Ha olyan tűz történik, amely vizsgálatot igényel, akkor a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat munkatársai a helyszínre mennek, elvégzik a helyszíni szemlét, adatokat gyűjtenek, fényképeket készítenek, tanúkat hallgathatnak meg, és mintákat is vesznek a helyszínen
– mondta a Délmagyarnak a Csongrád-Csanád Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzvizsgálója.
Nógrádi Csaba feladata pedig ezek után kezdődik. Az alezredes elmondta, hogy mindenképpen kell tűzvizsgálatot indítani, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, haláleset történt, a tűzeset minősített fokozata III-as vagy magasabb volt, vagy ha a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja.
Azok a bizonyítékok, amelyeket a műveleti szolgálat munkatársai összegyűjtenek, Nógrádi Csabához kerülnek. Ezeket rendszerezi, és ha szükséges, szakértőket is kirendelhet, vagy további tanúkat hallgathat meg.
Az alezredes elmondta, hogy a tűzvizsgálók már első ránézésre meg tudnak állapítani sok mindent, de a mintavételekre például azért van szükség, hogy kiderüljön, használt-e valaki égésgyorsító anyagot, például benzint.
A tűzvizsgálat sikerének érdekében fontos a helyszín rekonstruálása. Volt példa arra, hogy az oltáskor szétszórt bútorokat és más eszközöket ugyanúgy visszaállítottuk, ahogyan a tűz kitörése előtt voltak, és így sikerült rájönni, hogy mi okozta a tüzet
– mondta az alezredes.
Az esetek többségében egyébként elektromos hiba okozza a tüzet.
Kiderült az is, hogy a tűzvizsgálatra hatvan napja van a hatóságnak. Egyáltalán nem úgy kell elképzelni, mint a Helyszínelők című tévésorozatban, viszont a tűzvizsgáló munkája tulajdonképpen nyomozás. Csak neki nem azt kell kiderítenie, hogy ki okozta a tüzet, hanem hogy hogyan és hol keletkezett. Érdekes tapasztalat, hogy a gyújtogatók sokszor a helyszínen vannak, és nézik a „művüket”.
Borítókép: Nógrádi Csaba tűzvizsgáló Fotó: Török János
