Nem csitul a harci kedv néhány balos jogtudor körében, akik sokszor súlyos rendszerkritikájukkal akarva-akaratlanul a Tisza Párt szekértolóivá válhatnak – hívta fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.
A tényfeltáró blog felidézi: néhány hónapja Bárándy Péter bukott igazságügyi miniszter egy interjúban arról beszélt, hogy elmélkedett, hogy a magyar Alkotmánybíróság nem rendesen működik, és hogy szerinte a testület alapvetően nem arra hivatott, hogy a jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja.
Korábban az ügyészségről is volt néhány keresetlen szava, a testület működését alapjaiban kritizálva.
Bárándy volt az egyik szerzője a Demokráciát és jogállami alkotmányosságot! címmel korábban a Népszavában megjelent irománynak, amelynek kapcsán arról értekezett, hogy „lehet az egy megoldás, hogy a parlament átveszi az Alkotmánybíróság szerepét, és megsemmisíti az alaptörvényt, bizonyos részeit pedig határidőig hatályban hagyja”.
Hack Péter érvelt
Ezzel nem egyező, de célját tekintve hasonló szempontok mentén érvelt Hack Péter jogtudós is. Szerinte nem kizárható, hogy az Alkotmánybíróság úgymond kifizetőhellyé válik, a kormánynak tett szolgálataikért megkapják ezt az elegáns pozíciót egyesek.
A másik értelmezés, hogy két olyan személyt választanak meg, akik közül az egyik évtizedeken keresztül aktív pártpolitikus volt, a másikra pedig a közvélemény jelentős része úgy tekint, mint a Fidesz emberére. Polt Péter először a Fidesz jelölése után lett helyettes ombudsman, majd 2000-ben, aztán utána kétszer is fideszes támogatással választották legfőbb ügyésszé.
Hack e körben korábban úgy fogalmazott, hogy az „Alkotmánybíróság tagjait most a Fidesz szavazataival választják meg. Ez olyan, mintha a futballban az egyik csapat gyúrója lenne a bíró. Ugyanez a gondom a legfőbb ügyész, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnöke esetében. Ezeknek a rendkívül fontos közjogi méltóságoknak pártpozícióvá tétele aláássa a közbizalmat.”
Ugyanakkor azt is kiemelte a blog szerint, hogy
nagyon veszélyesnek érezné, ha az ellenzék kétharmados többség nélkül helyezné hatályon kívül az Alaptörvényt.
„Ebben az esetben ugyanis permanens alkotmányos válság következhet, az államszervezet felbomlása és szétesése, ami akár polgárháborús helyzetet teremthet.”
