Érdemes arra is felfigyelni, hogy amikor az Egyesült Államok vagy Kína klímavédelemről beszél, saját gazdasága fejlesztésére gondol. Az Európai Unió viszont – az emberiség megmentése érdekében – mesterségesen korlátozza saját gazdaságát. Ez Hortay Olivér szerint súlyos szereptévesztés.
Az Európai Unió a világ károsanyag-kibocsátásának mindössze hét százalékáért felelős és hozzájárulása folyamatosan csökken, tehát a klímaproblémát nem fogja tudni megoldani. Geopolitikai pozíciója viszont folyamatosan romlik: míg 1990-ben a globális GDP 28,3 százalékát állította elő, 2022-re a részesedése 16,6 százalékra esett. A Századvég üzletágvezetője szerint a negatív tendencia megállításához az Európai Uniónak változtatnia kell szemléletmódján és – a rombolás helyett – klímapolitikáját saját gazdasága fejlesztésére használni.
A brüsszeli vezetés sajnos olyan döntéseket hoz, amelyek tovább növelik Európa lemaradását az Egyesült Államok és Kína mögött. Így például nagyon nagy hiba kereskedelmi háborút indítani Kína ellen. Az unió vezetése büntetővámokat vetne ki a kínai autógyártókra. A hivatalos indoklás szerint, a beavatkozásra az európai járműipar védelme érdekében van szükség. Sokatmondó azonban, hogy maguk az európai autógyártók is tiltakoznak a lépés ellen. Hortay Olivér korábban arról beszélt, hogy az Európai Uniónak választania kell: vagy zöldít, vagy kereskedelmi háborút folytat Kína ellen. A kettő együtt nem megy. Kína lassan minden pozíciót elfoglal a zöldtechnológiák területén. A napelempanelek kilencven százalékát, a szélturbinákhoz szükséges ritkaföldfémek háromnegyedét és az akkumulátorok kétharmadát már most is az ázsiai nagyhatalom állítja elő. Mostanra tehát Kína a zöldtechnológiákhoz kapcsolódó értékláncok valamennyi szintjén megkerülhetetlen szereplővé vált.
Azaz: ha az Európai Unió fenntartja a konfliktust, nemcsak a zöldítéshez szükséges eszközök beszerzése kerül veszélybe, de olyan berendezéseket sem fog tudni vásárolni, amelyek a saját gyártási vagy ritkaföldfém-kitermelési kapacitásai kiépítéséhez kellenének.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az elmúlt időszakban többször figyelmeztetett arra, hogy az unió rossz válaszokkal készül a kibontakozó globális támogatási versenyre. Ahelyett, hogy most erőltetnénk a visszatérést a fiskális kritériumokhoz – az Amerikai Egyesült Államok és Kína példáját követve –, a közpénzek minél nagyobb részét kellene a közösségnek a versenyképesség növelésére fordítania. Az említett két ország a következő öt évben összességében a bruttó hazai termékük (GDP) több mint 20–25 százalékát költi majd a gazdaságra. Ezzel akkor is előrébb jutnak, hogy az éves költségvetési hiányuk várhatóan hét-nyolc százalékos lesz. A miniszter úgy fogalmazott, hogy ha az unió a gazdaság támogatása helyett a költségvetési hiány két-három százalékos szinten tartásához ragaszkodik, az a versenyképesség feladását jelenti.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!