A kasszakulcs és a totális kontroll is Magyar Péter kezében van – belenéztünk a Tisza Párt eddig rejtegetett alapszabályába

Magyar Péter a kezdetektől titkolja a Tisza Párt alapszabályát, emiatt nem világos, hogyan születnek a pártban a személyi döntések, miként költhetik el a hozzájuk érkező adományokat, miből fedezték a tavalyi, akár egymilliárd forintot is felemésztő kampányukat, és mekkora beleszólása van a folyamatokba az elnöknek. A Magyar Nemzet emiatt betekintést kért és kapott a párt alapszabályába az Egri Törvényszéktől. A dokumentum alapján kijelenthető: Magyar Péter lényegében teljhatalommal felruházva irányítja a pártot.

Fotó: Isza Ferenc/ EC / AFP

Amióta Magyar Péter átvette a Tisza Párt irányítását, a sajtó azóta hangos a párt körüli visszás pénzügyektől és átláthatatlan személyi kinevezésektől. A finanszírozás kapcsán a párt honlapján közzétett elszámolások sem mutatnak pontos képet a valóságról: Magyar Péter országjárása a tavalyi kampányban például akár tízszer annyiba is kerülhetett, mint az általa bevallott összeg. Az összkiadás elérhette az egymilliárd forintot is.

A személyi döntéseknél hasonló a helyzet: a nyilvánosság számára csak a kinevezése után hónapokkal derült ki, hogy Radnai Márk a Tisza alelnöke lett 2024 nyarán. Mint ahogy arról sem lehet tudni semmit, ki és milyen alapon hozta meg a döntést Pósfai Gábor operatív igazgatói megbízásáról és ebből következően Radnai felelősségi körének megkurtításáról. Ezekre a kérdésekre a válasz részben a Tisza Párt alapszabályában található, amelybe lapunk az Egri Törvényszéken tekinthetett bele. 

Mivel az alapszabályt Magyar Péter titkolja, ezért azt szerkesztett formában is közzétettük, ide kattintva olvasható el.

Magyarnál a kasszakulcs

Az alapszabály szerint Magyar Péter rendkívül erős felhatalmazással rendelkezik. Az elnök az egyetlen a pártban, aki a szervezet bankszámlája felett önállóan jogosult rendelkezni. Feladatai közé tartozik a párt „pénzeszközeinek kezelése”, kifizetések elrendelése, a párt iratainak, „bevételi és kiadási bizonylatainak” kezelése. Vagyis a kasszakulcs csakis Magyar kezében van.

Mindez azért fontos, mert így világossá válik, kinek a felelőssége, ha a párt költéseinél szabálytalanságokat követnek el. Példának okáért a Tisza Párt egyik korábbi pénzügyi beszámolójában az állt: 28 millió forintba került a politikai formáció tavalyi Kossuth téri rendezvénye. Ez az összeg azonban, figyelembe véve a színpadtechnikát és kiadásokat, biztosan nem lehet pontos. Lapunk akkori becslése szerint a rendezvény több mint 150 millió forintba kerülhetett. Szakmai alapon nyugvó számításunkat utóbb alátámasztotta egy kiszivárgott hangfelvétel is, amelyen a párt alelnöke, Radnai Márk arról beszélt, hogy Magyar Péter rengeteg pénzt szórt ki a Hősök terei rendezvényre, mintegy 103 millió forintot. Márpedig a két rendezvény, a Kossuth téri és a Hősök terei közül bizonyosan az előbbi lehetett a drágább.

A pénzügyi káosz a Tisza vezető munkatársainak is feltűnt. Egy titokban rögzített és nyilvánosságra került hangfelvételen például Radnai Márk, a párt alelnöke azt mondta: „Az utolsó pillanatban, ugye, amikor már az utolsó két-három hét hajrájában voltunk, nem voltak jók a szerződések, a számlák, a Magyar Marcinak az ügyei, s a többi.” Radnai itt a 2024-es választások előtti hetekről beszélt, valamint arról, hogy Magyar Péter az öccsének, Magyar Mártonnak is juthatott pénzt a Tisza költségvetéséből.

Külföldi finanszírozás?

Kérdés, hogy honnan származnak a már elköltött súlyos százmilliók. Itt kanyarodjunk vissza az alapszabályhoz! A dokumentumba a Tisza Párt finanszírozása kapcsán beemelték a párttörvény rendelkezéseit. Ezek szerint pedig a Tisza jelenleg a tagdíjakból, a költségvetési támogatásokból, a magyar állampolgárok adományaiból, a párt gazdasági-vállalkozási tevékenységéből juthat pénzhez, de részesülhet hagyatékból is. Az alapszabályba bekerült az a rész is a párttörvényből, amely szerint a politikai formáció nem fogadhat el vagyoni hozzájárulást más államtól, külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől.

Mindez a Tisza Párt esetében azért különösen érdekes, mert korábban felmerült: Magyar Péter országjárását az Európai Néppárt (EPP) támogathatja, finanszírozhatja valamilyen formában. Erre utal például, hogy az elmúlt hónapokban a körút számos állomásán az EPP molinói voltak láthatók a tiszás fellépések alkalmával.

A külföldi befolyás kapcsán mindenesetre kellően beszédes, hogy a párt politikusai többször is olyan nyilatkozatokat és gesztusokat tettek, amelyek azt mutatják: maximálisan igyekeznek illeszkedni az Európai Néppárt irányvonalához. Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke, EP-delegációvezetője már korábban bevallotta, hogy ők mindenben követik Manfred Weberék iránymutatását. Annak a Manfred Webernek, aki bevallottan magyarellenes: egy 2018-as sajtótájékoztatón fejtette ki, hogy „a 7-es cikkellyel egész Magyarország ellen szavaztam. Nem a Fidesz, nem Orbán Viktor, hanem az egész ország ellen.” 

Az előző választási kampányban civil szervezeteken keresztül támogatták négymilliárd forinttal külföldről, elsősorban az Egyesült Államokból a baloldal kampányát. Kérdés, hogy a soron következő voksolás alkalmával is történik-e hasonló kísérlet, a Tisza Párttal mindenesetre szoros együttműködésben tevékenykedik a Legyél te a Változás Egyesület (Talpra Magyarok! mozgalom), és ott vannak a helyi Tisza-szigetek is.

Személyi kérdések

A Tisza Párt átláthatatlan működése a személyi döntéseknél is visszaköszön. Radnai Márk és Pósfai Gábor operatív igazgató példáját már említettük. A kinevezés és Radnai jogköreinek megkurtításával kapcsolatban pedig a párt alapszabályából rekonstruálható, mi történhetett.

A dokumentum értelmében a Tisza Pártban a háromtagú elnökség (az elnök és a két alelnök) jogosult kinevezni a pártigazgatót, a főtitkárt és más tisztségviselőket. A döntéseket szóbeli szavazással, többséggel hozzák. Az alapszabály rögzíti, hogy ha valakit érint a szavazás, az nem voksolhat az adott kérdésben. Éppen ezért például Pósfai Gábor kinevezése kapcsán Radnai Márk – akitől így jogköröket vett el Magyar – biztosan nem szavazhatott.

A párt tanácsadóit, egyes tisztségviselőit az elnökség kérheti fel az adott feladatra vagy hívhatja vissza. Mindez a Tiszával hivatalos, szerződéses kapcsolatban álló személyekre vonatkozhat. Ám számos olyan közéleti szereplő van a politikai formáció körül, akiről nem tudjuk, hogy van-e szerződéses kapcsolata a párttal, vagy kap-e fizetést a munkájáért.

Ilyen például Magyar Péter agrárügyekben járatos tanácsadója, Raskó György agrároligarcha. Vele egy lapon említhető például Juhász Gábor, Márki-Zay Péter mozgalmának pénzügyi igazgatója, aki értesüléseink szerint tavaly április óta a Tisza Pártnak is dolgozik, és aki számos botrány, például a Questor-ügy és egy ukrajnai fegyverszállítási ügy érintettje.

Összességében kijelenthető, hogy Magyar Péter erős elnöki felhatalmazást kapott a Tisza Párt alapszabálya szerint: nála a kasszakulcs, döntő szava van a kinevezésekben, őt és alelnöktársait pedig viszonylag hosszú időre, öt évre nevezték ki. A hatalom ugyanakkor felelősséggel jár: amennyiben bebizonyosodik, hogy a Tisza Párt pénzügyei nincsenek rendben, azért szintén egy személyben Magyar Péter lehet a felelős.

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Isza Ferenc/EC/AFP)