Az ukrajnai háború hatására szinte minden európai ország fegyverkezni kezdett, ám sok tagállam nem állt meg a védelmi kiadások növelésénél. Számos országban terjedőben van a háborús pszichózis és a pánikkeltés. A kormányzatok jellemzően a megváltozott biztonsági helyzetről „tájékoztatva” igyekeznek ráhangolni a lakosságot egy lehetséges háború kitörésére. Minderre ráadásul Brüsszel ráerősít, ahogy csak tud.
Unió-szerte pakolják a 72 órás túlélőcsomagot
Ennek jó példája, hogy néhány hete az Európai Bizottság bemutatott egy úgynevezett felkészültségi unióról szóló stratégiát, amelyben a lakosságot látják el különböző tanácsokkal válsághelyzetek esetére. Egyebek mellett arra ösztönzik az uniós polgárokat, hogy készítsenek önellátásra tervezett túlélőcsomagot, amely 72 órára elegendő készleteket tartalmaz vízből, élelmiszerből, készpénzből, valamint olyan alapvető tárgyakból, mint zseblámpa, gyufa és öngyújtó, elsősegély-készlet, elemes rádió, töltő, illetve telefon-akkumulátor. Sőt, még azt is javasolják, hogy a lakosok tartsák maguknál az azonosító okmányaik másolatait. Az Európai Bizottság egy úgynevezett uniós felkészültségi nap bevezetését is sürgeti, valamint azt, hogy a felkészültségi ismereteket építésék be az iskolai tantervekbe.
A felkészülés kétségkívül hasznos, ám a törekvést egészen más megvilágításba helyezi, hogy közben Brüsszel agresszív háborúpárti szólamoktól hangos.
Háborús kézikönyvecskékkel is pánikot keltenek
Az elmúlt időszakban több uniós állam tett is a bizottsági javaslathoz hasonló előkészületeket. Lengyelországban például a védelmi miniszter nemrégiben arról beszélt, minden polgárnak fel kell készülnie arra, hogy 72 órán át állami segítség nélkül is boldoguljon, emellett bejelentette: az év végéig minden lengyel háztartás kap egy túlélési útmutatót.
Svédországban már tavaly novemberben elkezdtek terjeszteni egy lakosságnak szánt kézikönyvecskét „Ha válság vagy háború jön” címmel, amelyben a többi között útmutatást nyújtanak a légitámadások alatti menedékkereséshez, valamint a túlélőkészlet összeállításához. Franciaországban és Finnországban ugyancsak javasolták már a 72 órás túlélőkészlet összeállítását. A skandináv ország emellett külön interaktív honlapot is üzemeltet 72tuntia.fi címen („Túlélne 72 órát?” mottóval), ahol a polgárok egy kvíz kitöltésével lemérhetik a felkészültségüket és tanácsokat kapnak a hiányosságok pótlására.
Finnországban az is jól mutatja a háborús készülődést, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt a katonai kiképzések és a tartalékos egyesületek népszerűsége. További beszédes adat, hogy a finn kormány több mint 300 új lőtér megnyitását tervezi, kiegészítve a jelenlegi 670-et.
Óvóhelykeresés mobillal
Figyelemre méltó, hogy a finn nőket is egyre nagyobb számban vonják be a túlélési és vészhelyzeti kiképzésekbe. A Lohtaja melletti katonai bázison tartott Nasta nevű képzésen például mintegy 75 nő tanulta meg a tűzgyújtást, elsősegélynyújtást, kültéri főzést és alapvető túlélési készségeket. A képzést egyébként a Women's National Emergency Preparedness Association szervezi, és évente mintegy 40 hasonló programot tartanak Finnország-szerte.
Németországban pedig már olyan mobilalkalmazást fejlesztenek, amellyel megkönnyítenék, hogy támadás esetén az emberek megtalálják a legközelebbi bunkert vagy óvóhelyet.
A Németországban eluralkodó háborús hisztéria mértékét szintén jól mutatja Roderich Kiesewetternek, a CDU egyik vezető politikusának a javaslata, amely azt szorgalmazza: a német iskolákban válsághelyzeti kiképzést vezessenek be a diákok számára.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Kaja Kallas észt miniszterelnök. Fotó: (Fotó: : MTI/EPA)
