Tudatosabbak a magyar háztartások befektetései? – Friss kutatás elemzi a pénzügyi kultúrát

A magyar háztartások egyre tudatosabban kezelik megtakarításaikat – derül ki a Polgári Szemle legfrissebb tanulmányából. Regős Gábor közgazdász kutatása szerint a lakosság pénzügyi kultúrája fejlődésnek indult, de a befektetési döntések terén még mindig nagy a bizonytalanság és az óvatosság.

2025. 06. 04. 5:20
bank, kamatstop, pénzügyek
Jólét és jóllét összefügg, a Gallup is eszerint vizsgálta az életminőséget Fotó: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egy friss kutatás szerint a magyar lakosság befektetési döntéseit egyre inkább a tudatosság jellemzi – derül ki Regős Gábor tanulmányából, amely a Polgári Szemle legújabb számában jelent meg. A tanulmány 1000 megtakarítással rendelkező háztartás körében végzett kérdőíves felmérés alapján vizsgálta a hazai pénzügyi tudatosság szintjét, különös tekintettel a befektetésekre.

A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, mennyire informáltak és terveznek tudatosan azok a magyarok, akik megtakarítással rendelkeznek. Az eredmények alapján elmondható, hogy a pénzügyi kultúra fejlődése egyértelműen érzékelhető, ám még mindig komoly kihívások állnak a lakosság előtt.

A felmérés szerint a válaszadók döntő többsége fontosnak tartja a pénzügyi biztonságot, és szívesen fogad pénzügyi tanácsokat – különösen hiteles forrásból, például pénzügyi tanácsadóktól vagy közgazdasági médiából. 

Ugyanakkor továbbra is jellemző, hogy sokan inkább alacsony kockázatú megtakarítási formákat választanak, például bankbetéteket, miközben a hosszú távú, magasabb hozammal kecsegtető befektetések – mint a részvények vagy befektetési alapok – kevésbé elterjedtek.

A tanulmány kiemeli: a pénzügyi tudatosság nemcsak az ismeretek meglétét, hanem a tudatos döntéshozatalt és a pénzügyi tervezést is magában foglalja. 

A válaszadók közel fele rendszeresen nyomon követi pénzügyeit, készít háztartási költségvetést, és célzottan spórol, például nyugdíjra vagy lakásvásárlásra.

Regős szerint a pozitív változások mögött több tényező is állhat: egyrészt az elmúlt években megerősödött a pénzügyi edukációs törekvések szerepe, másrészt a gazdasági kihívások – például az infláció – is arra ösztönözték a lakosságot, hogy tudatosabban kezelje megtakarításait.

A jövő kulcsa: a pénzügyi nevelés

A szerző külön hangsúlyt fektet az oktatás jelentőségére is: ahhoz, hogy hosszú távon még tudatosabb és kiegyensúlyozottabb pénzügyi döntések szülessenek, elengedhetetlen a pénzügyi nevelés szerepének megerősítése már az iskoláskorban. Ez nemcsak az egyének jólétét szolgálja, hanem az egész gazdaság stabilitását is.

A tanulmány üzenete egyértelmű: a pénzügyi tudatosság nem luxus, hanem szükségszerűség. A lakossági befektetések tudatosabbá válása hosszú távon hozzájárulhat egy biztonságosabb, ellenállóbb magyar gazdasághoz.

Borítókép: Illusztráció (Forrás Shutterstock)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.