Kezdődik a nyári fesztiválszezon, ami az európaiak ötödét képes megmozgatni, főként a fiatal korosztályt. Az Ifjúságkutató Intézet lapunkhoz eljuttatott legújabb nemzetközi kutatási eredményeiből az látszik, hogy
az európai átlaghoz képest a magyarokat valamivel jobban megmozgatják a fesztiválok, de mi sem szívesen engednénk egyedül fesztiválozni a fiatalokat 17 éves korukig.
A felmérés szerint Magyarországon – saját bevallásuk szerint – az elmúlt egy évben a 18–29 évesek vettek részt legnagyobb arányban fesztiválokon (36 százalék), közülük 10 százalék több rendezvényen is. Érdekesség, hogy a magasabb iskolai végzettségűek, valamint a nagyobb településeken élők nagyobb arányban fesztiváloztak 2023-ban.
Az Ifjúságkutató Intézet összesen 12 nemzetre (Magyarország, Horvátország, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Montenegró, Románia, Szerbia, Bulgária, Észak-Macedónia) kiterjedő kutatásából megállapítható, hogy a közép-európai országokban a megkérdezettek átlagosan 17 éves korukban engednék el először egyedül fesztiválozni a fiatalokat.
Több európai fesztiválra már 16 évesen is be lehet menni kíséret vagy szülői engedély nélkül, azonban 16 éves korig a magyarok 32 százaléka, míg 17 éves korig 42 százalékuk engedné el a fiatalokat egyedül.
A magyar válaszadók több mint fele (58 százalék) vélte úgy, hogy csak 18 éves kortól engedhető el valaki felnőtt kíséret nélkül – hívta fel a figyelmet a kutatás. Ebből az is kiderül, hogy Ausztriában hagynák a legnagyobb mértékben a 17 év alattiakat fesztiválozni (45 százalék), míg Horvátországban a legkisebb arányban (13 százalék). Montenegróban voltak a legtöbben, akik először csak 18 év felett engednék el a fiatalokat fesztiválozni (68 százalék), míg Ausztriában bíztak meg leginkább a 18 év alattiakban: a megkérdezettek 64 százaléka ugyanis már felnőttkoruk betöltése előtt is elengedné őket kíséret nélkül.
Az elmúlt évhez képest (20 százalék) valamivel több magyar tervezi, hogy idén részt vesz valamilyen hazai fesztiválon (22 százalék). A vizsgált 12 ország közül a legnagyobb különbség az előző évi és az idei tervezett részvétel között Montenegróban volt, ahol kisebb arányban terveznek 2024-ben fesztiválozni (23 százalék), mint ahányan voltak az elmúlt évben (35 százalék). Összesen még öt ország esetében mutatkozott meg hasonló tendencia: Észak-Macedóniában, Bulgáriában, Romániában, Szerbiában és Ausztriában.
Szintén hat országban viszont a múlt évhez képest többen szeretnének fesztiválozni idén
– a magyarok mellett a csehek, horvátok, lengyelek, szlovákok és szlovénok nyilatkoztak így.
