Sikeres ország sikeres innováción és versenyképes gazdaságon keresztül jöhet létre. Ehhez viszont az kell, hogy a tehetséges fiatalokat az innovációs, tudományos kutató-fejlesztői pályára ösztönözzék – jelentette ki Bódis László az M1 aktuális csatornán. A Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára elmondta: rekordszámú nevezés érkezett a Magyar Innovációs Szövetséggel közösen meghirdetett 34. Országos Tudományos és Innovációs Olimpiára (OTIO), amelyre középiskolás fiatalok jelentkezhetnek, alapvetően a nyolcadik és tizenkettedik évfolyam között.
Idén több mint négyszáz fiatal, csaknem háromszáz csapat jelentkezett a versenyre, ez több mint kétszer annyi, mint az elmúlt évek átlagában
– emelte ki a helyettes államtitkár.
A verseny során az őszi időszak arról szól, hogy a fiatalok kialakítják a projektjavaslataikat. A mostani fázisban ebből a háromszáz csapatból kiválasztják a szakértők a legjobb nyolcvanat, amelyek el is kezdik kidolgozni ezeket a fejlesztéseket, innovációkat – ismertette. Hozzátette: júniusban zárul a verseny az országos döntővel, ahol kiválasztják a legsikeresebbeket.
A nagy érdeklődés annak köszönhető, hogy a kutatás és az innováció ügye, valamint a természettudományos pályák egyre népszerűbbek Magyarországon – mondta Bódis László, hozzátéve: az elmúlt években negyven-ötven százalékkal nőtt a természettudományos pályák iránt érdeklődők száma.
A helyettes államtitkár célnak nevezte, hogy
2030-ra a mostani egymillió emberre jutó hatezer-ötszáz kutató-fejlesztőből kilencezer legyen Magyarországon.
Ehhez az szükséges, hogy még tovább növeljék az érdeklődést a fiatalok körében, és ezek a versenyek, mint az OTIO is, kiváló lehetőség erre – jelentette ki.
Bódis László elmondta: 2023-ban már meghaladták az ezermilliárd forintot a kutatás-fejlesztési ráfordítások, ez háromszor annyi, mint tíz éve volt. Több mint kétszer annyi kutató-fejlesztő dolgozik Magyarországon, mint tíz éve, és a doktori hallgatók száma is jelentősen nőtt – számolt be.
Magyarország versenyképességében meghatározó szerepet szánnak az innovációnak
– emelte ki. Hozzátette: ehhez tovább kell növelni a kutató-fejlesztők és azon vállalkozások számát, amelyek innovációval foglalkoznak.
A vállalatoknak különböző adókedvezményeket biztosítanak, ha kutatás-fejlesztéssel foglalkoznak. Ösztönzik őket arra, hogy doktori képzésben tanulókat, PhD-fokozatúakat vegyenek föl. Emellett van egy innovációs alap, ami minden évben kiszámítható módon biztosít finanszírozást vállalkozásoknak, kutatóknak – ismertette a helyettes államtitkár. Hozzátette: az elmúlt tíz évben sikerrel vonzották be nemzetközi vállalatok kutató-fejlesztő központjait Magyarországra.
Bódis László a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy ma minden harmadik, tíznél több embert foglalkoztató cég, kis- és középvállalkozás foglalkozik innovációval.
A cél, hogy 2030-ra minden második magyar vállalkozás innováljon
– emelte ki. Majd jelezte: ezért hirdettek meg csak az idei évben 215 milliárd forint pályázati forrást kutatásra, innovációra, amelyen belül 131 milliárd forint a vállalati innovációt segíti elő.
Amikor az Európai Tanács elnökségi feladatkörét Magyarország látta el, a magyar stratégia középpontjában a versenyképesség ügye állt. Hiszen Kínával és az Egyesült Államokkal összemérve az európai kontinens, az Európai Unió teljesítményét az elmúlt húsz-huszonöt évben egy nagyon szignifikáns romlás látható a versenyképességben, itt azonnali intézkedésekre van szükség és a budapesti versenyképességi deklaráció ezt a célt szolgálja – jelentette ki Bódis László.
