Harangzúgástól volt hangos hazánk 1920. június 4-én délelőtt 10 órakor, ugyanis ekkor írták alá a Magyarországot megcsonkító Trianoni békeszerződést. Minden és mindenki gyászba borult: a harangok mellett megszólaltak a gyárak szirénái, bezártak az üzletek, az iskolákban, hivatalokban szünetet rendeltek el, a nemzeti lobogókat félárbócra eresztették és tíz percre leállt a közlekedés is.
Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként Magyarország mint a vesztes Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama írta alá a győztes antant szövetség országaival.
Nem számítottak az érvek
A béke feltételeit előzőleg a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919–20-as párizsi békekonferencián. A magyar küldöttség vezetője, Apponyi Albert csupán 1920. január 16-án fejthette ki hazánk álláspontját, de a korábbi vallás- és közoktatásügyi miniszter dokumentumok és térképek segítségével
hiába érvelt amellett, hogy a szerződést korrigálni, módosítani kell, hiába hozott fel etnikai, történelmi és jogi érveket, azokat mind figyelmen kívül hagyták.
1920 májusában adták át a békefeltételeket a magyar delegációnak, a diktátumot végül Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én írta alá a versailles-i Nagy-Trianon-kastélyban.
Magyarország területe Trianon után
A trianoni békediktátum kimondta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, Magyarország (Horvátország nélküli) területét pedig 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság egyharmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határokhoz közel.
Az elcsatolt területek a következő államokhoz kerültek:
- A Felvidék, a Kisalföld északi fele és a Kárpátalja Csehszlovákiához,
- Erdély, az Alföld keleti pereme és Kelet-Bánát Romániához,
- Horvátország, Bácska, Nyugat-Bánát, Zala megye nyugati pereme, a Muraköz és a baranyai háromszög a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz,
- Nyugat-Magyarország egy sávja Ausztriához került,
- Lengyelország pedig északon Szepes és Árva megyéből kapott területeket.
A magyar állam ezzel elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A Múltkor történelmi hírportál cikkében rámutatott: a trianoni döntés teljesen lesokkolta a magyar társadalmat, így nem is meglepő, hogy a két világháború közötti években az ország meghatározó külpolitikai célja lett Trianon revíziója.
Sikertelen revízió
Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.
A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
Miről szól a nemzeti összetartozás napja?
Tizenöt évvel ezelőtt, 2010. május 31-én a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békediktátum aláírásának napját. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel a parlament kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár lapunknak rámutatott: „a nemzeti összetartozás napja azért kapta ezt a nevet, mert bár elgyászoljuk, amit el kell, de erőt merítünk abból, amit az elmúlt száz évben elértünk”
„Hihetetlen nagy teljesítmény a magyarságtól, hogy mi vagyunk a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében: hogy élünk, intézményrendszereink vannak, és gazdaságilag olyan erősek vagyunk, hogy felelősséget tudunk vállalni a külhoni magyar közösségekért is”
– mutatott rá.
Mint fogalmazott, a nemzeti kormány egy olyan anyaországot épített az elmúlt 15 évben, amire minden magyar számíthat, ha bajba kerül, vagy csak haza akar jönni, mert bármilyen problémája van. – Ugyanakkor a nemzeti összetartozás napján azt is ünnepeljük, hogy egy vérből valók vagyunk és összetartozunk, ez pedig erőt tud adni nekünk a mindennapokban – szögezte le.
