A baloldal nem ad a véleményünkre

Szinte már szokássá vált a baloldalon, hogy támadják a nemzeti konzultáció intézményét. Újabban Cseh Katalin az Európai Parlamentben panaszolta be Magyarországot, és arra kérte az uniós intézményeket, hogy lépjenek fel a mostani konzultáció ellen. Az egy évvel ezelőtti konzultációt ugyancsak élesen bírálta a baloldal, ám megjegyzendő: korábban többször próbálták lemásolni a konzultáció intézményét, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

Budapest, 2023. november 17. A nemzeti konzultáció kérdőíveit kézbesíti egy postás Budapesten 2023. november 17-én. A Szuverenitásunk védelméről címet viselő konzultáción a kormány tizenegy kérdésben kéri ki az emberek véleményét. MTI/Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Nincs új a nap alatt: a baloldal a korábbiakhoz hasonlóan ismét a nemzeti konzultációt támadja, így jelezve, hogy számukra másodlagos a magyarok véleménye. Nemrég a független parlamenti képviselő, Hadházy Ákos a közösségi oldalára feltöltött egy videót, amelyen egy nemzeti konzultációt hirdető plakátot rongál meg, amely szerinte egy fasiszta jellegű propagandakampány része. „Egy plakát rongálása nem bűncselekmény. Lehet, hogy szabálysértés, de olyan időket élünk, amikor bizonyos szabályokat muszáj áthágni” – fogalmazott Hadházy Ákos. A képviselő szerint ezt a kampányt nem lehet szó nélkül nézni, akkor sem, hogyha „esetleg állítólag” szabályt sértünk vele. 

Megjegyzendő, hogy az egész ellenzék élesen bírálta a nemzeti konzultációt, amelynek a középpontjában az ország szuverenitásának védelme áll, és a válaszadók véleményt alkothatnak az ország gazdaságát, biztonságát érintő kérdésekben, kiállhatnak többek között a rezsicsökkentés és a kamatstop mellett, illetve elutasíthatják a brüsszeli migrációs terveket és Ukrajna további felfegyverzését.

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti képviselője az EP-ben elmondott felszólalásában úgy fogalmazott: az adófizetők pénzéből finanszírozott hivatalos kormányzati kampány indult, amely személyesen a bizottság elnökét gyalázza, és nyilvánvaló hazugságokat terjeszt az unióról. – Ez nem politika, ez egy gyalázatos lejárató kampány, egy dezinformációs támadás az Európai Unió ellen. Ez a ház volt az, amely a tanács javaslata alapján megválasztotta a bizottság elnökét, nem holmi Soros családi összeesküvés – magyarázta Cseh Katalin. Úgy vélte, az uniós jogszabályokat a társjogalkotók hozzák, nem globális háttérhatalmak, és ha nem ítélik el ezeket a mérgező hazugságokat, akkor azok alapjaiban rongálják az uniót. 

Arra kérte az EU-bizottságot és a parlamentet, hogy határozottan lépjenek fel ezzel a szégyenletes kampánnyal szemben, tényekkel cáfolják a hazugságokat.

Emlékezetes: tavaly, amikor a kormány a brüsszeli szankciókról kérdezte az embereket, a Momentum azzal kampányolt, hogy országszerte be fogják gyűjteni az emberektől a nemzeti konzultációs íveket, hogy papír fűtőtéglák formájában újrahasznosítsák.

A legnagyobb baloldali párt, a Demokratikus Koalíció az első pillanattól kezdve ellenséges volt tavaly a nemzeti konzultációval, szerintük ugyanis semmi értelme nem volt az embereket megkérdezni a szankciókról. Emellett Karácsony Gergely főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy örül a szankcióknak és annak, hogy a magyar kormány sem tudta megakadályozni az elfogadásukat.

Azonban magát a konzultációt a baloldal is előszeretettel alkalmazza, igaz, jóval kevesebb sikerrel.

Tavaly az LMP indított zöldkonzultációt, amiben szerintük valódi kérdéseket tesznek fel az embereknek, valódi problémákra próbáltak reflektálni. A Momentum sem akart lemaradni a baloldali konzultációk sorában, mivel 2020-ban, a kormánynak a koronavírus-járvány kezeléséről szóló kérdőívére reagálva saját konzultációt hirdettek. Korábban a Jobbik is próbálta plagizálni a nemzeti konzultáció ötletét, amikor 2016-ban elindították a „valódi nemzeti konzultáció” nevet viselő kezdeményezésüket. 

A közvélemény-kutatásokban rendszeresen minimális támogatottsággal bíró, ám a baloldali háttéralkuknak köszönhetően mégis stabil parlamenti jelenléttel rendelkező Párbeszéd még 2018-ban „igazi nemzeti konzultáció” néven indította el saját kampányát. Ezeknek a baloldali kezdeményezéseknek az a közös vonásuk, hogy csekély érdeklődést keltettek, miközben a kormány által indított konzultációkat rendre milliós nagyságrendben szokták kitölteni a magyar emberek.

Borítókép: A nemzeti konzultáció kérdőíveit kézbesíti egy postás Budapesten 2023. november 17-én. A Szuverenitásunk védelméről címet viselő konzultáción a kormány tizenegy kérdésben kéri ki az emberek véleményét (Fotó: MTI/Kovács Attila)