Tarlós István: Klímaforradalmárok és sötétzöldek megakadályozták, hogy megépítsük a védművet

Számos olyan védmű van Budapest-szerte, amelynek kritikus az állékonysága és a fővárosban az elmúlt öt évben nem indult semmilyen komoly beruházás az árvízvédelem terén – hívta fel a figyelmet Tarlós István, volt főpolgármester a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

római part, árvizi védekezés Fotó: Kurucz Árpád

Bár az előrejelzések szerint a 2013-as rekord árvízszintet nem fogja elérni az árhullám, de ha a víz szintje 850 centiméter fölé megy, akkor a különbségnek csak statisztikai jelentősége van – mondta el lapunknak Tarlós István, majd hozzátette, nem akarok és nem is tudok hozzászólni a Római-parti lakosok és a főváros között zajló huzavonához.

A klímaforradalmárok és a sötétzöldek gyakorlatilag egy politikai obstrukcióval megakadályozták, hogy mi megépítsük a parti védművet, aminek a létjogosultságát hat komoly szakvélemény alátámasztotta. Ha nem a parti változat épül meg, akkor több tízmilliárdos épített érték veszhet kárba egy jelentősebb árhullám eredményeképpen

– jelentette ki Tarlós István, majd hozzátette, ugyan jogi értelemben a Római-part hullámtér, de gyakorlati szempontból már 1914 óta nem az, hiszen folyamatosan beépült, így a területen már életvédelemről is szó van.

Az egyik jelenlegi főpolgármester-helyettes gyötörte ki magából azt a javaslatot, hogy majd menekülő létrákat biztosítanak. Matrónák, kismamák, gyerekek, öregek számára ez milyen alternatíva, hogy majd létrákat kapnak, hogy a rohanó víz elől elmeneküljenek? Ez a városvezetés szakmaiságáról azért ad egy képet, Karácsony Gergely- ideiglenes jogosítványával élve- hozott egy határozatot a Királyok útján építendő nyomvonalról, amivel igen komoly felelősséget vett a nyakába

– tette hozzá a volt főpolgármester. A baloldali politikusok és véleményvezérek 2016 óta folyamatosan azt állították, hogy a csillaghegyi öblözetet védő műtárgyat a Királyok útja mentén kell megépíteni, azonban 2019 óta egyetlen egy kapavágás sem történt a területen. A főváros pedig az árvízvédelmi védmű projektjét átformálta egy tájvédelmi projektté. Öt év eltelt- gyakorlatilag semmivel.

Én árvizek közeledtével mindig kiadtam a szükséges másfél tucat utasítást a különböző ellenőrzésekre, eszközöktől kezdve anyagokon át az élő munkaerőig, és ezeket a jelentéseket bekértem idejében, hogy most az megtörtént-e vagy nem, azt nem tudom. Azonban a liberális média biztosan tele lesz azzal, hogy a jelenlegi városvezetés megvédte a várost, miközben alapvetően ezt a védelmet Pintér Sándor, a honvédség és a kormányhivatal fogja megadni, igaz a Fővárosi Csatornázási Művek intenzív közreműködésével

– emelte ki Tarlós István, aki hozzátette, őszintén reméli, hogy semmi baj nem fog történni, és a szakemberek képesek lesznek úgy megvédeni a fővárost, ahogy 2006-ban és 2013-ban is tették. Azonban az egykori városvezető szerint a felkészültségről sokat elárul az, hogy Karácsony Gergely a csillaghegyi öblözet védelme során négy kilométeres agyagmag építéséről beszélt, miközben a Dunával párhuzamos védendő szakasz 3,1 kilométer, ebből az agyagmagot csak egy szakaszon, a Királyok útján volt szükséges megépíteni, ami körülbelül teljes hosszon1900 méter.

Rossz állapotú védművek

A korábbi főpolgármester elmondta, hogy kérésére2010 és 2019 között az FCSM szakemberei kétszer is felmérték a fővárosi védművek állapotát.

Budapest önállóan védekező város, ennek a jogi státusznak a rendezetlenségével is valamit kezdeni kell, mert itt inkább jogászkodás folyik, ugyanis a főváros önmagát soha nem lesz képes önerőből megvédeni, mert egyszerűen nincsen annyi pénzügyi forrása. Mindeközben a 2013-as rekord árvíz után a hatóságok módosították a mértékadó árvízszintet, az új szabályozás paramétereinek pedig a budapesti árvízvédelmi építmények a háromnegyed része nem felel meg

– tette hozzá Tarlós István, aki elárulta, a csillaghegyi öblözet mellett Újpesten és Észak-Angyalföldön is vannak kritikus szakaszok. A főváros jelenleg a Margitszigetet emeli ki, mint lehetséges és fontos védendő területet. Ennek prioritása azonban Tarlós szerint szakmai szempontból nem feltétlen indokolt, mert a szigeten nincs állandó lakosság, így ott életvédelemről nem is lehet beszélni. Mindeközben pedig bizonyos árvízszint fölött a Margitsziget nem levédhető, ugyanis kavicságyon fekszik, és egy idő után, a kavicságyon keresztül alulról felszivárog a víz a szigetre.

Ennek egy járulékos következménye, hogy majd megint az lesz, hogy számos fát felül kell vizsgálni a szigeten, mert a víz alámossa a gyökérzetüket, és az egészségesnek látszó fák is veszélyesek lehetnek

– jelentett ki a volt főpolgármester, aki szerint sokkal fontosabb a csillaghegyi öblözet, Újpest, Észak-Angyalföld, a Bem tér, és Batthyány tér környékének védelme. Ezeken a belvárosi területeken ugyanis a mellvéd falak már nagyon rossz állapotban vannak.

A budapesti árvízvédelmi építmények tömege nagyon nagy, különösen, ha a hatalmas lépcsőket, a rengeteg víznyelőt is beleszámítjuk. Azonban a védműveknek se a keresztmetszeti méretei, se a magassági méretei már nem felelnek meg az előírásoknak. Az állékonysága például a Csillaghegyi öblözeti nyúlgátnak mindig is kritikus volt, mert a gát alapjai soha nem épültek meg

– ismertette Tarlós István, majd elmondta, a szóban forgó nyúlgátnak soha nem volt sem építési, sem használatbavételi engedélye, pusztán az ötvenes évek árvizeinek eredményeként hátra maradt homokzsákok magasításáról van szó, amelyre egyszer csak ráfogták, hogy fővédvonalnak minősül. A főpolgármester szerint más megoldásra lenne szükség Budapesten, hogy hatékonyan lehessen védekezni az árvizek ellen.

Ha valahol beépülne Budapesttől délebbre egy vízlépcső, a Gellért-hegynél található Ínség-sziklát kirobbantanák, és végre kiemelnék a Szabadság-híd alól a második világháborús roncsokat, akkor már sokat segítenének a budapesti árvízvédelmen, de hosszú távon egy elkerülő csatorna építése lenne a megoldás Bécshez hasonlóan

–jelentette ki Tarlós, aki szerint egy ilyen elkerülő csatornaszakasz, ami már Vác környékén elkezdődne, és a Csepel-szigeten, vagy annak környékén érne véget, megoldaná azt az árvízvédelmi problémát, ami Budapesten ma nem megoldott, és aminek következtében Budapest az áradásoknak erősen kitett város. Ez persze hatalmas munka, aminek jelenleg a pénzügyi feltételek sem adottak.

Nyilván a Belügyminisztérium, a kormányhivatal és a Fővárosi Csatornázási Művek alaposan felkészültek ezekre a feladatokra, tehát remélhetőleg most is sikerül a várost megvédeni. Adja Isten, hogy így legyen. Én is azt mondom, pánikba esni nem kell, de oda kell figyelni, mert a kitettség és a védművek állapota nem megnyugtató ma a városban. Az pozitív jelenség, hogy komoly összefogás látszik, akárcsak 2013-ban. Végre valamiben van együttműködés valamennyi érdekelt között, még a képviselők nagy része is egy hangon beszél.

– zárta a beszélgetést a volt főpolgármester.

Borítókép: Árvízkészültség Gönyű homokzsák pakolás (Fotó: Csapó Balázs/Kisalföld)