A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa – hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjában. A vendég, Berend Ferenc agrármérnök, a Somogyi Kószáló Farm tulajdonosa több mint tíz éve alkalmazza a technológiát. A no-till farming (szántás nélküli gazdálkodás) direkt vetést jelent, azaz a talajnak csak legfeljebb tíz százalékát „zavarják”.
Csak vetőgépeket használnak, nem végeznek talajmunkát, a mulcsot a felszínen hagyják, ami segíti az élő mikroorganizmusok fejlődését.
Felidézte: édesapja már a 2000-es évek aszályos éveiben a szántás nélküli gazdálkodásra készülve vásárolt forgatás nélküli talajművelő eszközöket. A no-till technológiára való átállás gazdasági döntés volt, és 2011-től már nem szántanak teljes termőterületen. A váltás fő szempontja a talajerózió volt, ami azóta látványosan megszűnt. Eltűnt a termőföldön az eketalp, a harminc-negyven éve mélyszántással művelt talajban 5-10 centiméter mélyen lévő, betonkeménységű réteg, amelyet nagyon nehéz áttörni. A családi gazdaságban művelt területen 80-90 centiméter mélységre le lehet hatolni egy pálcával – jegyezte meg.
Beszélt arról, hogy a forgatás nélküli technológia lassabb fejlődést hoz a növényeknél, hiszen tömörebb a talaj, sokkal több benne a nedvesség és hűvösebb. Amikor csapadékos idő volt, kétszeres termésátlagot tudtak hozni:
a szántással művelt földeken 3,5 tonna, Berend Ferencéknél 7 tonna volt a hektáronkénti termésátlag.
Beszámolt arról is, hogy a talajtakarást zöld növényi felülettel igyekeznek biztosítani, hét-nyolc fajból álló keveréket vetnek el, amely tartalmaz többi között rozsot, árpát, olajretket, mustárt, facéliát. A zöld növényeket szakaszosan angus marhaállománnyal legeltetik le.
Akik ezt a technológiát használják, arról beszélnek, hogy régen sok bankhitellel dolgoztak, most anélkül gazdálkodnak, és kevesebb feszültséggel jár a munkájuk – emelte ki. A technológia fogadtatásáról azt mondta: szubkultúrát alkotnak a mezőgazdaságban, elterjedéséhez nagy paradigmaváltás kellene. Áder János felvetette, hogy az így művelt talajon eltűnik a parlagfű, amely egyébként a tápanyagok harminc százalékát elvonja talajból, és Magyarországon minden ötödik ember szenved allergén hatásától.
Berend Ferenc rámutatott: a no-till technológiával a gyomflóra teljesen átalakul, réti társulásként él, amelyben nincs parlagfű. Az allergén gyom az ő területükön a művelés második évében eltűnt.
