Volt már arra korábban precedens, hogy az Európai Parlament (EP) kiadta magyar uniós képviselő mentelmi jogát. Az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentést tett Kovács Béla, az idei április uniós választásokon egy százalék alá süllyedt Jobbik egykori brüsszeli képviselője ellen az ügyészségen 2014 áprilisában, azzal gyanúsítva a politikust, hogy kémkedést folytatott az Európai Unió intézményei ellen, Oroszország javára. A Legfőbb Ügyészség az EP elnökéhez fordult, és azt indítványozta, hogy a szervezet függessze fel Kovács mentelmi jogát.
Brüsszel nem kapkodta el
Az EP mentelmi jogi bizottsága hónapokig nem tárgyalta az ügyet, majd 2015 januárjában bejelentette, hogy a következő hónapban megvitatják, de időhiányra hivatkozva ez mégsem történt meg. Végül márciusban a bizottság napirendre tűzte az esetet, és megtartották az első megbeszélést. Májusban meghallgatták Kovács Bélát, júliusban pedig Polt Péter legfőbb ügyészt. A jogi bizottság szeptemberi ülésén ismertették azt a bizottsági állásfoglalásra irányuló indítványt, amely a később KGBélaként elhíresült politikus mentelmi jogának a felfüggesztését javasolta. A bizottság októberi ülésén azzal a kitétellel fogadta el az indítványt, hogy a képviselő tovább végezheti munkáját az EP-ben és csak jogerős bírósági ítélet esetén lehet gyanúsítottként kezelni, illetve letartóztatni. Az EP a két nap múlva esedékes brüsszeli plenáris ülésen megszavazta a jogi bizottság előterjesztését, így
mentelmi jogának felfüggesztésével Kovács Béla az ellene irányuló feljelentés után 20 hónappal kihallgathatóvá vált.
Az ügyészség december elején hallgatta ki a politikust.
KGBéla tagadott, de mindhiába
Kovács Béla tagadta az ellene megfogalmazott vádakat. Kijelentette, hogy EP-képviselőként sem titkosított, sem minősített anyagokhoz nem fért hozzá. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) vádat emelt KGBéla ellen a kémkedésen kívül költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 2017 decemberében. Az utóbbi két váddal az unió csalás elleni hivatala, az OLAF illette a jobbikos politikust, aki a gyanú szerint 2012–2013-ban gyakornoki szerződést kötött négy magánszeméllyel. A szerződések értelmében ezek a személyek Brüsszelben négy és hat hónapos szakmai gyakorlatot teljesítettek, valójában azonban soha nem jártak ott, és semmilyen munkát nem végeztek.
A bíróság első fokon felmentette Kovács Bélát a vádak alól, de másodfokon bűnösnek találták kémkedés előkészítésében, kémkedésben, költségvetési csalásban és magánokirat-hamisításban, ezért két évnyi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Harmadfokon a cselekményt súlyosabbnak ítélték meg, az ítéletet öt év fegyházbüntetésre módosították és tíz évre eltiltották a közügyektől 2022 szeptemberében.
A jogerős ítélet végrehajtására egyelőre nem kerülhetett sor, mert az elítélt KGBéla Moszkvába menekült.
Donáth Anna mentelmi jogát is kiadták
Nem Kovács Béla az egyetlen képviselő, akinek Brüsszel kiadta az uniós mentelmi jogát. Az EP tavaly felfüggesztette Donáth Anna, a Momentum egykori uniós parlamenti képviselőjének mentelmi jogát. Az EP jogi bizottsága által elfogadott javaslatot támogatva, a képviselők megszavazták a baloldali politikus mentelmi jogának felfüggesztését, amit a Kecskeméti Járásbíróság 2022 júniusában kezdeményezett az EP elnökénél. A bíróság azért tett így, mert Donáth Anna és társai ellen magánvádas büntetőeljárás indult rágalmazás vétsége miatt. Az EP szabályainak megfelelően a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet az EP-elnök utalta az illetékes jogi bizottsághoz. Az elnök a határozatról tájékoztatja az érintett képviselőt és az illetékes nemzeti hatóságokat. Donáth Anna nem ellenezte mentelmi joga felfüggesztését.
Mint ismert, csütörtökön kiderült, hogy lopás bűncselekménye miatt a KNyF előtt folyamatban lévő nyomozás eredményeként Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére. A nyomozati adatok is megerősítik, amiről a sajtó korábban már beszámolt, hogy Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután a politikus és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredett vele. A vita során Magyar hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont, és azt zsebre tette, majd többszöri kérés ellenére sem adta vissza, sőt letagadta, hogy a készülék nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, többen követték őt, köztük a sértett is, aki hiába próbálta visszaszerezni a telefonját, mert a Tisza Párt elnöke lesétált a vízpartra, és a Dunába dobta a készüléket.
Ez pedig lopás bűncselekményének minősül.
A Tisza Párt elnöke nemcsak az EP-képviselői mandátumával kapcsolatban vezette félre a kampányban a választókat, de a mentelmi jogról is egészen mást mondott akkor, mint manapság. Magyar Péter tavasszal több rendezvényen, lakossági fórumon is hevesen agitált a politikusok mentelmi joga ellen, mondván, hogy meg fogja szüntetni, neki sincs szüksége rá, áll elébe minden peres eljárásnak.
