– Az utóbbi évek legnagyobb árhulláma vonult végig Magyarországon. Miként vélekedik hazánk árvízi védekezéséről?
– Magyarország szervezetten és jól védekezett az árvíz ellen. Komoly tapasztalata van a kormánynak és az embereknek is az árvizek kezelésében. A 2013-as rekordmagasságú árvíz megtanított minket a védekezésre. Tizenegy éve 891 centiméterrel tetőzött a Duna Budapesten, de szerencsére most ezt a szintet nem értük el. Az elmúlt években négyszázmilliárd forintot költöttünk a vízügyi fejlesztésekre. Azokon a dunai szakaszokon, amelyeket érint az árvíz, 150 milliárd forint értékű vízügyi beruházás történt, de továbbra is százmilliárd forintnyi fejlesztés van folyamatban, amely nemcsak a védekezést, hanem az öntözést is szolgálja. A mostani árvíz alatt a mobil gátak kiépítése és a töltések elhelyezése mind a szervezettségre utalt. A katasztrófavédelem szakemberei, a polgári védelem dolgozói, a katonák, az önkéntesek és a vízügy munkatársai is kivették a részüket a védekezésből, de jó volt látni a sok önkéntest is a gátakon. Az ország nagy része megmozdult, hogy elhárítsuk a bajt. Hálás köszönettel tartozunk mindenkinek, aki részt vett az árvíz elleni védekezésben. Én is jártam a Duna több szakaszán, és önkéntesként – saját lapáttal – részt vettem a védekezésben Óbudán, valamint Kismaroson is, ahová 120 adag halászlevet vittünk a katasztrófavédelem szakembereinek és az ott szolgálatot teljesítő katonáknak.