Rossz állapotú védművek
A korábbi főpolgármester elmondta, hogy kérésére2010 és 2019 között az FCSM szakemberei kétszer is felmérték a fővárosi védművek állapotát.
Budapest önállóan védekező város, ennek a jogi státusznak a rendezetlenségével is valamit kezdeni kell, mert itt inkább jogászkodás folyik, ugyanis a főváros önmagát soha nem lesz képes önerőből megvédeni, mert egyszerűen nincsen annyi pénzügyi forrása. Mindeközben a 2013-as rekord árvíz után a hatóságok módosították a mértékadó árvízszintet, az új szabályozás paramétereinek pedig a budapesti árvízvédelmi építmények a háromnegyed része nem felel meg
– tette hozzá Tarlós István, aki elárulta, a csillaghegyi öblözet mellett Újpesten és Észak-Angyalföldön is vannak kritikus szakaszok. A főváros jelenleg a Margitszigetet emeli ki, mint lehetséges és fontos védendő területet. Ennek prioritása azonban Tarlós szerint szakmai szempontból nem feltétlen indokolt, mert a szigeten nincs állandó lakosság, így ott életvédelemről nem is lehet beszélni. Mindeközben pedig bizonyos árvízszint fölött a Margitsziget nem levédhető, ugyanis kavicságyon fekszik, és egy idő után, a kavicságyon keresztül alulról felszivárog a víz a szigetre.
Ennek egy járulékos következménye, hogy majd megint az lesz, hogy számos fát felül kell vizsgálni a szigeten, mert a víz alámossa a gyökérzetüket, és az egészségesnek látszó fák is veszélyesek lehetnek
– jelentett ki a volt főpolgármester, aki szerint sokkal fontosabb a csillaghegyi öblözet, Újpest, Észak-Angyalföld, a Bem tér, és Batthyány tér környékének védelme. Ezeken a belvárosi területeken ugyanis a mellvéd falak már nagyon rossz állapotban vannak.
A budapesti árvízvédelmi építmények tömege nagyon nagy, különösen, ha a hatalmas lépcsőket, a rengeteg víznyelőt is beleszámítjuk. Azonban a védműveknek se a keresztmetszeti méretei, se a magassági méretei már nem felelnek meg az előírásoknak. Az állékonysága például a Csillaghegyi öblözeti nyúlgátnak mindig is kritikus volt, mert a gát alapjai soha nem épültek meg
– ismertette Tarlós István, majd elmondta, a szóban forgó nyúlgátnak soha nem volt sem építési, sem használatbavételi engedélye, pusztán az ötvenes évek árvizeinek eredményeként hátra maradt homokzsákok magasításáról van szó, amelyre egyszer csak ráfogták, hogy fővédvonalnak minősül. A főpolgármester szerint más megoldásra lenne szükség Budapesten, hogy hatékonyan lehessen védekezni az árvizek ellen.
Ha valahol beépülne Budapesttől délebbre egy vízlépcső, a Gellért-hegynél található Ínség-sziklát kirobbantanák, és végre kiemelnék a Szabadság-híd alól a második világháborús roncsokat, akkor már sokat segítenének a budapesti árvízvédelmen, de hosszú távon egy elkerülő csatorna építése lenne a megoldás Bécshez hasonlóan
–jelentette ki Tarlós, aki szerint egy ilyen elkerülő csatornaszakasz, ami már Vác környékén elkezdődne, és a Csepel-szigeten, vagy annak környékén érne véget, megoldaná azt az árvízvédelmi problémát, ami Budapesten ma nem megoldott, és aminek következtében Budapest az áradásoknak erősen kitett város. Ez persze hatalmas munka, aminek jelenleg a pénzügyi feltételek sem adottak.
Nyilván a Belügyminisztérium, a kormányhivatal és a Fővárosi Csatornázási Művek alaposan felkészültek ezekre a feladatokra, tehát remélhetőleg most is sikerül a várost megvédeni. Adja Isten, hogy így legyen. Én is azt mondom, pánikba esni nem kell, de oda kell figyelni, mert a kitettség és a védművek állapota nem megnyugtató ma a városban. Az pozitív jelenség, hogy komoly összefogás látszik, akárcsak 2013-ban. Végre valamiben van együttműködés valamennyi érdekelt között, még a képviselők nagy része is egy hangon beszél.
– zárta a beszélgetést a volt főpolgármester.
Árvíz 2024
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!