Százmilliós büntetéssel kényszerítené térdre hazánkat Brüsszel

Bakondi György példátlannak nevezte az unió lépését.

Migránsok állnak szemben rendőrökkel az M5-ös autópályán Röszke közelében 2015. szeptember 7-én. Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

– Utoljára talán a Rákosi-korszakban volt tapasztalható, hogy az ügyész javasolta a börtönbüntetést, majd a bíró gondolt egyet, és azt mondta: Áh, mégsem, inkább halálra ítélem – fogalmazott Bakondi György, aki a kommunista eljáráshoz hasonlította Brüsszel hazánk elleni fellépését. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az Indexnek adott interjújában beszélt többek közt az Európai Bíróság azon vádjáról, miszerint Magyarország rendszeresen figyelmen kívül hagyja az uniós menekültügyi szabályokat, illetve szerintük olyan jogsértést követett el a kormány, amely precedens nélküli. Arra, hogy az Európai Bíróság 200 millió eurós bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot az uniós menekültügyi jogszabályok rendkívül súlyos megsértése miatt, Bakondi György felidézte, hogy 2020-as ügyről van most szó, amikor a tranzitzónát az Európai Unió nyomására fölszámoltuk.

 – Bár korábban elhangzott, hogy a költségeket megoszthatjuk más tagállamokkal, ez nem valósult meg, a magyar határkerítést és az egész rendszert az Európai Unió nem finanszírozza. Pedig ez egy schengeni külső határ, és minden előírását érvényesítjük az idevonatkozó egyezménynek

 – hangsúlyozta a főtanácsadó, nyomatékosítva, hogy az elfogottak rajtunk keresztül nem jutnak el az Európai Unió országaiba.

Magyarországon a menekültkérelmet a határon kívül kell benyújtani

Mint mondta, ekkor kezdődött el a kötelezettségszegési eljárás, de a döntést nem hajtottunk végre, mondván, hogy ez a tranzitzóna kiválóan működik, nem zárt tábor, van mód a jogorvoslatra, bírósághoz fordulhatnak a bevándorlók, és megvárhatják a bírói ítéletet. – Ennek ellenére a megoldás nem nyerte el Brüsszel tetszését, és a bírósághoz fordult az Európai Bizottság, miszerint a kötelezettségszegési eljárásban hozott döntés értelmében be kell engedni az illegális migránsokat magyar területre, és itt kell hogy megvárják a menekültkérelmük elbírálását – idézte fel a történteket, hozzátéve, ez azt jelentené, hogy bejönnének, beadnák a menekültkérelmüket, majd elszöknének. – Ha ezt elfogadnánk, akkor egy fontos határőrizeti alapelvünk – miszerint nem lehet illegálisan, erőszakosan belépni Magyarországra – sérülne, másrészt korábban leszögeztük, hogy a menekültkérelmet a magyar határon kívül kell benyújtani. Ez biztosítja az eredményességet – szögezte le.

Bakondi György szerint világos volt, hogy az Európai Bizottság javaslata hatmillió forint napi bírság kiszabására vonatkozott. 

– Ezek után nem hirdették ki a bíróság ítéletét a választásokig, joggal feltételezték, hogy az ilyen mértékű büntetés felháborodást keltene Magyarországon, ahol a lakosság nagy arányban ellenzi az illegális bevándorlást. Ezért attól tartottak, hogy ha a mostani döntést nyilvánosságra hozzák, akkor újabb jelentős szavazóbázist aktivizálnak a Fidesz szavazói között. Ezért az ítélet kihirdetését a választások utánra időzítették. Itt azonban nem vették figyelembe az Európai Bizottság javaslatát, hanem annak sokszorosát, hetvenszeresét szabták ki: 200 millió euró egyszeri, illetőleg egymillió eurós napi bírságot, ami példátlan

 – hangsúlyozta Bakondi György, aki szerint teljesen világos, hogy azt szeretnék, hogy Magyarország ennek a pénzügyi zsarolásnak a hatására változtasson a politikáján, és csatlakozzon a migrációs paktum előírásaihoz. 

– Tételezzük fel azt a fantasztikus helyzetet, hogy valaki a túloldalon lövöldözik géppisztollyal, majd átmászik a kerítésen, leteszi a géppisztolyt, és azt mondja, bocsánat, én politikai menekültstátust szeretnék kérni, akkor mi elvisszük a táborba, etetjük, itatjuk, ellátjuk, elhelyezzük, és majd aztán megadjuk neki a politikai menedékjogot – mondta ironikusan Bakondi, jelezve, olyan jellegű ez a követelés, amely a 2015 óta jól látható Soros-terv nyomait viseli magán.