Magyarország a béke oldalán maradt, mi azt mondtuk, hogy nem a háborút kell folytatni, hanem a lehető legnagyobb erővel és energiával támogatni kell az Amerikai Egyesült Államok elnökét a béketárgyalásai sikerességében – jelentette ki Orbán Viktor az uniós csúcs végén.
Tehát nekünk az amerikaiakkal együtt kellene mennünk, és a békét kellene megcéloznunk, nem pedig a háború folytatását. Ezért van az, hogy ők 26-an elfogadtak egy dokumentumot, amely a háború folytatásáról szól. Arról szól, hogy Ukrajnát meg kell erősíteni azért, hogy még tovább tudjon harcolni, és Magyarország ezt természetesen nem támogatta, mert ez a mi béke melletti álláspontunkkal teljesen ellentétben állt
– fogalmazott.
Véleménynyilvánító szavazás
A miniszterelnök elmondta, hogy a jövőben az Egyesült Államok pénzügyi segítségére nem lehet számítani. – Óriási számok hangoztak el, hogy mekkora összegeket kell Ukrajnába küldeni a következő időszakban, részben, hogy működjön az ország, részben, hogy működjön a hadsereg. Közben egyetértettünk abban, hogy rengeteg pénzt kell költeni saját magunkra is, hogy a saját hadseregeinket megerősítsük. Én úgy látom, hogy az a pénz, amit Ukrajnába akarnak küldeni, meg még az Ukrajna európai uniós tagságából fakadó teher, együtt akkora összeg, amit az Európai Unió gazdasága nem bír ki, illetve benne Magyarország gazdasága sem – emelte ki.
Tehát szerintem újra elő kell majd vennünk Ukrajna európai uniós tagságának a kérdését. Felelősen emellett most nem lehet dönteni. Nem szeretném, hogyha az emberek feje fölött születne erről döntés, úgyhogy arra jutottam itt a vita végén, hogy kezdeményezni fogunk egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról. Úgy fogjuk lebonyolítani, mint a nemzeti konzultációkat szoktuk, gyorsan és egyszerűen. Aztán meglátjuk
– jelentette be Orbán Viktor. – Tudnunk kell, hogy az emberek milyen mértékig hajlandóak áldozatot vállalni Ukrajna támogatásáért – tette hozzá. A kormányfő azt is megjegyezte, igaza van Donald Trump amerikai elnöknek, amikor azt mondja, többet kell védelemre költeni. Hozzátette:
Először is többet kell költenünk arra, hogy a saját katonai kapacitásainkat és a védelmi képességeinket kiépítsük, de ezzel párhuzamosan valakinek az ukrán hadsereget is finanszíroznia kell, és ebben az amerikaiak a jövőben már nem fognak tudni beszállni. Nagyon nagy összegről van szó. Az ukrán államot is finanszírozni kell, különben össze fog dőlni. Úgy gondolom, hogy ez a három csomag egyben már túl sok. Ezt nem tudjuk megfizetni, legalábbis Magyarország semmiképp sem
–jegyezte meg, és elmondta, hogy olyan összegekről beszéltek, amelyekről nem tudja, honnan lehet előteremteni az európai gazdaság mostani állapotában.
Orbán Viktor: Európa elszigetelődött
Egy újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök kijelentette, hogy gyakorlatilag Európa elszigetelődött az Egyesült Államoktól, Kínától a kereskedelmi háború miatt, illetve Oroszországtól is a szankciós politika által. – Úgy gondolom, hogy ha valaki tényleg elszigetelődött, az az Európai Unió – szögezte, amikor Magyarország állítólagos elszigetelődéséről kérdezték. A miniszterelnök elmondta, hogy két dolgot mindenképp külön kell választani:
Egy dolog a háború és egy másik dolog az uniós tagság. Mind a kettőnek óriási pénzügyi terhe van, és a kettőt együtt nem fogjuk kibírni.
Egy másik újságírói kérdésre válaszolva pedig elmondta, hogy gazdasági nehézségeket okozna Ukrajna uniós csatlakozása.
Óriási számokról beszélünk, azért egy hatalmas országról van szó. Az egész európai agrárgazdaság bajba kerülne: a magyar biztosan, de az Ukrajnával szomszédos országoké hasonlóképpen. Átalakulna a teljes gazdálkodási rendszere az Európai Uniónak. Erre nem vagyunk felkészülve szerintem, ezért én azt gondolom, hogy lassítani kell, és mindenképpen meg kell tudnunk az emberek véleményét ebben a kérdésben. Van egy nemzeti konzultációs intézkedésünk, amelyet rendszeresen használunk a véleménygyűjtésre
– fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy vannak rosszabb és jobb szakaszai a Volodimir Zelenszkijjel való kapcsolatának, de ő Ukrajna elnöke, és tiszteletben tartja őt. A miniszterelnök végül egy másik kérdésre úgy felelt: hogy ha mellette van egy szakadék, és valakik arról az oldalról akarják megkerülni Magyarországot, akkor az nem egy okos dolog.
Rendkívüli csúcstalálkozót tartottak Brüsszelben, amelyen az Európai Unió vezetői megvitatták az ukrajnai háború folytatásának kérdését.
Beszámoltunk róla, hogy Orbán Viktor nem volt hajlandó aláírni az Ukrajnának küldendő katonai segélyről szóló uniós következtetéseket. A kormányfő volt az egyetlen a 27 vezetőből, aki megvétózta a javaslatot. Brüsszel minden eszközt bevetett, így a megvásárlást és fenyegetést is – számolt be Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.
Emlékezetes, Orbán Viktor már az EU-csúcsot megelőzően világossá tette, hogy a közös védelempolitika erősítését támogatja. Évekkel ezelőtt egyébként ez is Orbán Viktor javaslata volt, a magyar kormányfő már akkor hangoztatta:
Európát csak akkor fogják komolyan venni, ha erősíti a hadseregét és erősebb védelmi képességekkel rendelkezik majd.
Így ebben a kérdésben Orbán Viktor támogatta a közös fellépést – jegyezte meg az elemző, majd hozzátette: Orbán Viktor azonban határozottan elutasítja a brüsszeli elit háborúpárti álláspontját, egész Európában egyedüli vezetőként tart ki a béke mellett. Komoly hátszelet biztosít számára, hogy Amerikában pozitív fordulat állt be, ráadásul szemmel láthatóan az idő neki dolgozik:
Európa hiába éget még el egy halom pénzt erre a háborúra, azt úgyis egy orosz–amerikai megállapodás fogja majd lezárni, Európa legfeljebb a második sorból figyeli majd az eseményeket.
Ennek megfelelően Orbán Viktort nem tudták megzsarolni, kitartott a békepárti álláspontja mellett a mostani EU-csúcson is, és vétózott. Így Magyarország nem támogatta, hogy az EU további pénzt és fegyvert küldjön a háborúba, emiatt a többi 26 tagállam csupán nyilatkozatként fogadta el a szöveget.
Sorsdöntő brüsszeli csúcs
