Ismét meg kell védeni a turult

Ismét az Országgyűlés mentheti meg a hegyvidéki turulszobrot. Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke ősszel a parlamentben védené meg a számos vitát kiváltott, hivatalt és bíróságot megjárt emlékmű ügyét. Kovács Gergely, az MKKP múlt vasárnap megválasztott XII. kerületi polgármestere szerint a szobor egy nyilas emlékmű, miközben a hegyvidéki 9nkormányzat már négy éve rendezte az emlékmű szimbolikus helyzetét: első világháborús emlékhellyé minősítette át.

2024. 06. 14. 4:50
szb20131104_2360
20131104 Turul szobor a Böszörményi , Németvölgyi és az Istenhegyi út sarkán. ( Hegyvidéki önkormányzat, 59-es villamos a böszörményi úton , XII. kerület buda ingatlan , budai lakás családi ház magyar zászló Fotó: Székelyhidi Balázs
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Az SZDSZ szelleme nem veszett ki, csak átalakult. Most Kétfarkú Kutya Pártnak hívják, máskor Momentumnak, DK-nak. Viszont most Budapesten egy polgármesteri posztot sikerült elnyerniük, amit rögtön, a legelső pillanatban magyarellenességre használnak fel – nyilatkozta lapunknak Toroczkai László a turulszobor eltávolításának ötletére rea­gálva.

 Arra a kérdésre, milyen tervük van arra, hogy megakadályozzák a magyarság egyik ősi jelképének elszállítását a XII. kerületből, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke azt mondta, két irány van a védelemre. 

– Az egyik egy jogi és politikai eszköztár. Sajnos őszig már nem ülésezik a parlament, viszont október előtt Kovács Gergely sem lép hivatalba. Parlamenti eszközökkel, jogszabályi, törvényi megoldással is meg lehet védeni a turult, emellett a fizikai ellenállásunkban is biztos lehet a Kutyapárt elnöke, szó szerint megpróbáljuk majd megakadályozni, hogy lebontsák a szobrot – szögezte le. 

Toroczkai hozzátette: az, hogy Kovács Gergely a kommunista eszme szobrait őrző emlékparkba vitetné a szobrot, egészen megdöbbentő. 

– A magyarságot, az emberiséget elnyomó sötét kommunista diktatúra, valamint a magyarság szimbólumának számító, az eredetmondájának mitikus madara közé egyenlőségjelet tenni azt mutatja, hogy aki így beszél, az nem magyar – zárta a beszélgetést Toroczkai László. 

A marihuána fogyasztásáról és annak legalizálása érdekében folytatott küzdelemről elhíresült Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke röviddel a megválasztása után kijelentette: 

a szobor nem maradhat a jelenlegi helyén, mert Magyarországon tevékenykedtek „a leggázosabb” nyilasok, akik a szobor közelében működtették a központjukat, és ilyen előzmények után a szoborra is nácik nevét írták a felállításakor. 

Az ősszel hivatalba lépő hegyvidéki polgármester szerint azzal nincs gond, hogy a kerületben legyen a második világháború áldozatainak emlékműve, de nem egy turulszobor alkalmas erre. Csakhogy Kovács Gergely lemaradt egy lépéssel, ugyanis az emlékmű négy éve már nem a második világháborúra emlékeztet. A képviselő-testület arról határozott: eltávolítják azoknak a nevét a szoborról, akik valóban a nyilas gyilkosságokhoz voltak köthetők, és megpályáztatják egy új, második világháborús emlékmű megalkotását. 

Továbbá arról is konszenzus született: marad a turul a helyén, első világháborús emlékmű lesz belőle. 

A fentiek tükrében Kovács kijelentése egyértelmű provokáció, súlyosbítva azzal, hogy az MKKP másik társelnöke, a ferencvárosi alpolgármester, Döme Zsuzsanna és Baranyi Krisztina polgármester május végén már gúnyt űztek a turulból, a magyarság egyik ősi jelképéből. 

Az önkormányzat a Ferenc téren állított fel egy szobrot, mely egy műanyag, rózsaszín turulmadarat ábrázol, amint csőrében egy terepjárót tart.


Nem ez az első kísérlet a magyar baloldal részéről, hogy a budapesti turulszobrot eltávolítsa. Az emlékművet a második világháború polgári és katonai áldozatai emlékére 2005 októberé­ben állították, de mivel nem volt rá építési engedély, ezért fennmaradási engedélyt kellett kérni. Ezt azonban nem adták ki, mert az MSZP–SZDSZ többségű fővárosi közgyűlés nem járult hozzá, majd a bíróság is bontásra ítélte. 

A jobboldal tüntetéssorozatot indított az alkotás megvédése érdekében. 

A 2010-es kormányváltás után Pokorni Zoltán országgyűlési képviselőként benyújtott egy parlamenti törvénymódosítást, ami új helyzetet teremtett: a 23 fővárosi kerületi önkormányzat kezébe adta a döntés jogát a területükön felállítandó szobrokról és emlékművekről.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.