Módosították a gyermekvédelmi törvényt az Országgyűlésben, amelyhez a gyülekezési törvény szigorítása is kapcsolódott.
Vajon mit jelenthet egy gyermeknek, ha számára értelmezhetetlen felvonulást lát olyan szereplőkkel, akiknek a viselkedése és megjelenése nem tartozik az általa megszokott modellhez?
Ezeket a témákat járták körbe a Magyar Nemzet Középpont című műsorában vendégeink, Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Hal Melinda, az MCC klinikai szakpszichológusa Futó Boglárka műsorvezetővel.
Kolléganőnk először Nacsa Lőrincnek adta meg a szót, aki nem győzi ismételni, hogy nem a gyülekezési jog ellen módosítottak törvényeket. Mint fogalmazott,
a gyermekvédelmi törvényt módosították azért, hogy ne sérüljenek a jogaik és ne kelljen szembesülniük olyan dolgokkal, ami félelmet vagy kérdőjeleket vet fel bennük.
Hozzátette, ehhez kapcsolódott a gyülekezési törvény módosítása, hogy a számukra durva propaganda ne jelenjen meg az utcákon. Mint fogalmazott, így került be a köztudatba a pride, ugyanis ha bárki látott akár egy ilyen felvonulást is, szembesült azzal, hogy a szexualitás különféle imitált formáit és az egyházellenességet is megmutatták a genderlobbi hatására.
Hal Melinda kifejtette, hogy
egy ilyen látvány mit okozhat a gyermekek lelkében, és egy tanulmányt is elővett, hogy a homoszexuális propaganda igen is hatással van arra, hogy a fiatalok milyen nemhez vonzódnak majd.
Kiemelte azt is, az érzékenyítés szót is ellopta a köztudatból az LMBTQ-társadalom. Felidézte azokat a napvilágot látott videókat, ahol kicsiket érzékenyítés címén olyan felvilágosító előadások fogadnak külföldön, ahol transzvesztiták szexuális aktust is imitálnak a rendezvényeken. Hozzátette, hogy az érzékenyítés nem más, mint a homoszexualitás népszerűsítése. Minderről bővebben a Középpontban.
