Sikeres versenyképességi fordulat történt a magyar felsőoktatásban

Hankó Balázs miniszter is felszólalt a Műegyetem tanévének ünnepélyes megnyitóján.

Tanévkezdés - A Műegyetem tanévnyitó ünnepsége Fotó: Kovács Tamás

Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy az egyetemi modellváltással sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban, összekötötték az egyetemeket a gazdasági szereplőkkel, rugalmasabbá tették a működésüket, alapjaiban változtatták meg a finanszírozást, hogy az egyetemek megállják a helyüket, erősödjenek itthon és a nemzetközi környezetben.

Az új magyar felsőoktatási modell rugalmas, kiszámíthatóan és átláthatóan működik. A modell négy alappillére a versenyképesség, a rugalmasság, a kiszámíthatóság és az autonómia

– ismertette. Szólt arról is, hogy az átalakítás után nőtt a felsőoktatásba felvettek száma, csökkent a lemorzsolódás, többen járnak a műszaki, természettudományos, mérnök és informatikai szakokra, nőtt a nemzetközi publikációk száma. Úgy fogalmazott, hogy működik a magyar modell, egyesek ezt a versenyképességet próbálják elfojtani a nemzetközi térben, kiszorítani egyetemeinket a nemzetközi kapcsolatokból. – Ezt nem hagyjuk, nem hagyhatjuk – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, ezért indították el a Pannónia és a Horizont programot.

A BME-ről szólva azt mondta, csaknem húszezer diák vetette bizalmát az intézménybe, hogy versenyképes tudást, stabil értékrendet kapjon. – A Műegyetem nemzeti kincs – hangoztatta Hankó Balázs.

Nobel-díjas és olimpiai bajnok

Charaf Hassan, a Műegyetem rektora köszöntőjében emlékeztetett: II. József 1782. augusztus 30-án írta alá az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, a Műegyetem egyik elődintézménye alapítólevelét. Elmondta, hogy ebben a tanévben csaknem ötezer magyar hallgató és 1300 új külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait az intézményben. A rektor hangsúlyozta, hogy jelzésértékűnek tartja a miniszter és a felsőoktatásért felelős államtitkár részvételét a tanévnyitón, ami azt mutatja, hogy a fenntartó, illetve ágazatirányító is tudja és érti, hogy a BME a magyar felsőoktatás egyik legkiválóbb intézményeként közügy, amely a hazai gazdaság fejlődésének, az ország versenyképességének, szakember-utánpótlásának nemzetközi beágyazottságú bázisa és letéteményese.

Arra kérte Hankó Balázs minisztert, támogassa a Műegyetem megújulását az ehhez szükséges források és törvény adta lehetőségek biztosításával, hogy a BME alapításának 250. évfordulójára Európa top 100 egyeteme, Európa top 10 műegyeteme, Magyarország első számú innovatív egyeteme legyen.

A rektor felhívta a figyelmet, hogy a versenyképesség a sport és a tudomány területén is hívószó, és a BME az egyetlen magyar egyetem, amelynek egy éven belül új Nobel-díjasa és olimpiai bajnoka is lett, mivel Krausz Ferenc fizikus villamosmérnökként végzett az egyetemen, Nagy Dávid párbajtőröző pedig gazdálkodás és menedzsment alapszakos hallgató. Szólt arról is, a versenyképességhez erős felsőoktatás kell, autonóm, szolgáltató és folyamatosan megújuló egyetemmel, a szolgáltatószemlélethez pedig hozzátartozik az is, hogy a hallgatói élet a biztonságos közösségről, partnerségről, egymás méltóságának megőrzéséről szóljon.

Hangsúlyozta, hogy a BME eddig is elítélt és elfogadhatatlannak tartott mindenféle bántalmazó, méltóságot sértő viselkedést és intézkedést. A gólyatárborban történtekre utalva jelezte: a szükséges vizsgálatokat lefolytatják és a tanulságokat levonják. A tanévnyitón Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára átadta a felsőoktatás napja, szeptember 1. alkalmából adományozandó miniszteri, szakmai díjakat. Eötvös József-díjban és Szent-Györgyi Albert-díjban öten-öten, Trefort Ágoston-díjban és Apáczai Csere János-díjban tízen-tízen, Kármán Tódor-díjban öten részesültek.

Borítókép: Hankó Balázs miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanévnyitóján (Fotó: MTI/Kovács Tamás)