Nem bűnös – állítja a karateedző, aki a szolnoki kalandparkban felrúgott egy gyermeket

Nem ismerte el bűnösségét a Szolnoki Kalandparkban tavaly nyáron történt gyermekbántalmazás ügyének vádlottja a terhére rótt vádpontokban a szerdai előkészítő ülésen a Szolnoki Járásbíróságon.

A szolnoki kalandparkban történt gyermekbántalmazás helyszíne Forrás: Szolnoki Városüzemeltetési Kft.

Védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett súlyos testi sértés kísérletével és kiskorú veszélyeztetésének bűntettével vádolja a Szolnoki Járási Ügyészség az 56 éves, karate sportedzői végzettséggel rendelkező férfit. Beismerés esetére két és fél év börtönbüntetés kiszabására tett indítványt.

A vádlott nem ismerte el bűnösségét, és nem tett vallomást az ülésen, miután az ügyész előterjesztette a vádat.

A férfi jogi képviselője hangsúlyozta, hogy a vádlott csak a vád szerint rögzített tényállásban és minősítésben nem ismeri el a bűnösségét, egyébként az első pillanattól kezdve tényfeltáró beismerő vallomást tett, és bocsánatot kért. Közölte, hogy a vád szerinti cselekmények minősítésével sem értenek egyet. A testi sértés nem volt szándékos és semmilyen sérülés nem következett be, a testi sértésre irányuló szándék nem áll fenn.

Az ügyvéd széleskörű bizonyítási eljárást indítványozott, a többi között azt, hogy a kalandparkban történt esetről készült teljes felvételt vegyék figyelembe az ügyben.

Átadta továbbá a bírónak többgyermekes szülők vádlottnak írt támogató leveleit arról, hogy „nem értik ezt az egész médiaőrületet, ami ennek az ügynek a keretében kialakult”. A vádlott jogi képviselője úgy fogalmazott: a büntetőeljárásnak nem lehet célja, hogy egy embert ilyen módon akarjanak megsemmisíteni, szerinte a felhergelt közhangulat rosszat tesz ennek az ügynek a megítélése szempontjából.

A vád képviselője ugyanakkor azt mondta: a férfinak az ügy kezdetén tett bocsánatkérése arra irányult, hogy a gyermek ne számoljon be a történtektől a szüleinek. 

Az ügyet előreláthatólag májustól tárgyalja a bíróság.

A bíró bizonyítási eljárás lefolytatását és új igazságügyi szakértők bevonását rendelte el. Elmondta, a tárgyaláson további tanúkat hallgatnak majd ki; a tárgyalás határnapjáig további bizonyítékok is benyújthatók.

A vádirati tényállás lényege szerint az akkor 7 éves kisfiú 2024. július 8. és 12. között egy sportegyesület által szervezett gyermektáborban vett részt, amelynek vezetője a vádlott volt. A tábor keretében július 11-én délelőtt 38 gyermek volt ott négy gyermekfelügyelő és a vádlott felügyelete mellett a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. által fenntartott Szolnoki Kalandparkban.

A sértett kisfiú – miután a személyzet feladta rá a védőruházatot, így a fejvédőt is – összeveszett egy szintén táborozó társával, leült a földre és sírni kezdett. A férfi felszólította, hogy hagyja abba, de miután a fiú tovább sírt, a hóna alá nyúlva felállította és a közeli futópálya közepére kísérte, hogy megfenyítse. A küzdősportban jártas vádlott megfogta a gyerek vállát, a föld felé tolta, közben a lábait nagy erővel hátulról kirúgta.

A fiú elvesztette az egyensúlyát, megpördült a levegőben, a kezét és a fejét a futópályába ütötte, és az oldalára esett. Sírva feküdt a futópályán, ekkor a férfi azt mondta neki: 

hisztizzél, hisztizzél, ahogy a kislányok szoktak.

Később, amikor a vádlott azt látta, hogy a gyerek még mindig ott fekszik, visszament hozzá, álló helyzetbe rántotta, egy palackból többször vizet locsolt az arcába, és közben azt mondta: 

Mi van, kislány vagy? Sírjál!

 Végül a sisakjánál fogva hátrahajtotta a gyerek fejét, és arra is vizet öntött. Ezután megkérdezte az ezt látó gyerekektől, hogy akar-e még valaki hisztizni majd a fiút egy padra ültette.

A vádirat szerint a vádlott a gyerek felügyeletére köteles személyként súlyos fokban megszegte a feladatából eredő kötelezettségét azzal, hogy bántalmazta a kiskorú sértettet és vele szemben megalázó fegyelmezési módszert alkalmazott, emellett cselekményével súlyos mértékben veszélyeztette a fiú érzelmi és erkölcsi fejlődését.

A gyerek a bántalmazás következtében nem sérült meg, a vádirat szerint azonban fennállt a reális lehetősége annak, hogy 8 napon túl gyógyuló gerincvelősérülést szenvedjen.

Az ügyről bővebben ebben a cikkben számolt be a Magyar Nemzet.