Európában egyedülálló demokratikus párbeszédet vezetett be és alkalmaz a kormány 2010 óta. A nemzeti kormány számos kiemelten fontos politikai, gazdasági, társadalmi, gazdasági kérdésben kérte már ki ebben a formában az állampolgárok véleményét.
A mai napig következetesen képviselt bevándorláspolitika csak az egyike az ilyen jelentős ügyeknek.
Eddig 13 alkalommal kérte ki 2010 óta a kormány a magyarok véleményét nemzeti konzultációk formájában, így az alkotmányozásban, a járvánnyal kapcsolatos kérdésekben, a brüsszeli érdekképviseletben, a nemzeti szuverenitás kérdéseiben vagy a Soros-hálózat beavatkozását elhárító lépéseknél.
Az alaptörvénytől a szuverenitásig
Két konzultáció is zajlott 2011-ben, az alaptörvényről és szociális ügyekben, 2012-ben pedig egy konzultációra került sor, gazdasági témákban. Ezeket követte 2015-ben a bevándorlás és a terrorizmus kérdésében folytatott nemzeti konzultáció, melynek során a választópolgárok első alkalommal interneten is válaszolhattak a kérdésekre.
Egy kizárólag interneten kitölthető konzultáció zajlott 2016-ban a magyar internet jövőjéről. 2017-ben szintén két konzultációra került sor, az egyik a tagállami és uniós jogkörökkel kapcsolatos vitákról, a másik a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi tervekről szólt. 2018 novemberében pedig a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció zajlott. 2020-ban és 2021-ben három (A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról, Konzultáció az újraindításról, A járvány utáni életről) konzultációra is sor került, ezek közül az egyiket csak online lehetett kitölteni.
Két éve az uniós kormányok közül a magyar kormány kérdezte meg először az állampolgárokat a brüsszeli szankciókról, amelyek a háborút nem állították meg, Európának viszont rendkívüli gazdasági nehézségeket okoztak. A legutóbbi konzultáció 2023 végén indult, témája pedig hazánk szuverenitásának védelme volt.
A balliberális ellenzék minden eszközzel gátolná a konzultációkat
Bár a kormány célja egyértelműen a demokrácia eszközeinek bővítése volt a kezdeményezéssel, a balliberális ellenzék és a balliberális sajtóorgánumok azonban folyamatosan, minden erejüket bevetve igyekeznek szabotálni a véleménynyilvánításnak ezt a formáját.
Tavaly lényegében az egész ellenzék élesen bírálta a nemzeti konzultációt, amelynek a középpontjában az ország szuverenitásának védelme állt. A válaszadók véleményt alkothattak az ország gazdaságát, biztonságát érintő kérdésekben, kiállhattak többek között a rezsicsökkentés és a kamatstop mellett, illetve elutasíthatták a brüsszeli migrációs terveket és Ukrajna további felfegyverzését.
Emlékezetes, amikor a kormány a szuverenitás védelméről hirdetett nemzeti konzultációt, az aHang és az Egységes Diákfront bejelentette, hogy egymillió üres nemzeti konzultációs ívet fognak összegyűjteni a következő hónapokban. Ez a szám végül a céltól bőven elmaradt, az akció az alig negyedmillió begyűjtött konzultációs ívvel pedig kínos kudarcba fulladt. Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője még így is eldicsekedett az akcióval. Az azóta a politikai süllyesztőben eltűnt
Cseh Katalin az Európai Parlamentben panaszolta be Magyarországot,
arra kérve az uniós intézményeket, hogy lépjenek fel az akkor folyó konzultáció ellen.
