Uniós jelentés dicséri a magyar drogpolitikát

Magyarországon az egyik legalacsonyabb a kannabisz- és kokainfogyasztás aránya Európában, ami a szigorú drogpolitika eredménye – állapította meg az EMCDDA, vagyis az Európai Unió kábítószerekkel és drogfüggőséggel foglalkozó megfigyelőközpontja, amiről a Drogkutató Intézet számolt be. Kiemelték: hazánk példája azt mutatja, hogy a szigorú szabályozás hatékony lehet a hagyományos kábítószerek visszaszorításában, de a szintetikus drogok terjedésének megfékezéséhez további lépésre van szükség. Különösen az olcsó, könnyen hozzáférhető dizájnerdrogok jelenléte okoz komoly problémát, főképp a fiatalok között.

Az illegális drogfogyasztás továbbra is jelentős problémát jelent Európában az Európai Bizottság (EB) és az OECD legfrissebb jelentése szerint – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, az adatok azt mutatják, hogy az európai fiatal felnőttek körében a kannabisz és a kokain a leggyakrabban használt illegális szer, miközben a drogkereskedelem folyamatosan alkalmazkodik a szabályozási és bűnüldözési intézkedésekhez.

Marihuána és kokain

A jelentés szerint 

az európai fiatal felnőttek 15 százaléka használt kannabiszt 2024-ben, míg két és fél százalékuk kokaint. 

A kannabiszhasználat aránya különösen magas Csehországban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban, míg a legalacsonyabb Máltán, Törökországban és Magyarországon. Ezzel szemben a kokainhasználat leginkább Hollandiában, Spanyolországban és Írországban terjedt el, míg Törökországban, Portugáliában, Lengyelországban és Magyarországon viszonylag alacsony szinten maradt.

Az egyes országok drogtörvényei jelentősen eltérnek. A jelentés adatai alapján bizonyos országok, például Hollandia, liberálisabb politikát folytatnak, miközben a kokainfogyasztás aránya magas. Más országok, például Magyarország, szigorúbb szabályozást alkalmaznak, és az illegális drogok fogyasztása alacsonyabb szintű. Ugyanakkor a jelentés nem von le egyértelmű következtetést arra vonatkozóan, hogy a szabályozás szigora közvetlenül befolyásolja-e a fogyasztási szokásokat.

Egyre több a szintetikus „kotyvalék”

Az elemzés külön hangsúlyozza a szintetikus drogok egyre növekvő jelenlétét Európában. Az új típusú szerek, például a szintetikus opioidok és pszichoaktív anyagok könnyen hozzáférhetővé váltak, mivel előállításuk és terjesztésük gyorsan alkalmazkodik a hatóságok ellenintézkedéseihez. 

Az Európai Unió (EU) kábítószerekkel és drogfüggőséggel foglalkozó megfigyelőközpontja (EMCDDA) 2022-ben több száz szintetikus droglabort számolt fel, és 2023-ban új, erős szintetikus opioidokat azonosított, amelyek komoly egészségügyi kockázatot jelentenek. 

A különböző anyagok nagyfokú hozzáférhetősége Európában „polidrogfogyasztáshoz” vezetett, ami két vagy több pszichoaktív anyag egyidejű vagy egymást követő használatát jelenti. Ez a tendencia növeli az egészségügyi kockázatokat, mivel a fogyasztók gyakran nincsenek tisztában az általuk használt kábítószerek hatásaival és a lehetséges veszélyekkel.

Sikeres a szigorú magyar drogpolitika

Magyarország esetében a jelentés megállapítja, hogy az országban az egyik legalacsonyabb a kannabisz- és kokainfogyasztás aránya Európában, amit a szigorú drogpolitikának tulajdonítanak.

A hatóságok aktívan fellépnek a drogcsempészet ellen, és az országban számos razziát hajtottak végre az elmúlt években. Ennek ellenére a jelentés arra is kitér, hogy Magyarország sem mentes a szintetikus drogok terjedésétől. Különösen az olcsó, könnyen hozzáférhető dizájnerdrogok, például a különböző szintetikus kannabinoidok és katinonok jelenléte jelent komoly problémát, főképp a fiatalok körében.

A szervezett bűnözés és a drogkereskedelem továbbra is jelentős kihívás hatósági kihívás. A jelentés szerint a bűnszervezetek folyamatosan új módszereket dolgoznak ki a drogok terjesztésére, beleértve az online piacokat és a titkosított kommunikációs csatornákat. A hatóságok igyekeznek lépést tartani ezekkel a változásokkal, azonban a drogkereskedelem rendkívül rugalmas és nehezen kontrollálható. Magyarországon is nőtt az utóbbi években az online felületeken bonyolított drogvásárlások száma.

Az egyes országok eltérő drogtörvényei és a szabályozás hatékonysága továbbra is vita tárgyát képezik, miközben a szervezett bűnözés folyamatosan fejleszti módszereit a tiltott szerek terjesztésére. Az EU és az egyes országok közös fellépése kulcsfontosságú a probléma kezelésében. 

Magyarország példája azt mutatja, hogy a szigorú szabályozás hatékony lehet a hagyományos kábítószerek visszaszorításában, de a szintetikus szerek terjedésének megfékezéséhez további lépések szükségesek 

– értékelt a DKI.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: 123RF)