Továbbra is témául szolgál az Európai Unió energiapolitikai vitáiban az ukrajnai gáztranzit ez év első napjától hatályos, teljes leállítása. Az egyik oldalon a szankciópárti tagállamok és az Európai Bizottság, a másikon a szankciókkal kritikusabb országok állnak.
Európa nem nyer a korlátozással
– Az előbbiek azzal érvelnek, hogy a tranzit leállása kedvező fejlemény, mert így az EU nem vásárol többé orosz gázt ezen az útvonalon, emellett rendre felhozzák, hogy az EU felkészült a tranzit megszűnésére. Ezzel szemben, a mérsékeltebb álláspont képviselői azt hangsúlyozzák, hogy az ukrajnai tranzit leállásának a teljes európai közösséget érintő káros következményei lesznek – kezdte a helyzet elemzését lapunk érdeklődésére Hortay Olivér. A Századvég Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetének igazgatója hozzátette: az eltérő álláspontok magyarázata az, hogy képviselőik nem teljesen ugyanarról beszélnek.
– Az előbbi csoport tipikusan a mennyiség oldaláról közelíti meg a kérdést, és ilyen értelemben igazuk van abban, hogy rövid távon, akut ellátási problémát a tranzit leállása nem okoz. Ugyanis valamennyi uniós tagállam tartalékai az alternatív beszerzési útvonalakkal együtt lehetővé teszik, hogy a kieső mennyiséget helyettesítsék az idei fűtési időszakban. Igaz, Szlovákia és Ausztria esetében vannak kihívások, de ott is megoldható a helyzet a viszonylag sok betárolt energiahordozó és az alternatív beszerzések segítségével – fejtette ki az energiapiaci szakértő.
Elillanó euró-tízmilliárdok?
Mindez viszont nem jelenti azt, hogy ténylegesen az EU javát szolgálja az ukrán tranzitgázcsapok elzárása. Az idei első kereskedési napon a tavalyi legmagasabb ár felett nyitottak az európai gáztőzsdék, vagyis rögtön megmutatkozott, mennyire káros a kínálat szűkülése – hívta fel a figyelmet Hortay Olivér. Hozzátette:
a tagállamok gázpiacai ráadásul erősen kapcsolódnak egymáshoz, vagyis a negatív következmények valamennyi országra hatnak. A fokozottan érintett államoknak további hátrányokkal kell számolniuk.
– Robert Fico korábban arról beszélt, hogy az új beszerzési források jóval drágábbak Szlovákia számára, pusztán azért, mert hosszabb útvonalon, több ország érintésével, így magasabb tranzitköltséggel lesz csak képes földgázt vásárolni. A szlovák miniszterelnök szerint az ukrán elnök lépése az egész Európai Unió számára költségnövekedéssel jár, amelynek következtében a magasabb gáz- és áramárak miatt az EU-tagállamok összesen 60-70 milliárd eurós többletkiadással szembesülhetnek.