezdődött, és 2025-ben ér véget.