Orbán Viktor a Financial Timesban üzente meg, mi Európa legnagyobb baja

A magyar kormányfő az uniós soros elnökség kezdetén világosan összefoglalta a kihívásokat.

Brüsszel, 2024. július 1. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad az M1 aktuális csatornának Brüsszelben 2024. július 1-jén. Magyarország július 1-tõl december 31-ig tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Elhúz mellettünk a világ

Hangsúlyozza emellett, hogy az üzleti vállalkozások is egyre nagyobb adóterhekkel szembesülnek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) globális társasági minimumadójának januári bevezetése, amelyet az Európai Unió legnagyobb adóreformjának szántak, katasztrofális kudarcnak bizonyult. Jóllehet világszerte 140 ország, köztük az EU valamennyi tagállama csatlakozott az egyezményhez, olyan kulcsfontosságú versenytársak, mint az Egyesült Államok, Kína és India, továbbra sem fogadták el a megállapodást – hangsúlyozza a kormányfő.

Orbán Viktor szerint Európa sokkal kevésbé vonzó befektetési célponttá vált, és ennek következtében még európai vállalatok is fontolóra vették az áttelepülést más piacokra.

A miniszterelnök megjegyezte: 

• a fő európai gazdaságok növekedési üteme az idén alig éri el az egy százalékot,
• az amerikai gazdaság ugyanakkor csaknem három százalékkal, 
• a kínai gazdaság öt százalékhoz közeli ütemben nő, 
• India növekedése pedig megközelíti a hét százalékot.

 – Idővel még nagyobb mértékben lemaradunk, így haladéktalan irányváltásra van szükség  – áll Orbán Viktor írásában.

A kormányfő hozzátette: a magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasági siker feltétele a verseny, valamint az üzleti szektor számára kedvező környezet. A magyar kormány egykulcsos személyi jövedelemadót vezetett be, eltörölte a közeli hozzátartozók örökösödési adóját, és az EU-tagországok között Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó. „Emellett diverzifikáltuk kereskedelmi és befektetési kapcsolatainkat, a kulcsfontosságú technológiai és innovációs ágazatokban az ázsiai és csendes-óceáni térség ipari partnereivel folytatandó együttműködésre összpontosítunk. Ennek eredményeként tavaly rekordot ért el a külföldi működőtőke-beáramlás Magyarországon” – írja Orbán Viktor a Financial Timesban.

Új stratégia kell!

Hozzáteszi: Magyarország igyekszik meggyőzni az európai társállamokat arról, hogy az egészséges verseny és a legjobb technológiák alkalmazása eredményezhet nagyobb növekedést, és ehhez mindenekelőtt új zöldágazati stratégiát javasol a főbb iparági szereplőkkel együttműködve.

Célunk egy olyan új versenyképességi egyezség, amelynek révén újraindítható az európai gazdaság bővülése, és ezzel egy időben a nyitott gazdaságért, a nemzetközi együttműködésért emelünk szót

– írja a kormányfő.

Hangsúlyozza: Magyarország gátat akar emelni az illegális migráció elé, és ennek érdekében szoros együttműködésre törekszik az elsődleges kiinduló és tranzitországokkal, kiemelve a külső határok védelmének fontosságát és az e célra fordítandó EU-finanszírozás szükségességét. 

Nem titok, hogy Magyarország versenyképességi stratégiáját a német–francia növekedési és versenyképességi program is inspirálja. Éppen ezért nem meglepő az sem, hogy Berlin, Párizs és Róma egyaránt támogatja a magyar elnökség kezdeményezéseit. „Szilárdan hisszük, hogy mindegyik tagállamnak érdeke a versenyképes Európa. Magyarország kivételesen aktív EU-elnökségre készül. Itt az ideje, hogy félretegyük az ideológiai vitákat és beindítsuk Európa motorját. Tegyük újra versenyképessé Európát!” – fejeződik be Orbán Viktor írása.