A lineáris gazdaság működtetése fenntarthatatlan, kiutat csak az elhasznált nyersanyagokat újrahasznosító körforgásos gazdaság jelenthet – mondta Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdán Budapesten, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) zöld pénzügyi konferenciáján.
Áder János a konferencián hangsúlyozta, hogy a környezeti és társadalmi következmények elhanyagolásának hosszú távon komoly ára lehet, ezért rablógazdálkodásból világszerte észszerű gazdálkodásra kell áttérni. Véleménye szerint fenntarthatatlan, hogy a levegő, a víz és a talaj „szemétlerakóként” működik, a legkevésbé megbecsült környezeti erőforrás, a biológiai sokféleség megőrzése mögött még mindig nincs meg a kellő finanszírozás, a globális pénzügyi rendszerek környezetkárosító hatásait pedig továbbra sem sikerül érdemben csökkenteni.
A természetkárosítás az ember életfeltételeit is roncsolja, hiszen környezeti erőforrások nélkül nincs gazdaság, egyetlen mikrocsip előállítása 14 ezer liter tiszta vizet igényel, egy autóé 140 ezret, a termőföld pusztulásának megfékezése nélkül pedig nem lesz elég élelmiszer. A helyes gazdaságpolitikai lépéseket az emberiség csak akkor találhatja meg, ha nem az élővilág tetején képzeli el magát, hanem annak részeként gondol a jövőjére – fogalmazott.
Áder János a népességnövekedést, a városiasodást, az infrastruktúra-fejlesztéseket, az erdőirtást, a monokultúrás mezőgazdaságot, az invazív fajok terjedését, a környezet elszennyezését, a túlfogyasztást és a klímaváltozást nevezte a legkomolyabb kihívásnak.
Ezek mindegyike emberi tevékenységből ered, és valamennyi képes arra, hogy a természet érzékeny, egymást segítő rendszereit megsértve dominóhatást indítson el a környezet pusztulásában. A jövő sem tűnik kedvezőnek, hiszen 2050-ben már alighanem 10 milliárd ember fog élni a Földön, a háromnegyedük városokban – mondta.
Magyarország ugyan komoly eredményeket ért el a környezetvédelemben, hiszen 100 év alatt a kétszeresére növelte az erdői területét, 2010 óta pedig a négyszeresére nőtt a nemzeti parkok költségvetése, de a kiszáradás megfékezéséhez, a vízvisszatartáshoz térségenként ezermilliárdos nagyságrendű forrásokra lesz szükség – fejtette ki Áder János.