Egy friss kutatás szerint a magyar lakosság befektetési döntéseit egyre inkább a tudatosság jellemzi – derül ki Regős Gábor tanulmányából, amely a Polgári Szemle legújabb számában jelent meg. A tanulmány 1000 megtakarítással rendelkező háztartás körében végzett kérdőíves felmérés alapján vizsgálta a hazai pénzügyi tudatosság szintjét, különös tekintettel a befektetésekre.
A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze, mennyire informáltak és terveznek tudatosan azok a magyarok, akik megtakarítással rendelkeznek. Az eredmények alapján elmondható, hogy a pénzügyi kultúra fejlődése egyértelműen érzékelhető, ám még mindig komoly kihívások állnak a lakosság előtt.
A felmérés szerint a válaszadók döntő többsége fontosnak tartja a pénzügyi biztonságot, és szívesen fogad pénzügyi tanácsokat – különösen hiteles forrásból, például pénzügyi tanácsadóktól vagy közgazdasági médiából.
Ugyanakkor továbbra is jellemző, hogy sokan inkább alacsony kockázatú megtakarítási formákat választanak, például bankbetéteket, miközben a hosszú távú, magasabb hozammal kecsegtető befektetések – mint a részvények vagy befektetési alapok – kevésbé elterjedtek.
A tanulmány kiemeli: a pénzügyi tudatosság nemcsak az ismeretek meglétét, hanem a tudatos döntéshozatalt és a pénzügyi tervezést is magában foglalja.
A válaszadók közel fele rendszeresen nyomon követi pénzügyeit, készít háztartási költségvetést, és célzottan spórol, például nyugdíjra vagy lakásvásárlásra.
Regős szerint a pozitív változások mögött több tényező is állhat: egyrészt az elmúlt években megerősödött a pénzügyi edukációs törekvések szerepe, másrészt a gazdasági kihívások – például az infláció – is arra ösztönözték a lakosságot, hogy tudatosabban kezelje megtakarításait.
A jövő kulcsa: a pénzügyi nevelés
A szerző külön hangsúlyt fektet az oktatás jelentőségére is: ahhoz, hogy hosszú távon még tudatosabb és kiegyensúlyozottabb pénzügyi döntések szülessenek, elengedhetetlen a pénzügyi nevelés szerepének megerősítése már az iskoláskorban. Ez nemcsak az egyének jólétét szolgálja, hanem az egész gazdaság stabilitását is.
A tanulmány üzenete egyértelmű: a pénzügyi tudatosság nem luxus, hanem szükségszerűség. A lakossági befektetések tudatosabbá válása hosszú távon hozzájárulhat egy biztonságosabb, ellenállóbb magyar gazdasághoz.