Fordulat történt az újbudai pedofilügyben, ugyanis egy nemrég elkülönített eljárásban az is tisztázódhat, hogy a botrányban van-e bármilyen érintettsége a DK-s vezetésű önkormányzatnak.
Emlékezetes, hónapokkal ezelőtt olyan információk láttak napvilágot, hogy a rábízott óvodásokhoz közeledett egy pedagógiai asszisztens Újbudán.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) nyomozni kezdett, majd a pedagógiai asszisztenst, Gy. Pétert őrizetbe vették. A bíróság később elrendelte a férfi letartóztatását, a fogvatartás helyszínéül pedig jelenleg is az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet (IMEI) van kijelölve. Az azóta már kirúgott óvodai alkalmazottat 12. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak bűntettével gyanúsítják.
Értesüléseink szerint a pedagógiai asszisztens az óvoda területén lévő mosdóban fajtalankodhatott egy kisgyermekkel.
Egy korábbi bírósági végzésben ugyanakkor az is szerepel, hogy a gyanúsított a felügyelete alatt álló több óvodás sérelmére is szexuális erőszakot követhetett el.
Az ügyben mindezek mellett Tényi István is a hatósághoz fordult közfeladati helyzettel visszaélés gyanújával. A feljelentésben többek között az állt, hogy a szülőknek jó ideje gyanús volt a baloldali irányítású önkormányzat egyik óvodájában dolgozó Gy. Péter. Egy kisfiú szülei jelezték a problémát az óvónőknek, majd ők az intézményvezetőnek, de mivel a gyanúsított nevelőanyja a László Imre vezette DK-s önkormányzatnál dolgozik fontos pozícióban, állítólag nem mertek fellépni ellene.
A rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a feljelentés tartalmát eddig a pedofilügy nyomozásában vizsgálták, ugyanakkor megkeresésünkre hétfőn azt írták, hogy „az ön által említett és folyamatban lévő nyomozásban egy ügy került elkülönítésre, amelyben a nyomozás közfeladati helyzettel visszaélés bűntett gyanúja miatt van folyamatban. Ebben az eljárásban gyanúsítotti kihallgatás nem történt“.
Ezt a bűncselekményt egyébként akkor követik el, ha a közfeladatot ellátó személy (akik közé tartoznak például az óvónők és az intézményvezető is), aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, a közfeladattal kapcsolatos kötelességét megszegi, vagy ezt a jogkörét túllépi, vagy közfeladati helyzetével visszaél. Mindezekért akár három évi szabadságvesztés is kiszabható.
