Sikertelen revízió
Magyarország az első bécsi döntéssel 1938-ban visszakapta Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részét, 1939-ben Kárpátalját, 1940-ben a második bécsi döntés révén Észak-Erdélyt és a Székelyföldet, Jugoszlávia 1941-es német megszállása után visszakerült a Délvidék is. A területgyarapodások nyomán Magyarország Trianonban megállapított területe csaknem kétszeresére nőtt, a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része ismét a határok közé került, ám ennek ára a háborúban való részvétel volt a náci Németország oldalán.
A második világháború után, 1947. február 10-én aláírt újabb párizsi béke lényegében a trianoni határokat állította vissza, semmisnek nyilvánítva a két világháború közötti területi változásokat, sőt Csehszlovákia megkapott még három Pozsony környéki falut a Duna jobb partján.
Miről szól a nemzeti összetartozás napja?
Tizenöt évvel ezelőtt, 2010. május 31-én a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította a trianoni békediktátum aláírásának napját. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel a parlament kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár lapunknak rámutatott: „a nemzeti összetartozás napja azért kapta ezt a nevet, mert bár elgyászoljuk, amit el kell, de erőt merítünk abból, amit az elmúlt száz évben elértünk”
„Hihetetlen nagy teljesítmény a magyarságtól, hogy mi vagyunk a legnagyobb nemzet a Kárpát-medencében: hogy élünk, intézményrendszereink vannak, és gazdaságilag olyan erősek vagyunk, hogy felelősséget tudunk vállalni a külhoni magyar közösségekért is”
– mutatott rá.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!