Orbán Viktor: A béke lesz a magyar uniós elnökség középpontja

A béke lesz a magyar uniós elnökség középpontja – erről Orbán Viktor beszélt az M1-nek adott exkluzív interjúban. A miniszterelnök a másik fontos célkitűzésnek a versenyképesség erősítését nevezte.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

A béke lesz a magyar uniós elnökség középpontja – erről Orbán Viktor beszélt az M1-nek adott exkluzív interjúban. A miniszterelnök a másik fontos célkitűzésnek a versenyképesség erősítését nevezte. 

Belgiumtól vette át a stafétát Magyarország

Orbán Viktor miniszterelnök a megbízott belga miniszterelnöktől vette át a soros elnökséget. – Az elnökséget most vesszük át, de az együttműködésünk három ország együttműködéseként korábban megkezdődött. A spanyolok, belgák és mi, így következünk egymás után. Egymástól vesszük át a munkát is, meg a dossziékat is, ezért mondhatom, hogy a belga miniszterelnök jó munkát végzett, kár, hogy elvesztette a választásokat, de ez egy ilyen szakma, ha az emberek nem bíznak a vezetőjükben, akkor ennek ez a vége – fogalmazott Orbán Viktor az M1-nek adott interjújában. 

Mint mondta, az ő helyzete teljesen más.

45 százalékos választási eredményt kaptunk, ez Európában a legmagasabb, és rávertünk a másodikra vagy 15 százalékot, legyőztük a régi és új ellenzéket egyszerre, tehát joggal érezzük úgy, hogy a kormány iránti bizalom megerősítést kapott, és ezzel az erőforrással, lendülettel és biztonságérzettel kezdhetünk bele az elnökségi munkába 

– emelte ki. 

Ezerötszáz munkacsoportülés

Orbán Viktor elmondta, a magyar elnökség alatt „1500 munkacsoportülést fogunk tartani, 230 elnökségi rendezvényünk lesz, 37 magas szintű tanácskozás, az európai 27 miniszterelnök csúcstalálkozója Budapesten lesz. Van egy Európai Politikai Közösség nevű szervezet, abban 47 európai miniszterelnök és államfő van, ők is Budapestre jönnek majd. 260 emberünk dolgozik most Brüsszelben, ezer ember dolgozik Budapesten az elnökségi munkában, és van 120 jogalkotási dosszié, amit előre kell tolni, előre kell vinni. Ez a munka, ami ránk vár”.

Orbán Viktor megjegyezte, most még optimistább, mint a választás után. 

Mert az optimizmusomra a választás után az adott okot, hogy egész Európában az emberek a változásra szavaztak. 27 országról beszélünk, és ebből a 27 országból 20 országban olyan pártok győztek, akik azt mondták, hogy elég. Brüsszelben a dolgok nem mehetnek így tovább, meg kell változtatni. Ezért bukott meg a belga miniszterelnök, ezért bukott meg a francia kormány, Németországban is rezeg a léc, tehát az optimizmusunk első forrása, hogy az emberek változást akarnak 

– fogalmazott. 

A brüsszeli bürokraták nem akarnak változást

Hozzátette ugyanakkor, hogy a brüsszeli bürokraták ezt másképp gondolják, ők nem akarnak változást. Kiemelte:

De ez tovább növeli az optimizmusunkat, mert még inkább nyilvánvalóvá válik az a tény, hogy változtatni kell. És minél nyilvánvalóbb a tény, annál inkább be fog következni a változás, ezért el is indítottunk egy újabb európai képviselőcsoportot, ami hihetetlen tempóban nő, nagyon gyorsan mi leszünk a harmadik, aztán meg majd a második legnagyobb képviselőcsoport itt, Brüsszelben.

Mint mondta, ennek „egész egyszerűen az az oka, hogy az elégedetlenséget nem tudta befogadni Brüsszel, nem alkalmazkodott hozzá, nem hallgatott az emberekre, hanem visszautasította az emberek döntését, kötöttek egy hatalmi paktumot, aminek csak az a célja, hogy még öt évig ők uralják itt Brüsszelben a politikai pozíciókat, de ez nem fog menni, mert az emberekkel szemben nem lehet kormányozni”. 

Ez bennünket, akik változást akarnak, még inkább megerősít, fölemel, megnöveli az erőnket, és ezt a változást mi itt el fogjuk érni. Ha nem két hét alatt, akkor majd két hónap alatt ez meglesz 

– jelentette ki. 

Manfred Weber katasztrófa lett volna

Annak kapcsán, hogy öt évvel ezelőtt Magyarország még támogatta Ursula von der Leyen jelölését az Európai Bizottság elnökének, most pedig nem, Orbán Viktor emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt Manfred Webert jelölte az Európai Néppárt a bizottság elnökének.

Ez Magyarország számára katasztrófa lett volna. Ursula von der Leyen elnökösködése se vonul be aranybetűkkel a magyar történelemkönyvbe, de amit Manfred Weber művelt volna, aki közismerten egy magyarellenes, kifejezetten hungarofób ember, az sokkal rosszabb lett volna. Tehát őt meg kellett mindenképpen akadályoznunk, hogy a bizottság elnökévé váljon 

– mondta a miniszterelnök.  

Hozzátette, Manfred Webernek volt egy emlékezetes mondata, ami erre okot adott nekünk, azt mondta, hogy ő nem akar a magyarok szavazatával a bizottság elnöke lenni. 

– Nem a magyar kormányéval, nem az enyémmel, a magyar emberek szavazatával nem akart. Az egész országot támadta meg, ilyen nincs. Lehet megsérteni a miniszterelnököt, az se szép dolog, meg a tárgyalópartnert, az se szép, de belefér. De egy országot nem lehet sértegetni, nem lehet lekezelni. Egy ország ki fog állni magáért, és én ki is álltam Magyarországért, és Weber elnök úr kérésére meghallgatásra talált, nem is lett a bizottság elnöke – tette hozzá Orbán Viktor, és megjegyezte, Ursula von der Leyent ebben a helyzetben jobb jelöltnek találtuk. 

– Ezt most is így gondolom, függetlenül attól, hogy az elnök asszony teljesítménye az elmúlt öt évben, különösen a háború és a migráció ügyében, meg talán a zöld átmenetet, a Green Dealnek ügyében is meglehetősen szerény – jegyezte meg, hozzátéve, hogy „ezért szeretnénk egy jobb képességű, alkalmasabb vezetőt találni a bizottság élére, ezért nem tudtam őt támogatni”.

Jogállamiságnak álcázott politikai támadások 

„Arról nem is beszélve, hogy időnként méltánytalan döntéseket hozott Magyarországgal szemben. Jogállamiságnak álcázott politikai támadásokat indított a bizottság Magyarországgal szemben, és ezt sem lehet természetesen szó nélkül hagyni. Mindennek van következménye, nem tudjuk támogatni őt abban, hogy a bizottság elnöke maradjon” – fogalmazott. 

„Még néhány nap, és sokan fognak meglepődni”

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Bécsben új politikai együttműködés született az Osztrák Szabadságpárt elnökével, illetve Babis volt cseh kormányfővel, amihez azóta a a portugál Chega is csatlakozott, a Patrióták Európáért szövetség. Ennek kapcsán Orbán Viktor elmondta, „Mi szeretjük a hazánkat, ez a kiindulópont. Sőt, szenvedélyesen szeretjük a hazánkat. Ezt hívják hazafias érzésnek. Nacionalizmusnak is szokták ezt hívni. Ennek két fajtája van, egy jó, meg egy rossz. Aki úgy szereti a hazáját, hogy közben másokat letapos, és mások ellenében szereti a saját hazáját, azt szokták sovinisztának, meg rossz nacionalistának tekinteni. De vannak, akik úgy szeretik a hazájukat, hogy saját magáért. Nem mások ellenében, hanem amiatt a kultúra, nyelv, teljesítmény, föld, földrajz, család, történelem, a temetőink, a templomaink, a gyerekeink, a jövőnk, ezt szeretjük. Ez nem valaki ellen van. És mi nem akarunk olyan Európát, amely elveszi, elszürkíti, eltünteti mindazt, ami nekünk, hazafiaknak fontos. Na, ezek az emberek, az ilyen gondolkodású emberek gyűltek össze, vagy kezdenek összegyülekezni az alá a zászló alá, amit valóban vasárnap Bécsben emeltünk föl hárman, a legnagyobb osztrák párt, a legnagyobb cseh párt és a legnagyobb magyar párt elnökei. És gyűlnek a zászló alá”. 

Gyorsabban leszünk nagy parlamenti képviselőcsoport, mint azt most bárki gondolná, még 4-5 nap, és sokan fognak meglepődni

– emelte ki a miniszterelnök. 

Orbán Viktor hozzátette, 

A frakció alakuló ülése 8-án lesz. 

Mint mondta, az új szövetség azokból áll, „akik meg akarják javítani Európát. Tehát, hogy a nevünk azt jelenti, hogy hazafiak Európáért. Tehát mi olyan hazafiak vagyunk, akik szenvedélyesen szeretik a saját hazájukat, és fontos nekik Európa”. 

Mi nem Európa ellenében, hanem a saját hazánk érdekében akarunk egy erős európai együttműködést, nem akarunk európai birodalmat, nem akarunk Európai Egyesült Államokat, nem akarunk egy szürke, Brüsszelből vezérelt masszát, nem akarunk parancsuralmi rendszert, nemzeti szuverenitást és függetlenséget akarunk a saját nemzeti zászlóink alatt 

– emelte ki. 

„Az európai emberek békét akarnak, ez elromlott, mert nem tudtuk megelőzni az orosz–ukrán háborút, amikor kitört, és nem tudtuk elszigetelni, ezért béke helyett az európai emberek ma háborút kapnak. Rendet akarunk, meg biztonságot. Ehelyett az európai emberek migrációt kapnak, és ebből fakadó terrorveszélyt és bűnözést. Ezt Magyarországon mi kevésbé érzékeljük, legfeljebb az önök híradásain keresztül, mert Magyarországon nincsenek migránsok, mert nem engedjük be őket. De akik beengedik, meg beengedték, azok szenvednek. Ezernyi bajuk van ebből az új helyzetből, amiben együtt kell élniük, milliószám, idegen kultúrából érkezett migránsokkal” – fejtette ki a miniszterelnök. Hozzátette, akik most gyülekeznek a zászló alá, ezt nem akarják. 

„Ezen kívül fejlődést is akarnak az európai emberek, gazdasági növekedést, több fizetést, jobb állásokat, jobb és biztonságosabb, egzisztenciálisan is ígéretesebb életet. Ehelyett most stagnálást kapnak. Ma jelent meg egy elemzés, mikor készültem ide, Brüsszelbe a repülőn olvastam, abban az olvasható – ez egy közgazdasági elemzés –, hogy 2008-ban az Egyesült Államok és az Európai Unió gazdasága nagyjából azonos méretű volt. Ma az USA kétszer akkora, mint az Európai Unió. Az európai átlagjövedelem 27 százalékkal kisebb, mint az Egyesült Államokban, az átlagfizetések pedig 37 százalékkal kisebbek Európában, mint az Egyesült Államokban. És a cégek értéke is itt alig nő, vagy inkább stagnál, gyakran csökken, az Egyesült Államokban pedig nő. Tehát a kilátások is inkább ott vannak és nem itt” – részletezte Orbán Viktor, és hozzátette: Ez jól mutatja, hogy az európai gazdaság megrekedt. Ennek számos oka van, többek között a bizottság és annak vezetője rossz döntéseinek köszönhető ez a helyzet. 

Ezért ez az új szövetség, hogyha azt kérdezi, hogy hova helyezzük, akkor azt kell mondani, hogy a béke, a rend és a fejlődés területén helyezkedik el 

– emelte ki. 

– Ideológiai szempontból mi hazafiak vagyunk, ez az európai kultúrában jobboldalt jelent. Aki hazafi, az jobboldali. A baloldaliak internacionalisták – tette hozzá Orbán Viktor. 

Hogy valamelyik régiója Európának meghatározó lesz-e majd a szövetségben, azt nem lehet kijelenteni Orbán Viktor szerint. Hiszen, hívta fel rá a figyelmet, a csehek, osztrákok és magyarok mellett már itt vannak a portugálok is, és

az olaszok is hamarosan csatlakoznak. 

„Tudom, hogy kik fognak a következő napokban érkezni. 

Ez egy összeurópai párt lesz, amely Közép-Európából indult ki, de aztán maga köré gyűjtött nyugat-európai pártokat is, tehát egy összeurópai politikai szerveződésről beszélünk 

– emelte ki. 

Tegyük újra naggyá Európát!

A magyar soros elnökség mottója, „Tegyük újra naggyá Európát” – ennek kapcsán Orbán Viktor elmondta, „ha az Egyesült Államok arra törekszik, hogy naggyá tegye saját magát, Európa pedig arról beszél, hogy mi a világpolitikának szereplői akarunk maradni, sőt, a mostani hanyatlást, az erőnk fogyását meg akarjuk állítani és ismét erősödni akarunk, akkor nekünk is naggyá kell válni”. 

Hogy versenyezhetnénk egy magát naggyá tevő Amerikával, hogyha egyébként mi magunk nem válunk naggyá? 

– tette fel a kérdést. 

Mint mondta, természetesen az amerikaiakat nem lehet kihagyni, ha Európa jövőjéről gondolkodunk. 

Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikai elnökvitában világosan megmondta a konzervatív vagy republikánus elnökjelölt, Donald Trump, hogy ő 24 órán belül véget fog vetni az ukrajnai háborúnak. 

Tehát ha ő győz, akkor minimum tűzszünet lesz, hogy abból lesz-e aztán tartós béke, az a jövő zenéje, de hogy nem az lesz, ami most van, az bizonyos. És ezért Európának föl kell készülni arra a helyzetre, gyorsan, hogy előbb-utóbb az amerikaiak és az oroszok tárgyalni fognak egymással – hívta fel rá a figyelmet Orbán Viktor. 

Mint mondta, a következő időszak legfontosabb kérdése, hogy hol lesz ebben a leosztásban Európa helye, hogy mi részt veszünk-e ebben, hogy ki fogja képviselni a mi érdekeinket, és egyáltalán mik is a mi pontos érdekeink.

Hozzátette, amit Magyarország, a magyar soros elnökség tenni tud, hogy javaslatokat tesz le az asztalra. 

„Tehát mi nem döntünk, hanem segítjük a 27 miniszterelnök döntését. Minden Európa szempontjából fontos helyszínen ott leszünk, minden helyzetet föltárunk, minden helyzetről jelentéseket fogunk készíteni az európai vezetők számára, amit az Európai Tanács megtárgyalhat, és a nagy európai vezetők döntéseket hozhatnak. Én elő tudom segíteni, hogy ezekben a kérdésekben döntések szülessenek, az asztalra kerüljenek legalábbis ezek a kérdések” – fejtette ki. 

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy „amit mi, mondjuk úgy, hogy magyar karakterjegyként hozzá tudunk adni az európai vitákhoz, hogy nevén fogjuk nevezni a dolgokat, mert mi azt tanultuk meg, a világnak olyan sarkában élünk, hogyha nem nevezzük a dolgokat nevükön, időben nem hozunk meg döntéseket, rámegy az országunk”. 

A magyar elnökség jót fog tenni Európának

– Tehát a magyar elnökség jót fog tenni Európának azért, mert a legnehezebb kérdésekről is nagyon nyíltan fogunk beszélni anélkül, hogy befolyásolni akarnánk a döntéshozókat, le fogjuk tenni nyílt, egyenes tanulmányok formájában a véleményünket egy-egy helyzetről. Tehát nem következik be az, ami oly gyakori baj itt Brüsszelben, hogy tolvajnyelven, nehezen érthető módon, a brüsszeli buborék saját bürokratikus megközelítésében, és nagyon sok időt veszve kerülnek egyáltalán asztalra ügyek, vagy egyáltalán még az asztalra se kerülnek – emelte ki a miniszterelnök, és megjegyezte, „azt hiszem, hogy mi egy lendületet tudunk adni ennek az egész Európai Uniónak úgy, hogy közben nem tévesztünk nagyságrendet”. 

„Fontos, hogy a világban mindenki tudja, hogy hol a helye. Nekünk, magyaroknak is megvan a helyünk, megvannak az erényeink, a hibáink, megvan a súlyunk, megvannak a képességeink, a fogyatékosságaink, tehát tudjuk, hogy körülbelül mi a mi helyünk a világban, mit lehet tőlünk várni, és legjobb tudásunk szerint, amink van, hozzá is fogjuk tenni Európa értékeihez a következő fél évben. Ezt lehet várni a magyar elnökségtől lesznek meglepő dolgok” – fogalmazott. 

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a magyar elnökség egyik nagyon fontos célkitűzése az európai versenyképesség megerősítése. 

Mi szeretnénk egy nagy versenyképességi megállapodást tető alá hozni 

– emelte ki. 

„Szerintem hiba volt bevezetni nagy nemzetközi adókat, az adók rossz dolgok. Ha a gazdaságot akarod felpörgetni, akkor nem adókat kell kivetned, hanem támogatnod kell a gazdaság szereplőit. Bevezetnek olyan intézkedéseket, vagy napirenden vannak, amiket szeretnénk egyébként majd revízió alá venni, amelyek állítólag arról szólnak, hogy egyes iparágakat, különösen az autóipart megvédjük a keletiekkel szemben, de én tárgyaltam az elnökség előkészítése során a nagy autóipari gyárak vezetőivel, akik azt mondják, hogy ők ezt egyáltalán nem akarják, mert mikor visszaütnek majd a keletiek, sokkal többet fognak ők veszíteni, mintha ehhez hozzá se kezdtünk volna” – fejtette ki. Kiemelte, 

annak a szélén van most az Európai Unió, hogy belekeveredik egy kereskedelmi háborúba a keletiekkel, amin csak veszíteni fogunk. Így tehát nem elzárkózásra, hanem sokkal inkább a kapcsolataink megerősítésére, élénkebb kereskedelemre volna szükség. 

„És itt van ez a zöld átmenet nevű probléma, ahol olyan politikát valósítottak meg az elmúlt években, aminek az eredménye ma az, hogy több kőszenet használunk, mint az egész zöld átmenet előtt. Holott az volt a célja a zöld átmenetnek, hogy minden, ami légszennyezés és klíma szempontból ártalmas, kártékony, azt kiiktassuk. És oda a szabályok, a rossz szabályok, amiket itt hoztak meg, különösen a bizottság és annak elnök asszonya oda vezetett, hogy ma Európában több kőszenet használunk, mint a nagy zöld átmenet előtt, és az energiaárak pedig kétszeres, háromszoros mértékben nőttek meg. Azért nem tudunk versenyezni a kínaiakkal meg az amerikaiakkal, mert az energiaárak azokban az országokban mindenhol jóval alacsonyabbak, mint nálunk” – hangsúlyozta Orbán Viktor. Hozzátette 

Mi még úgy, ahogy a rezsivédelemmel meg tudjuk védeni a magyarokat, de Európa összes országában mindenhol többet fizetnek és szenvednek az emberek ettől, és szenvednek a cégek is. Ezért az egész zöld energiapolitikát radikálisan újra kell gondolni és át kell alakítani. 

– A legnagyobb lehetőség magyar szempontból ebben a féléves soros elnökségben ugyanakkor az, hogy közelebb vigyük a kontinensünket a békéhez – fogalmazott Orbán Viktor. 

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút az M1 aktuális csatornának Brüsszelben 2024. július 1-jén (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)