Újabb külföldi hálózat bukkant fel Magyar Péterék mögött : bemutatjuk a guruló dollárokból finanszírozott jogászokat

Lengyelországban már kipróbálták, amit Magyarországon akarnak végrehajtani.

Tarr tehát már az év elején kijelentette, hogy a Tisza Párt a lengyel igazságügyi reformot kívánja követni, amelynek lényege, hogy a választási győzelmet követően a Tusk-kormányzat tulajdonképpen maga alá gyűrte az alkotmánybíróságot, annak döntéseit figyelmen kívül hagyta, majd később a bírák kinevezését parlamenti hatáskörbe vonva saját embereivel töltötte fel. Eközben az eljárási szabályok gyors átírásával őrizetbe vettek két olyan ellenzéki képviselőt, akik korábban elnöki kegyelemeben részesültek.

A Tusk-kormány túlkapásainak eredményeképpen paradox módon az Európai Unió feloldotta azokat az uniós forrásokat, amelyeket a PiS-kormány regnálása alatt visszatartott a 7. cikkely szerinti eljárás miatt.

Hasonló program már a Tisza Párt környékén is körvonalazódik, a bíróságok átszervezésére már Magyar Péter is tett utalást. Miután sajtópert veszített az Index ellen közösségi oldalán írt arról, hogy: "Botrány. A mai ítélet a jogállam totális megcsúfolása. 195 nap és az igazságszolgáltatás is független lesz".4

Ehhez a programhoz pedig az eredeti ötletgazdák, a Soros-hálózat NGO-inak támogatását élvezi a Tisza Párt. Legalábbis Tarr Zoltán szerint.

Tarr Zoltán ismét elszólta magát. Forrás: MTI

Kik lehetnek Tarr Zoltán lengyel jogászai?

A Tisza alelnöke a videóban arról beszél, hogy a lengyel igazságügyi reformot egy 11 fős jogászcsapat hozta létre, akik "több hónapos, másfél éves" munkával állították azt össze.

A valóságban ennél is nagyobb projektről van szó. A Tarr által meg nem nevezett szervezet, amely összeállítója volt a reformcsognak a Stefan Batory Alapítvány, amely saját oldalán5 részletezi a javaslat összeállításának folyamatát. Az ő beszámolójuk6 szerint egy 17 fős jogtudósokból álló csapat dolgozta ki a tervezetet, a munka pedig mintegy 3 évig tartott.

Mindez azt jelenti, hogy a szervezet 2020 óta aktívan készült Donald Tusk 2023-as hatalomátvételére. Azt is megjegyzik, hogy az igazságügyi reform ötlete nem is Donald Tusk kabinetjének tagjaihoz kötődik, hanem a Stefan Batory Alapítvány egyik konferenciáján született meg.

"Az Alkotmánybíróságot érintő jogállamiság alapjainak helyreállításának gondolata nem a pártkabinetekben született meg, hanem a Stefan Batory Alapítvány Ötletek Fóruma által 2019. január 14-én és 15-én szervezett „Hogyan állítsuk vissza a jogállamiságot?” című tudományos konferencia következtetéseiben. Az akkori kezdeményezés a jelenleg a Szejm elé terjesztett törvényjavaslatok előkészítésének közel hároméves folyamatát eredményezte. Ezeket a törvényjavaslatokat a Stefan Batory Alapítvány jogi szakértői csapatának tagjai dolgozták ki: 17 jogtudós, akik alkotmányjogra, jogelméletre és -filozófiára, nemzetközi jogra, polgári jogra és emberi jogokra szakosodtak" - olvasható a Stefan Batory Alapítvány projektbeszámolójában.7

Vagyis a Stefan Batory Alapítvány írta Tuskék programjának egyik markáns elemét, évekkel a kormányváltás előtt.

Mi az a Stefan Batory Alapítvány?

A Stefan Batory Alapítvány weboldalán arról ír, hogy a nyílt társadalmat támogató NGO-k hálózatának tagja, lengyelországi partnerük a Transparency International Lengyelország, nemzetközi partnerük pedig Soros György alapítványa, az Open Society8. Ennek a hálózatnak a tagjai pedig a javaslat összeállításában is részt vettek.

A Stefan Batory a javaslatról szóló összefoglalójában arról ír, hogy a 17 fős jogászcsapat mellett NGO-k egész sora vett részt a lengyel igazságügyi reform megalkotásában. Ezek közül legalább kettő biztosan tagja annak a hálózatnak, amely felbukkant a magyarországi ellenzék 2022-es kampányának finanszírozása mögött is. Mint ismert, akkor összesen mintegy 3 milliárd forintnak megfelelő dollárral támogatta az egyesült ellenzék kampányát az Action for Democracy nevezetű amerikai kampánydonor szervezet, amelynek vezetője Korányi Dávid, Karácsony Gergely korábbi tanácsadója9.

Mikołaj Cześnik, a Stefan Batory Alapítvány elnöke

Két Action for Democracy által támogatott szervezet is részt vett a lengyel csomag előkészítésében

Az Action for Democracy a 2022-es magyar választási fiaskót követően Lengyelországban aktivizálta magát, a 2023-as évről (tehát a lengyelországi választások évéről) szóló pénzügyi beszámolójuk szerint 17 lengyel NGO-t támogattak, összesen 1 millió 59 ezer dollár (jelenlegi árfolyamon 370 millió forint) értékben. Itt jegyezzük meg, hogy miután más terhelő összefonódásokra10 (erről később) is fényt derített, a beszámolót törölte az Action for Democracy, 2024-es riportjukban pedig már nem is közöltek pénzügyi adatokat. A 2023-as beszámolóhoz kapcsolódó jelentés azonban máig elérhető11.

Az Ellenpont által lementett beszámolókból kiderül, hogy az Action for Democracy által 2023-ban Lengyelországban támogatott szervezetek közül kettő is részt vett az igazságügyi reformcsomag összeállításában12. Az Akcja Demokracja 50 ezer dollárt (16 millió 650 ezer forintot), a Komitet Obrony Demokracji 82 ezer dollárt (27 millió 306 ezer forintot) kapott az Action for Democracytól. Ugyanebben az évben az Action for Democracy a Soros-féle Open Societyt is támogatta.

Tarr tehát azzal büszkélkedett 2025 februárjában, hogy tulajdonképpen közvetlenül a Soros-hálózattal ápol közeli viszonyt a Tisza Párt.

Eddig is sejtettük, hogy a Soros-hálózat támogatja a Tisza Pártot, Tarr igazolta is

Ezzel együtt a Tisza Párt és az Action for Democracy kapcsolata nem egészen újkeletű. A Tényellenőr korábban szintén a fent idézett beszámoló alapján írta meg13, hogy összefonódás lehet az ellenzéki kampányt 2022-ben finanszírozó Action for Democracy és a Tisza Párt között. Ennek alapja az volt, hogy az Action for Democracy 2023-ban 1 300 000 dollárral, vagyis közel 500 millió forinttal támogatta az Estratos Digitalt.

Mindez azért érdekes, mert tavaly áprilisban kiderült, hogy a Korányiék által támogatott Estratos Digital GmbH megjelent a Tisza elődszervezetének, a Talpra Magyarok adatkezelési tájékoztatójában.14De hogy ennél is izgalmasabb legyen a történet: az Estratos valójában a DatAdat osztrák egysége, csupán átnevezték azt.15

2022-ben a DatAdat is részt vett a Márki-Zay Péter kampányába Amerikából érkező pénzek felhasználásában, sőt, az egyik legfőbb pénzelosztó központ volt. A társaság akkor Dessewffy Tibornak, Gyurcsány Ferenc korábbi tanácsadójának, Bajnai Gordon volt miniszterelnöknek, Szigetvári Viktor korábbi államtitkárnak és Ficsor Ádám korábbi titokminiszternek az érdekeltségébe tartozott.

Mint az utólag a Nemzeti Információs Központ jelentéséből16 kiderült, a most is bőkezűen adakozó Action for Democracy küldte a források döntő többségét Márki-Zay Péter mozgalmán keresztül Dessewffyéknek, amit aztán a baloldali kampányban hasznosítottak.

Ismét gurulnak a dollárok Amerikából

A lengyel kampány sikeres elemeivel kiegészülve ezúttal ismét külföldről érkezhet tehát a pénzügyi háttér az ellenzék aktuális vezető ereje mögé. A Tarr által elárult lengyel kapcsolaton kívül ugyanis az amerikai támogatók is megmozdultak Magyar Péterék körül. Nemrég az Ellenpont számolt be17 arról, hogy az amerikai baloldal egyik legfontosabb pénzcsatornáját állítják a Tisza Párt szolgálatába.

A továbbra is ismeretlen tiszás jelölt javára már korábban visszalépő Jámbor András szeptember 25-én váratlanul bejelentette: online kampánytámogató mozgalmat indít, amellyel a Tisza Párt választási esélyeit szeretné növelni18.

A "Szövetség az Igazságos Változásért" (SZIV) nevű platform bemutatásában Jámbor nem kertel, világosan kijelenti, hogy "mi együtt fogunk dolgozni azért, hogy a Tisza megnyerje a 2026-os választásokat!"

Az ügy érdekessége, hogy a SZIV-nek az Action Network nevezetű felület ad hátteret. A platform egy aktivista szervezeteket támogató online eszköztár, amelynek legfőbb feladata, hogy "progresszív politikai erőket támogasson céljaik elérésében"19 .

Jámbor András a SZIV-én viseli Magyar Péter győzelmét.

Hogy a felületnek mennyire szoros az amerikai progresszív baloldallal ápolt kapcsolata, arra maga az Action Network ad betekintést nyitóoldalán. Itt arról írnak, hogy csak az ő rendszerüket használó szervezetek 70 millió dollárt gyűjtöttötek Kamala Harris kampányára, színrelépésének első napján.

Az amerikai Demokrata Párthoz tehát nyilvánvalóan közel álló adománygyűjtő cég szolgáltatásait itthon többek között éppen a 2022-es választási kampányban az ellenzéki pártokat finanszírozó Action for Democracy veszi igénybe20.

Innentől nem nehéz felállítani azt a nemzetközi baloldali hálózatot, amely a Tisza Párt nevű projektet indítja a 2026-os országgyűlési választásokon. A Tisza elődszervezetének számító Talpra Magyarok Mozgalom mögött felbukkan az Action for Democracy által támogatott Estratos, majd Tarr Zoltán egy fórumon arról beszél, hogy szoros kapcsolatot ápolnak a lengyel igazságügyi reformot kidolgozó csapattal. Ezekről a szervezetekről aztán szintén kiderül, hogy vállaltan az Action for Democracy és a Soros-féle Open Society hálózatába tartoznak. Végül Jámbor András, aki mandátumot nyert az Action for Democracy által pénzelt 2022-es ellenzéki kampánynak köszönhetően, most éppen az amerikai kampánydonor szervezet által használt felület segítségével igyekszik forrásokat csatornázni az ellenzéki jelölt, Magyar Péter kampányába. Vélhetően erre a hálózatra utalhatott Magyar Péter, amikor Soros-ügynököknek nevezte EP-képviselőit.21