„Sok emberben riadalmat keltenek a HMPV-ről szóló – többségében hatásvadász – hírek, miközben a vírus se nem új, se nem kínai” – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a Magyar Nemzet kérdésére. A népegészségügyi központ szerint érthető, hogy a pandémia után egy „új” és „Kínából érkező” furcsa nevű vírusról szóló, sokszor erősen kattintásvadász hír félelmet kelt a lakosságban, pedig a vírus több évtizede velünk van, 2001-ben izolálták először.
Aggodalomra már csak amiatt sincs különösebb okunk, mert az NNGYK legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy 2025 második hetében összesen négy HMPV-vel fertőzött beteget regisztráltak a szakemberek.
Milyen tünetei vannak és hogyan fertőz a HMPV?
„A molekuláris genetikai vizsgálatok elterjedésével a légúti mintákat világszerte egyre gyakrabban vizsgálják humán metapneumovírusra is. Magyarországon a 2022/2023-as szezontól kezdődően a sentinel orvosok által beküldött légúti mintákat rutinszerűen is vizsgálja HMPV-re az NNGYK laboratóriuma. A légúti tüneteket okozó vírust már viszonylag régebb óta, 2001-ben izolálták először” – hívták fel a figyelmet.
A fertőzéssel kapcsolatban kifejtették, hogy az őszi-téli szezonban a többi légúti vírushoz hasonlóan cseppfertőzéssel terjed – azaz köhögés, tüsszentés, nevetés, beszéd útján – a betegből vagy tünetmentes személyből, és onnan légúti váladék útján jut az egészséges, fogékony emberbe. Ritkábban a szennyezett kézzel az orr, száj, szem nyálkahártyájába dörzsölve is történhet a fertőződés. A humán metapneumovírus általában a többi légúti vírusfertőzésre jellemző tünetekhez hasonló panaszokat okoz: láz, hidegrázás, végtagfájdalom, torokfájás, orrfolyás.
Plusz egy tünet
A vírus ellen egyelőre nincs védőoltás, ezért érdemes a megelőzésre helyezni a hangsúlyt. Noha a tünetek nagyon hasonlítanak a többi légúti fertőzéshez, a betegség korai szakaszában megfigyelhető még egy tünet, amely nem jellemző az influenzára és a koronavírusra sem: ez a bőrkiütés.
A holland kutatók még 2004-ben elemeztek ilyen eseteket, és feltűnt nekik, hogy a betegeknél kiütések is megjelentek a mellkas, a has, a medence és a hát környékén is. Egy másik, 2013-as tanulmány szintén megállapította, hogy a HMPV-vírussal megfertőződött gyermekek 5–10 százalékánál alakult ki bőrkiütés. A tünetek a vírussal való érintkezés után már néhány nappal megjelennek és legfeljebb egy hétig tartanak. A mellékhatásai, mint a fáradtság, akár hetekig is elhúzódhatnak.
A HMPV ellen is hatékony a kézmosás
Papp Erzsébet szerint különösebb speciális óvintézkedésekre nincs szükség, hiszen ahogy azt már a Covid-járvány idején megtanulhattuk: ennek a betegségnek a megelőzésére is hasznos a kézmosás, a gyakori szellőztetés és a maszkhasználat. A Kaposi Mór Oktatókórház infektológiai osztályának osztályvezető főorvosa a Somogy vármegyei hírportálnak elmondta, a humán metopneumo vírus légutakon vagy szennyezett tárgyak felületéről tud terjedni. A szakember az NNGYK-hoz hasonlóan azt hangsúlyozta,
nem kell jobban tartani a HMPV-től, mint bármely más légúti vírustól.
Az orvos hozzátette, igaz erre, ami a többi vírusra is: rendkívül változékony, és nem tudhatjuk még, miként fog viselkedni. „A klinikai tünetek alapján nem lehet elkülöníteni sem az RS vírustól, sem az influenzától. Ezt csak diagnosztikus módszerekkel lehet megtenni, amely Magyarországon is elérhető. Rutinból nem végezzük, mert terápiás vonzata nincs. Specifikus gyógyszer nincs ezekre a vírusokra, sem a metapneumo, sem pedig az RS vírusra” – jelezte a doktornő.
Tombol a járvány
Az NNGYK tájékoztatása szerint amíg a HMPV jelenléte elenyésző, az influenza viszont igencsak gondot okoz hazánkban. Mondhatni telt házasak az orvosi rendelők, az idei év második hetében drámaian megnőtt az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók száma:
az előző héthez viszonyítva 117,8 százalékkal többen, 222 900 beteg kereste fel orvosát influenzás panaszokkal.
„Ezek az esetszámok ugyan jelentősen meghaladják a tavalyi szezon 2. hetében regisztrált esetek számát, azonban ez nem jelenti azt, hogy az idén nagyobb járvány lesz” – jelezte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ a légúti figyelőszolgálatának adatai alapján, majd hozzátették, az egyes szezonokban az influenzajárvány lefolyása nagyon eltérő lehet, ezért jellegükről csak a szezon végén lehet nyilatkozni.
Az NNGYK közlése szerint a laboratóriumában a sentinel orvosok által a 2. héten beküldött légúti minták több mint egyharmadában az influenzavírust mutatták ki. Ugyanakkor a teljes őszi-téli légúti szezon ideje alatt számos egyéb vírus, és esetenként más kórokozó, például baktérium okozhat légúti megbetegedést, tehát az influenzajárvány alatt is előfordulnak más kórokozók okozta fertőzések. „A NNGYK laboratóriumában az idei szezonban a légúti mintákban a legfontosabb influenza-, SARS-CoV–2 és RS vírusok mellett kimutattak rhinovírust, parainfluenzát, bocavírust és humán metapneumovírust is” – sorolták.
Még mindig nem késő oltást kérni
A népegészségügyi központ emlékeztet, továbbra is lehetőség van az influenza elleni védőoltás beadatására, de fontos tudni, hogy az oltás után a védettség kialakulásához legalább 10-14 nap kell. „Mivel jelenleg az influenzavírus már cirkulál a lakosság körében, fennáll az esélye, hogy a védőoltásban részesült személy ezen idő alatt, még a védettség kialakulása előtt megfertőződik. Ezért sok oltott személy tévesen azt hiheti, hogy a védőoltás hatástalan és felesleges volt” – hívták fel a figyelmet.
A szervezet arra is kitért, a Covid–19 világjárvány óta nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon tapasztalható az úgynevezett pandémiás fáradtság, ez is vezethet a védőoltásokba vetett bizalom bizonyos mértékű megingásához.
„A pandémia során számos pontatlan és megalapozatlan hír terjedt a Covid–19 elleni védőoltásokról, és ez sokakban bizalmatlanságot keltett, esetleg olyan elvárásokat támasztottak, amelyeket a védőoltás nem tudott biztosítani” – jelezték.
Fontos eszközünk a maszk
A légúti fertőzések megnövekedett számának visszaszorítása érdekében néhány hete életbe lépett a kötelező maszkviselés az egészségügyi intézményekben. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapító elnöke szerint nemcsak magunk, hanem a krónikus betegségben szenvedők védelme miatt is fontos, hogy felvegyük az orrot és szájat eltakaró maszkot.
Az orvos egyúttal emlékeztetett, a maszkviselés fontos eleme és eszköze volt a Covid-járvány visszaszorításának, sőt, a maszkviselés okán elmaradt a szokásos influenzajárvány is. „Kétségtelen, hogy a maszkviselés csökkenti a cseppfertőzés útján terjedő betegségek átvitelét, ezért mindenképp használjunk maszkot, ha valamilyen felső légúti tüneteket észlelünk magunkon vagy zsúfolt, egészségügyi intézménybe kell mennünk valamilyen vizsgálatra, szakrendelésre” – tanácsolta.
A szakember arról is beszélt, sokan szkeptikusak a maszkviseléssel kapcsolatban, és attól félnek, hogy „többet árt, mint használ”, és az immunrendszerünk még inkább elszokik a különféle betegségektől.
Semmiképp sem javaslom, hogy a maszk viseletét mellőzve tréningezzük az immunrendszerünket.
„Önmagában a koronavírus-fertőzésnek lehet egy olyan, immunrendszer-károsító hatása, ami miatt fogékonyabbak vagyunk a betegségekre, de a maszkviselés és a karanténszabályok is azt eredményezték, hogy a szervezetünk elszokott, kevésbé emlékezett azokra a kórokozókra, amelyekkel egyébként évente találkozott. A Covid-járványt követően nem véletlenül tapasztaltuk, hogy egy nagyon markáns lefolyású influenzajárvány tarolta le a társadalmat. Szakemberként azt gondolom, még mindig ennek a hatását érezzük, amikor arról beszélünk, gyengébbnek érezzük az immunitásunkat” – magyarázta.
