Nem alkalmasak az emberi jogok hatékony védelmére az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályának termékmegfelelőségi szabályai – egyebek mellett erről olvashatnak az érdeklődők a Gondolat Kiadó, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa együttműködésében megjelent, mesterségesintelligencia-központú szakirodalmi sorozat első kötetében, amely sok szakember bevonásával, több irányból tanulmányozza a mesterséges intelligencia (MI) jellemzőit, viselkedését és működését.
Felelős AI – Az AI irányításának gyakorlati megközelítése címmel jelent meg Rab Árpád, Majó-Petri Zoltán és Koltay András új könyve, amely jog-, média- és társadalomtudományi szemléletű blokkokban egyaránt vizsgálja az MI-alapú rendszerek és szolgáltatások hatását a társadalomra, a gazdaságra és a jövőre, de kitér az új technológiák helyes és felelős használatának kérdéseire is.
Jelenünk fontos témáit érinti
A kötet első, Ződi Zsolt által nyitott fejezete a jogtudományi szemléletű blokkja a mérnöki és a jogi gondolkodásmód ellentétét vizsgálja, elsősorban az MI-re vonatkozó európai uniós szabályozásban, megállapítva, hogy annak termékmegfelelőségi szabályai
alkalmatlanok az emberi jogok sérelmének megakadályozására.
A kötet második, médiatudományi szemléletű blokkjában Aczél Petra azt taglalja, hogy az MI terjed, és egyre inkább globálissá, a hétköznapok részévé válik, az értelmezése is változik, hiszen abba újabb és újabb nézőpontokat kell bevonni. A mesterséges intelligenciát a három A rendszereként értelmezi, kifejezve annak legfontosabb tulajdonságait: algoritmikus, autonóm jellegű és automatizált. Aczél Petra szerint
az MI a digitális világ első „élőlényének” is tekinthető: önállóbb és fejlődőbb, mint okos társai,
misztikusabb, mint az algoritmusok, szabadabb, mint a programok, vagyis az élőlények több jellemzője igaz rá, mint bármely eddigi digitális formátumra.
A kötet harmadik, társadalomtudományi szemléletű blokkja Z. Karvalics László írásával kezdődik. Az információtudós ebben kiemeli, hogy a mesterséges intelligenciát fontos lenne szélesebb társadalmi, kulturális és történeti összefüggéseibe helyezve, úgynevezett mesterkontextusokba ágyazva értelmezni.
Szintén a harmadik blokkban olvasható Rab Árpád értekezése. Az NMHH Innovációs Laborjának vezetője ebben egyebek között egy 2023 decemberében készült reprezentatív kutatás eredményeit ismerteti, amely az MI megítélését és az MI-alapú szolgáltatások mindennapi megélését vizsgálta Magyarországon.
Az eredményekből kiderült, hogy
a magyarok 34 százaléka használt már valamilyen generatív MI-n alapuló szolgáltatást, 8 százaléka pedig már fizetett is ilyenért.
A részletes vizsgálati adatokból jelentős regionális különbségek is kitűnnek: a budapestiek kiemelkedő arányban használnak generatív MI-n alapuló szolgáltatásokat, a 18–35 éves korosztály pedig jelentősen magasabb arányban nyitott a technológia iránt a fővárosban, mint máshol.
A kutatás egy szintén említésre méltó megfigyelése, hogy a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb valószínűséggel vesznek igénybe MI-re épülő szolgáltatásokat, ideértve a fizetős szolgáltatásokat is.
