Navracsics Tibor: A helyi önazonosság védelme a közösségeknek ad eszközöket

Ha a közösség úgy érzi, már nem tud több beköltözőt befogadni, tehessen az alkotmányos rendnek megfelelő lépéseket ennek megakadályozására – jelentette ki a miniszter.

Sára Botond, Budapest Főváros Kormányhivatalának főispánja, Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, valamint Láng Zsolt, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos (b-j) a helyi önazonosság védelméről szóló törvényjavaslat kapcsán tartott közösségi értékvédelmi konzultáción a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumban 2025. március 3-án. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A helyi önazonosság védelméről szóló törvény azt fogja szolgálni, hogy ha a közösség úgy érzi, már nem tud több beköltözőt befogadni, tehessen az alkotmányos rendnek megfelelő lépéseket ennek megakadályozására – jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a főpolgármester és a kerületi polgármesterek részvételével tartott hétfői konzultáción.

Navracsics Tibor a helyi önazonosság védelméről szóló törvényről tartott konzultáción visszautasította, hogy bármely népcsoport kizárása lenne a javaslat célja. Mint mondta, aki az adott településen él, eleve mentességet élvez a későbbi korlátozás alól. A miniszter azt mondta: a törvényjavaslatnak van olyan változata, amely a kistelepüléseket célozza és nem lennének a szabályozás tárgyai a megyei jogú városok és a főváros, de van olyan elképzelés is, amely Budapestet és a megyei jogú városokat is bevenné a szabályozásba, ezért várja a főpolgármester és a kerületi polgármesterek véleményét. A törvényjavaslatnak legkésőbb a március 10-i héten az Országgyűlés elé kell kerülnie – közölte Navracsics Tibor.

A miniszter Budapesttel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy jelentős kiköltözési hullám tapasztalható, és a fővárosból kiköltözők elsősorban az agglomeráció településeire költöznek. Az agglomerációba költözők visszajárnak dolgozni, iskolába, terhelik a közlekedési infrastruktúrát – tette hozzá. A lehetséges jogi szabályozás céljának azt nevezte, hogy ha egy közösség úgy gondolja, valamilyen intézkedéssel szűrni akarja a beköltözőket, kapjon ehhez a jogállamisággal összehangolt eszközöket. 

Elmondta:

ilyen eszköz lenne az ingatlanszerzés kizárása, a helyben lakók elővásárlási jogának általánossá tétele, az ingatlanszerzés és lakcímlétesítés feltételhez kötése és helyi adók bevezetése. 

Hozzátette: a tervezet szerint ha az ingatlanárak csökkennének az intézkedés miatt, kártalanításért lehetne az önkormányzathoz fordulni. Ezeket az eszközöket az önkormányzatok szabadon alkalmazhatnák. Az ingatlanszerzéshez az önkormányzat előírhatná a közösség önazonossága, hagyománya szempontjából releváns kötelezettség teljesítését, és amennyiben elérik az önkormányzat által meghatározott létszámot, el lehetne rendelni a bejelentkezés tiltását. Az adózást legfeljebb tíz évre lehetne bevezetni úgy, hogy az adó mértéke csökkenjen. A sarkalatos törvény rögzítené a szabályozás alóli mentességeket is.

Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta: a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége törekszik majd arra, hogy tagjai egységes álláspontot alakítsanak ki. Szerinte azonban muszáj szélesebb összefüggéseiben nézni a javaslatot, ugyanis – tette hozzá – jelenleg az önkormányzatoknak nincsenek eszközeik ahhoz, hogy megakadályozzák például egy lakópark vagy egy vegyi üzem létesítését, esetleg egy kiemelt nemzetgazdasági beruházást. Az önkormányzatok a tervezet szerint csupán más emberekkel szemben kapnának eszközöket – hangoztatta.

Karácsony Gergely közölte: természetesen vannak olyan települések, amelyek a legszívesebben kitennék a „megtelt” táblát, és amellett érvelt, hogy ezt meg is tehessék, és legyen meg a tervezett szabályozás adta lehetőség Budapesten is. Ugyanakkor szerinte a tervezet a probléma egészét nem oldja meg, azt, hogy az önkormányzatokat megfosztották azoktól az eszközöktől, amelyekkel ténylegesen meg tudnák védeni a település önrendelkezését, el tudnák érni stratégiai céljaikat. A legtöbb ilyen eszközt az elmúlt időszakban elvesztették az önkormányzatok, ha egyáltalán volt nekik. Önmagában az, hogy magánszemélyek letelepedését az önkormányzat meg tudja akadályozni, lehet hasznos eszköz, de a többi problémát nem oldja meg – fejtette ki a főpolgármester.

Sára Botond, Budapest főispánja azt emelte ki, hogy míg a külső kerületeket a beköltözés érinti, a belsőket a kiköltözés. Mindez felveti, hogy kerületenként vagy fővárosi szinten érdemes megadni a tervezetben a lehetőségeket.

Véleménye szerint az eltérő problémák, élethelyzetek miatt érdemes lenne ezt kerületenként megadni. Navracsics Tibor hangsúlyozta, azért van jelenleg két változata a tervezetnek, mert érzik, hogy Budapest esete egészen speciális. Az önkormányzati vezetők pedig elmondhatják véleményüket, szerintük egyáltalán alkalmazható-e ez a főváros esetében.

Bese Ferenc (független), a XXIII. kerület polgármestere helyi szabályozást tartana kívánatosnak; fontos lépésnek nevezte a tervezetet a helyi közösségek védelméért.

Szabados Ákos (független) XX. kerületi polgármester szerint a tervezet nem a főváros kisebb-nagyobb bajainak kezelésére szolgál, hanem egészen más tartalmú, a kistelepüléseknek jó és bizonyos kiemelt régióknak. Úgy vélekedett, hogy el kellene engedni ezt a lehetőséget, és nem kellene a törvény hatálya alá tartoznia a fővárosnak és a kerületeknek.