Novák Ferenc az erdélyi Nagyenyeden született, felmenői között örmények is voltak. A második világháború idején a család áttelepült Magyarországra, az érettségit már Budapesten tette le.
Műszaki gyakornokként kezdett dolgozni a Vegyipari Gép- és Radiátorgyárban, ahol a tánccsoport egyik tagja helyett egyszer neki kellett beugrania. Ezután rendszeresen eljárt a próbákra is, majd csatlakozott az Építők együtteséhez, amelynek oszlopos tagja lett.
Katonai szolgálata alatt is táncos társakra talált, ekkor készítette első koreográfiáját. 1954 szeptemberében katonatársaival alakította meg a Bihari János Táncegyüttest. A névadó cigányprímás a verbunkos egyik legjelentősebb képviselője volt. A tánccsoport egyre nagyobb sikereket ért el, a hatvanas évek elején már több nemzetközi elismeréssel is büszkélkedhettek.
1965-ben megbízták az 1949-ben alakult legrégebbi magyar művészegyüttes, a Honvéd Együttes tánckarának vezetésével, miközben együtt dolgozott a biharisokkal is.
Közben levelező tagozaton elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetem néprajz szakát, 1969-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett koreográfus-rendezői diplomát.
A Honvéd Együttesben nem engedték maradéktalanul megvalósítani elképzeléseit, végül szakított velük. A magyar szakszervezeti és nagyüzemi együttesek szakreferenseként, 1975-től a Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál művészeti vezetőjeként folytatta munkáját. Ő vetette föl, hogy amatőr együttesek szerepeljenek egy táncjáték keretében a Dóm téren, és azóta hagyomány, hogy minden második évben a Szegedi Szabadtéri Játékok egy produkciójának gerincét a fesztivál tánccsoportjai adják.
A hetvenes évek végén koreográfus-rendezői szerződést ajánlott neki az amszterdami Folklór Táncszínház, ezután párhuzamosan dolgozott Hollandiában és idehaza.
1983-tól megbízták a Honvéd Együttes művészeti vezetésével, irányításával a tánckar gyökeres változásokon ment keresztül. Novák Ferenc autentikus népi zenekart szerződtetett, létrehozott egy új formanyelvű dramatikus táncszínházat, az együttest bekapcsolta a hazai és nemzetközi művészeti élet vérkeringésébe.
A Bihari Együttes irányítását felesége, Foltin Jolán koreográfus vette át, aki 1991-ig irányította a táncműhelyt.
Novák Ferenc mindkét táncegyüttesével új formanyelvű dramatikus táncszínházat hozott létre. Irodalmi alapú táncszínházi produkciókat és erőteljes folklórműsorokat állított színpadra, szívesen dolgozott együtt prózai vagy zenés színházakkal, balettegyüttesekkel, szabadtéri látványosságok szerzőgárdáival is.
Legjelentősebb művei A helység kalapácsa, az Antigoné, az Évszázadok táncai, a Forrószegiek, a János vitéz, a Keleti táncvihar, a Kocsonya Mihály házassága, a Kőműves Kelemen, a Lúdas Matyi, a Magyar Electra és a Magyar menyegző.
Koreográfiáiban meghatározó szerepet játszik a magyar néptánckincs színpadi megjelenítése, a magyar népzene, néptánc sokszínűségének bemutatása. Fontosabb koreográfiái a Duna-rapszódia (dramatikus néptáncok), a Csíksomlyói passió, az Egri csillagok, az István, a király rockopera, a József és testvérei és a Szarvassá változott fiak.
Munkásságát egyebek közt 1972-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1985-ben érdemes művészi címmel, 1993-ban pedig Kossuth-díjjal ismerték el. 2005-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2007-ben a Jubileumi Prima Primissima díjat. 2010 óta örökös tagja a Halhatatlanok Társulatának. 2011-ben a Köztársaság Elnökének Érdemérmével tüntették ki, 2014-ben a Nemzet Művésze, 2021-ben Budapest díszpolgára lett – ismertette életútját az MTI.