A tagállamok helyett Magyarország fizeti meg annak az árát, hogy az Európai Unión (EU) belül ne legyen szükség határvédelemre – mondta a pénzügyminiszter. Varga Mihály az Indexnek adott interjújában felidézte, hogy mint a költségvetésért felelős miniszter, korábban Johannes Hahn uniós biztoshoz fordult, kérve, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a megnövekedett teherből.
– Tavaly év végén küldtem egy levelet a biztos úrnak, aki akkor pozitívan reagált. A levélváltások után meghívtam a határra, és azt elfogadta. Leegyeztettük, hogy az első félévben sort kerítünk a látogatásra. Most ehhez képest egy folyamatos visszakozást láthatunk tőle
– tudatta Varga Mihály. A miniszter kiemelte, Johannes Hahnnak – leköszönő biztosként – volt olyan felvetése, hogy inkább a magyar EU-elnökség prioritásairól szeretne tárgyalni.
Az interjúból kiderül, a Pénzügyminisztérium azonban erre válaszul jelezte neki, hogy az uniós elnökségünk apropója lehet a tárgyalás alapja, de Magyarország fontos témái között, a versenyképességen, a demográfiai kérdéseken túl az illegális migráció megfékezése is megtalálható. Erre az uniós biztos végül jelezte, lemondja a találkozót.
– Világos helyzetet teremtettünk, amellyel a biztos úr már nem kívánt szembesülni, az utolsó pillanatban elfordult egy Magyarország számára súlyos probléma megoldásától – fogalmazott a miniszter.
Varga Mihály szavaiból kiderült,
a magyar határvédelmi kiadások összege kétszerese annak, mint amit egy év alatt családi adó- és járulékkedvezményre fordít az állam (370 milliárd forint),
vagy más példával élve, közel kéthavi nyugdíjkiadást fedezne, pedig a schengeni övezethez történő csatlakozás következtében Magyarországnak a külső határok védelme egyszerűen – az uniós szerződések szerint – a kötelessége.
– Ezzel szemben június derekán kiderült, hogy az Európai Bíróság 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot a menekültügyi jogszabályok megsértése miatt – olvasható a cikkben, amelyben Varga Mihály úgy összegezte a helyzetet, hogy a tagállamok helyett Magyarország fizeti meg annak az árát, hogy az EU-n belül ne legyen szükség határvédelemre, ez pedig sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét.