Nyilvánvaló, hogy Donald Trump elnöksége sokkal jobb lenne Magyarországnak, mint Kamala Harrisé – jelentette ki Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója az esztergomi MCC Feszten tartott Novemberi jóslat: mire számíthatunk az amerikai elnökválasztáson? című angol nyelvű panelbeszélgetésen. A főigazgató úgy folytatta: hamarosan be fog következni egy globális világrendszerváltás, és két óriási veszély leselkedik az alakuló új világrendre: az egyik ideológiai, a másik intézményes. Az ideológiai veszélyt a woke, az eltörlés kultúrája, a társadalmi igazságosság nevében zajló háború, valamint a kritikai fajelmélet jelentik.
A woke nagyon láthatóvá vált manapság, elég csak megnézni az olimpián zajló eseményeket: a férfiak büntethetik és megverhetik a nőket, amiért akár érmeket is kaphatnak.
Az intézményi veszély a szétválasztásban (decoupling) és a kockázatmentesítésben (derisking) látható, ezek fenyegetik a nyugati civilizációt és stabilitást – mutatott rá.
Konnektivitás és béke
Szánthó Miklós úgy vélte, hogy a woke globalista pártolói a szétválasztás és a kockázatmentesítés mellé tették a voksukat, miközben a szuverenisták a konnektivitást részesítik előnyben. Ez egy abszurd és fordított helyzet, mert általában a globalisták támogatják a konnektivitást, nem a szuverenisták.
A konnektivitás legalapvetőbb eleme a béke, és ha van valami, ami összeköti Donald Trumpot és Orbán Viktort, az a woke-ellenes magatartásuk, valamint hogy mindketten a békét és a konnektivitást akarják a szétválasztás ellenében.
A gondolkodásmódjukat nem fertőzte meg a woke-vírus, és a valóságra próbálják építeni a politikájukat.
Woke és érzékenyítés
A főigazgató úgy látta, hogy a woke-probléma, az Ukrajnában zajló háború és a konnektivitás összefügg. A woke-ideológia miatt a nyugati liberális döntéshozók többsége érzékenyítetté vált, így a döntéshozataluk ideológián és érzelmeken alapul. Ha valaki ahhoz van szokva, hogy ezeken nyugvó határozatokat hoz társadalmi ügyekben, gender kérdésekben, illetve a migráció, a határvédelem vagy a multikulturalizmus témaköreiben, akkor háború esetén képtelen lesz józan ésszel átlátni a helyzetet, és ugyanazt az érzelmi alapú hozzáállást fogja tanúsítani, amit más politikai problémáknál. –
Ha továbbra is ragaszkodunk a magyar nagystratégiához és békében szeretnénk élni itt Közép-Európában, arra Donald Trump a garancia, nem Kamala Harris
– szögezte le a főigazgató.
Liberális félelem a jobboldali hálózattól
A politikában új jelenség az, hogy a belügyek egyre inkább külpolitikai és nemzetközi ügyekké válnak. A jobboldal hálás lehet a liberálisoknak azért, hogy az elmúlt 5-10 évben a normalitást és a józan észt fenyegető veszélyek globálissá nőttek, mert a konzervatívok ennek köszönhetően ismerték fel, hogy nekik is nemzetközi szövetségeseket kell találniuk. A globális erőt alkotó, de nem globalista konzervatív hálózat világszintű építése zajlik, ezért olyan frusztrált a liberális média a magyar kormányfő és Trump barátságát látva – értékelt Szántó Miklós.
Kiemelte: ha a liberálisok meg tudnák osztani a konzervatív jobboldali erőket és vezetőket mind Európában, mind a tengerentúlon, akkor a progresszíveknek sokkal könnyebb lenne a saját országukban nyerni. Azért próbálnak éket verni a lengyel és a magyar jobboldal közé az ukrajnai orosz agresszió mentén, hogy alá tudják ásni a V4-ek erős együttműködését is – mutatott rá.
– Nem volna szabad a liberálisok szabályai szerint játszanunk. Azt látjuk, hogy a progresszívek, a liberálisok és a woke-ok nagyon jól szervezettek globálisan, megpróbálják lerombolni az Isten, család, haza által képviselt alapértékeket.
Bár ez belügynek tűnhet, az ideológiai és az intézményi veszélynek ugyanazok a gyökerei: a progresszív, globalista politikai gépezet. A világrend változóban van, soha nem lehetett ilyen bizonytalanságot érezni sem világszerte, sem az Egyesült Államokban a különböző politikai nézetek közötti ellentét miatt – jelezte a főigazgató.
Számítanak az alelnökjelöltek
Stumpf István alkotmányjogász, a Miniszterelnök Stratégiai Tanácsadó Testületének tagja szerint az amerikai választáson az a kérdés, hogy a választás a pártok politikájáról vagy az elnökjelöltek személyéről fog szólni. Megjelent Kamala Harris alelnök mint lehetséges demokrata jelölt, amire senki sem gondolt, mert az általános vélekedés szerint Joe Biden amerikai elnök a ciklusa közepén mondott volna le, helyette pedig Harris lett volna az elnök. Ez az alelnök gyenge eredményei miatt nem így történt – idézte fel az alkotmányjogász.
Mivel a demokratáknak jogilag, anyagilag és politikailag túl bonyolult lett volna új elnökjelöltet találni, Kamala Harris felépítése mellett döntöttek. Korábban mindenki azt mondta, hogy az alelnökjelöltek nem fontosak, ami nem igaz, mert J. D. Vance, aki a republikánusok új jelöltje, potenciális jövőbeli elnökjelölt is lehet, hiszen ő képviseli az új nemzedéket, amelyik sokkal több támogatást tud nyerni, mint Trump, miután befejezi a következő potenciális elnöki ciklusát – állította Stumpf István.
Szánthó Miklós hozzátette:
J. D. Vance Magyarország jóbarátja, és ha Kamala Harris a woke-királynő, akkor Trump alelnökjelöltje az anti-wokeizmus királya.
Remélhetőleg Trump győzelmével az amerikai demokráciaexport befejeződik, ami Magyarország szempontjából nagyon fontos lenne, mert van egy magyar Nagystratégia, ami arról szól, hogy egy nagy birodalom se olvasszon magába bennünket, akár keletről jön, akár nyugatról. A Biden-adminisztráció megpróbálta hazánkra exportálni a liberális demokrácia vízióját, amelynek David Pressman nagykövet a megtestesítője. Ez sok politikai feszültséget okozott a két ország között, de ha Trump visszatér a Fehér Házba, akkor a demokráciaexport meg fog szűnni, és a jó gazdasági-katonai-kereskedelmi együttműködés mellett a politikai együttműködés is újra virágkorát fogja élni – fogalmazott a főigazgató.
