Trump, Le Pen, AfD: így próbálják betiltani a jobboldalt Nyugaton

A leadott szavazatok száma tekintetében hiába aratott egyértelmű győzelmet Le Pen pártja, mégis a választási rendszer aránytalanságai miatt csak 143 mandátumot kapott a párt a francia Nemzetgyűlésben.

A többségi rendszer aránytalanságai miatt a közelmúltban, többször felmerült a választási rendszer arányosításának kérdése, sőt Emmanuel Macron is ígéretet tett erre választási kampányában, de azóta sem történt semmi.2

Le Pent a bíróság állíthatja félre

Ha ez nem lenne elég 2025. március 31-én Franciaországban a jogállamiságot erősen megkérdőjelező döntés született. A francia bíróság sikkasztás bűncselekményében találta bűnösnek Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés EP-képviselőjét, elnökjelöltjét. A politikust és 9 volt EP-képviselőt négy év börtönre ítélte a bíróság , amelyből kettőt végre kell hajtani, illetve öt évig nem indulhat választásokon, amibe a következő elnökválasztás is beleesik.3

A bíróság azt ítélte bűncselekménynek, hogy Marine Le Pen a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást nemzeti pártcélokra használt fel. Vagyis a politikára kapott pénzből politizált.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés EP-képviselője

A büntetőeljárás során a fő kérdés az volt, hogy mennyi időre tiltja el a közügyektől Le Pent a bíróság, illetve elrendeli-e az ideiglenes végrehajtást. Mivel az ötéves eltiltás azonnali hatállyal érvényes, ezért ebbe az időszakba beleesik a 2027-es franciaországi elnökválasztás is, ahol Le Pen az eddigi legjobb esélyekkel indult volna.

Pártja pedig Franciaország messze legnépszerűbb politikai alakulata lett. 4

Bár a Mandiner esélylatolgató cikkében kifejti, hogy jogilag van lehetőség Le Pen közügyektől való eltiltásának megváltoztatására, a fellebbezés ugyanakkor csak a pénz- és börtönbüntetést függeszti fel, a választásoktól való eltiltás érvényben marad, azt csak akkor vonják vissza, ha a fellebbezés következtében – várhatóan 2026-ban – megtartandó új tárgyaláson megváltoztatják az ítéletet.5Vagyis arra kevés esély van, hogy Le Pen el tud indulni a választáson.

A Mandiner6 összegyűjtötte, hogy milyen nyilatkozatok hagyták el a francia politikai szereplők száját, sokan kritizálták a döntést:

• "Eric Zemmour, a Visszahódítás párt elnöke úgy nyilatkozott: „Nem a bírák dolga eldönteni, kire szavazzanak az emberek. Bármilyen vitáink is legyenek, Marine Le Pennek joga van kiállni a választáson.” Hasonló véleményt fogalmazott meg Le Pen Zemmour pártjában politizáló unokahúga, Marion Maréchal is.
• A jobbközép, de az elmúlt években az Európai Néppárt fősodrából egyre inkább kibeszélő, jobbra soroló Republikánusok frakcióvezetője, Laurent Wauquiez úgy fogalmazott: „egészségtelen”, hogy egy választott politikust megakadályoznak a választáson való indulásban. „A politikai vitákat a szavazóurnáknál kell rendezni, a francia népnek kell döntenie” – mondta, hozzátéve, hogy a hétfői ítélet „súlyosan megterheli a francia demokrácia működését”.

Németország

Németországban az elmúlt években szintén voltak a demokráciára nézve aggasztó fejlemények, hiszen az egyre népszerűbbé váló Alternative für Deutschland (AfD) jobboldali párt betiltása több ízben is felmerült.

Alice Weidel, az AfD elnöke

A párt elleni boszorkányüldözés már 2021-ben elkezdődött, amikor a Bundesamt für Verfassungsschutz (BfV, Alkotmányvédelmi Hivatal) hivatalosan is a párt teljes ifjúsági szervezetét (Junge Alternative), majd később a párt egyes tartományi szervezeteit, végül a párt teljes egészét „gyanús esetként” kezdte megfigyelni.7 Ez lehetőséget adott titkosszolgálati eszközök alkalmazására is.

A párt betiltására egyébként az Alkotmánybíróság döntése értelmében volna lehetőség. Az Alaptörvény szerint csak akkor lehetne betiltani egy pártot, ha:8

• aktívan törekszik a demokratikus rend megszüntetésére, és

• e cél eléréséhez megfelelő eszközökkel is rendelkezik.

Ebből egyik sem igaz az AfD eddigi tevékenységére.

2024. januárjában mégis tömegtüntetések kezdődtek az egyre népszerűbb párt ellen. Az apropót pedig az adta, hogy kiszivárgott információk szerint a bevándorlásellenes AfD az országban tartózkodó migránsok tömeges kitoloncolását tervezi.

Az AfD ekkoriban már olyan népszerűségnek örvendett, hogy a 2024. szeptemberi tartományi választásokon, Türingiában győzni tudott9 és Szászországban is csak 1 százalékkal maradt a CSU mögött.10

Az AfD betiltásának ötlete ennél is továbbment, hiszen 2025. januárjában a Bundestag is tárgyalta a kérdést, a szociáldemokrata Carmen Wegge kezdeményezésére, azonban kevés, mindössze 124 képviselő támogatta az antidemokratikus indítványt.1112

Amerikai Egyesült Államok

Donald Trump tavaly novemberi elnökjelölti indulását megelőzően számos jogi akadállyal volt kénytelen szembenézni. 2023. decemberében a coloradói Legfelsőbb Bíróság teljesen példátlan módon olyan döntést hozott, mely szerint Donald Trump alkotmányosan alkalmatlan arra, hogy 2024-ben induljon, mert a 14. alkotmánykiegészítésnek a közhivatalt betöltő lázadókra vonatkozó tilalma kiterjed a 2021. január 6-i magatartására. A 4-3 arányban meghozott döntés értelmében Donald Trump lekerült volna a republikánus előválasztási szavazólapról Coloradóban.13

Nem sokkal Colorado után Maine államban is hasonló döntés született, majd Illinois-ban is.

Az azóta újraválasztott amerikai elnök természetesen fellebbezett a döntésekkel szemben, és 2024. márciusában neki adott igazat a szövetségi Legfelsőbb Bíróság.14

De nem ez volt az egyetlen jogi fegyver, amivel támadták az amerikai elnököt. Négy büntetőeljárás is indult vele szemben 2023-ban, vagyis épp a választást megelőző évben.

Donald Trump

Ebből kettő tagállami, és kettő szövetségi büntetőügy volt.

A két súlyosabb, szövetségi ügyben: a Mar-a-Lago iratok ügyében,15 és a 2020-as választási összeesküvés16 ügyében azóta megszüntette a bíróság az eljárást, de mindkét esetben csak azután, miután Trump megnyerte 2024. novemberében az elnökválasztást és csak az elnöksége időtartamára.

A Mar-a-Lago iratok ügyében azzal vádolták az akkor már elnökjelölt Trump-ot, hogy minősített iratot és egyéb kormányzati dokumentumot vitt magával a Fehér Házból floridai magánklubjába, Mar-a-Lagóba.17 A szövevényes eljárásnak 2024 végén lett vége. Cannon bíró 2024. november 25-én helyt adott a kérésnek, és a Mar-a-Lago ügyben a vádat eljárásjogi okból, felmentő ítélet nélkül elutasította​. Ez azt jelenti, hogy Trump ellen jelenleg nincs aktív szövetségi eljárás folyamatban, de a per újraindítható, ha Trump már nem lesz hivatalban.

A 2020-as választási összeesküvés ügyében a vád szerint Trump és jogi-tanácsadói köre 2020. novembere és 2021. januárja között tudatosan és szervezetten próbálták megakadályozni, hogy az Egyesült Államokban a 2020-as elnökválasztás eredményeit törvényesen hitelesítsék, illetve hogy az új elnök, Joe Biden hivatalba léphessen.

A vádirat 4 súlyos vádpontot tartalmazott:18

• Összeesküvés az Egyesült Államok megkárosítására
• Összeesküvés egy hivatalos eljárás megzavarására
• Egy hivatalos eljárás megakadályozása és annak megkísérlése
• Összeesküvés állampolgári jogok megsértésére

2024. március elején, a Szuperkedd előtt az USA Legfelsőbb Bírósága gyorsított eljárásban foglalkozott Trump mentességi érvelésével. Végül 2024. augusztus 2-án határozott: a konkrét döntés részletei nem nyilvánosak, de annyi tudható, hogy a Legfelsőbb Bíróság visszautalta az ügyet az alsó bírósághoz további érdemi tárgyalásra, azaz nem adott helyt Trump azon igényének, hogy a vádat ejtsék mentesség miatt​.19

Ezzel elhárult az utolsó jogi akadály is a 2024-es tárgyalás elől. Csakhogy időközben a politikai helyzet gyökeresen megváltozott: Trump megnyerte a novemberi elnökválasztást, így 2025. januárjától ismét hivatalba lépett. A különleges ügyész ezért – a Mar-a-Lago ügyhöz hasonlóan – ezt a vádat is ejtette Trump beiktatása előtt. 2024. november 25-én Chutkan bírónő hivatalosan megszüntette a Capitolium-ügyben indított büntetőeljárást, az Igazságügyi minisztérium kérésének megfelelően, anélkül, hogy Trump bűnösségéről ítélet született volna.​20

Trump ellenfelei az utóbbi ügy kapcsán szerették volna a 14. alkotmánykiegészítés 3. szakaszát alkalmazni, amely bizonyos esetekben kizárja a közhivatal viseléséből az elítélt személyt. Ez a 19. századi, 1868-ban ratifikált rendelkezés kimondja, hogy “az Egyesült Államok ellen lázadásban vagy felkelésben részt vevő” személy – ha korábban hivatali esküt tett az alkotmány védelmére – nem tölthet be semmilyen szövetségi vagy tagállami tisztséget​.

Ebbe a szakaszba szerettek volna belekapaszkodni Trump ellenlábasai. Szerintük az elnök 2021. január 6-i szerepvállalása kimerítheti e cikkely feltételeit.

2023-ban számos jogász és civil szervezet (pl. a Free Speech for People és a Citizens for Responsibility and Ethics in Washington) kampányt indított amellett, hogy a 14/3. szakasz alapján tiltsák el Trumpot a 2024-es választáson való indulástól​.21

2024. március 4-én – egy nappal Szuperkedd előtt – az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága egyhangú (9–0 arányú) döntést hozott Trump jelöltségének kérdésében. A bíróság lényegében elutasította azt a próbálkozást, hogy állami hatóságok kizárják Trumpot az előválasztási vagy választási jelöltségből a 14/3. szakaszra hivatkozva.22