Új részletek a hídpénzbotrányról – az egész baloldal belereccsenhet az ügybe

Újabb részletek derültek ki.

Fotó: Havran Zoltán

Újabb információk derültek ki a hídpénzbotránnyal kapcsolatban, amelyek szerint a Mammut nevű budapesti bevásárlóközpontban cserélhetett gazdát a Lánchíd felújításából kiszivattyúzott csaknem másfél milliárd forint – írta az Origó. A portálnak nyilatkozó ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász értelmezése szerint Demszkyék, az SZDSZ morális örökségét vitték tovább Karácsony Gergelyék és a fővárosi baloldal elmúlt években mutatott közpénzámokfutásukban. A Századvég tanácsadója azt is mondta: az eset kapcsán később felvetődhet számos gazdasági jellegű bűncselekmény elkövetésének gyanúja is, így költségvetési csalás, a pénzmosás, illetve a hűtlen kezelés bűncselekménye. 

 

A hatóságok már rajta vannak a hídpénzügyön

Vissza a jelenbe: a hivatali vesztegetés gyanújával tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) a fővárosi baloldalhoz és Vig Mórhoz köthető Lánchíd-botrány ügyében Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, ez pedig további ügyek kibontakozását vetítheti előre. Amiben biztosak lehetünk, hogy a múlt héten a Kehi által közzétett részjelentésé sokatmondó pénzmozgásokat tárt fel a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. és a számlagyáras Vig Mór cége között. Erről itt írtunk bővebben.

A napvilágot látott dokumentum alapjaiban cáfolja Karácsonyék védekezését a másfél milliárddal kapcsolatban.

Politikai értelemben már ráégett Karácsony Gergelyre a hídpénzbotrány, a felelősséget azonban nem vállalja. 

– A jogi felelősségre vonás viszont hosszabb folyamat: a büntetőeljárásban a nyomozás után a közbenső eljárás és a bírósági eljárás következik. A közbenső eljárás két része az ügyészi szak és a tárgyalás előkészítése. Az ügyészségi szakban az ügyészség dönt arról, hogy álláspontja szerint elegendő bizonyíték gyűlt-e össze a bírósági szakhoz. Ebben a szakban kerülhet sor a vádemelésre is. A tárgyalás előkészítése során a tárgyalást később lefolytató bíróság dönt a vád alá helyezésről, hogy a terhelttel szemben lesz-e bírósági tárgyalás. Ha lesz, akkor a bíróság a tárgyalás előkészítése során érdemben dönthet az ügyben, vagy ha erre nincs mód, akkor elvégzi a tárgyalás adminisztratív előkészítését (idézés, tárgyalás kitűzése). A bírósági eljárás a büntetőeljárás utolsó szakasza. Az elsőfokú eljárást követően kerülhet sor a másod-, illetőleg harmadfokú eljárásra – sorolta ifj. Lomnici Zoltán.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által készített úgynevezett ellenőrzési részjelentésben szereplő ügyletekkel kapcsolatban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részéről már nyomozás van folyamatban, azonban a Kehi főbb megállapításai alapján akár további bűncselekmények gyanúja is felvetődhet.

A Budapest Főváros Önkormányzatával kötött megvalósítási megállapodás alapján indított körbeszerzési eljárásról van szó, 

így a főpolgármester felelősségének tisztázása megkerülhetetlen.

Hová tűnt másfél milliárd forint?

Bízva a nyomozó hatóság hatékony működésében, illetve látva, hogy az NNI-nél is tettek feljelentést, alappal vélelmezhetjük, hogy ki fog derülni, történt-e és milyen bűncselekmény(ek). A Kehi februárban indított eljárást az ügyben, és április 12-én hozta nyilvánosságra a jelentését. A Kehi jelentés megállapításai szerint az A-Híd Zrt. összesen bő másfél milliárd forintot utalt át a Sunstrike Hungary Kft. részére, három alkalommal pedig már a Lánchíd-szerződés előtt is fizetett a részvénytársaság a Sunstrike-nak. A Kehi időbeni összefüggést lát ezen utalások és a közbeszerzési eljárás folyamata között. A Sunstrike ezen bevételeiből másfél milliárd forintot tovább utalt két ügyvédnek, amelyből több, mint 1,3 milliárd forintot pár nappal az utalások után, több részletben készpénzben felvettek.

A Lánchidat az eredeti terveknél kevesebb műszaki tartalommal, ötmilliárd forinttal drágábban újították fel. Ezek mellett számos, fentebb említett gyanús pénzmozgás is történt.

A jelenleg ismert történések fényében számos bűncselekmény gyanúja felvetődik. 

A választók éreztetik, a baloldalban már csak nagyon kevesen hisznek

A baloldali pártok megítélése a választók körében konstans jelleggel negatív, amit a közvélemény-kutatások is bizonyítanak: 

még a jelenleg legerősebbnek mért baloldali formáció (DK, MSZP és Párbeszéd–Zöldek együttműködése) támogatottsága (13 százalék) sem éri el a Fidesz–KDNP pártszövetségének egyharmadát (47 százalék).

– mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán.

A júniusi választásokra összeállt baloldali hármas tömböt, de a progresszívebb Momentum pártot is érzékenyen érintheti a fővárosi pénzügyi botrány, miközben az ellenzéki térfélen már egy új kihívással (Magyar Péter pártjával és mozgalmával) is szembe kell nézniük. Az ügy tehát tovább tépázhatja az „óbaloldal”, illetve a már több választási eseményen is leszerepelt liberális erők renoméját, így a hídpénzbotrány végső soron a – politikai kalandorként fellépő Magyar Péteren kívüli – egész baloldal megítélésére alapjaiban kihathat majd, amelynek a kegyelmi ügy óta amúgy sem lett érdemben magasabb a támogatottsága. Jelen ügy is rámutat arra, mi lehet az oka annak, hogy Budapest vezetését 2019-ben kétszázmilliárd forinttal vette át a baloldal, most pedig üres a kassza, és pénzhiánnyal küszködnek. 

A korrupció 2010 előtt átszőtte, és 2019 után is átszövi a főváros működését, nem véletlenül állítja a Fidesz, hogy Budapesten változás kell.

Borítókép: Karácsony Gergely (Fotó: Havran Zoltán)