Ezek az űrkutatás legizgalmasabb fejleményei

Kihívások, fejlesztések, közép és hosszú távú célok – a 2025-ös MVM Future Talks talk show-n szakértők járták körül az asztronautika jelenét és jövőjét. A több mint két óra hosszú műsorban Puskás-Dallos Péter és Szirmai Gergely egy marsi bázison és egy űrállomáson beszélgettek a vendégekkel, akik megvitatták az űrjog, az űrorvoslás, illetve az űrbányászat fontos kérdéseit, és azt is, hogy az űrkutatás más, izgalmas területein milyen fejlemények történtek az elmúlt időszakban.

Forrás: MVM Zrt

Az emberek Marsra költöztetése elérhető célnak tűnik, jobban tesszük, ha robotokat használunk. „A robotok sokkal alkalmasabbak arra, hogy tudósok legyenek egy bolygó felszínén, mint maguk a tudósok. Ha megnézed az éppen a Marson lévő rovert, tele van műszerekkel és elvégzendő tudományos kísérletekkel. Ha én elmennék a Marsra, az egyik ilyen műszert használnám a mérésekhez. Szóval igazából emiatt nem is kell ott lennem” – mondta Tyson. „A legnehezebb tényező az ember lesz, megfelelően életben tartani, és fenntartani az egészségi állapotát” – tette hozzá Dr. Boross Katalin űrorvostan-kutató, aki az űrutazás emberi testre és elmére gyakorolt hatását boncolgatta. Zábori Balázs szerint ugyanakkor elkerülhetetlen lesz, hogy más bolygók felé terjeszkedjünk, mert a Föld erőforrásai végesek, ahogy a férőhely is. Bár az élelmiszer mellett az áramellátás és a pontos landolás, valamint a sugárzás is kihívást jelent jelenleg, Zábori úgy gondolja, még a mi életünkben ember lép majd a Marsra.

Forrás: MVM Zrt.

Markovics Botond (Brandon Hackett) sci-fi író közreműködésével a műsor résztvevői megvitatták, mi az, ami az űrben a valóságban is úgy történik, ahogy a filmekben látjuk, és miért probléma, hogy a tűz másképp viselkedik súlytalanságban. „Alacsonyabb hőmérsékleten kezd égni a láng [...], sőt, néha olyan alacsony hőmérsékleten ég (mert nem olyan hatékony az égés), hogy ennek következtében szinte nem is látható szabad szemmel. És mivel alacsonyabb hőmérsékleten ég, ezért tovább fog égni, mert lassabban fog lezajlani az égési folyamat” – mondta Zábori, aki megjegyezte, ez azért gond, mert előfordulhat, hogy egy űrállomáson tűz keletkezik, és azt nem látják. Szó esett továbbá az űrliftről, amit a Japánok már fejlesztenek, de a műsor szakértői egyetértenek abban, hogy felesleges és megvalósíthatatlan – sőt, jó eséllyel előbb fogunk teleportálni, mint működő űrliftet fejleszteni. A térhajtómű is szuper lenne, de egyelőre az újrahasznosítható űrrakéták jelentik az űrutazás fejlesztésének következő lépcsőfokát. Markovics és Zábori kitértek a generációs hajókra is, amelyekkel emberek generációi utazhatnak, egyetlen emberöltő alatt elérhetetlen távolságokba, és arra, miért nem lenne baj, ha az embrióként űrbe küldött embereket robotok nevelnék fel.

A műsor második felében Dr. Kristóf Péter űrgazdasági szakértő, Horváth Gyula műholdfejlesztő, és Dr. Pacher Tibor, a Puli Space Technologies alapítója léptek színre, hogy az űrbányászatról, az űr meghódításának gazdasági és jogi aspektusáról értekezzenek. Véleményük szerint nem csak az űrszemét jelent problémát, hanem a műholdak is. „Amikor a MASAT–1 műholdat építettük, akkor gyakorlatilag ütközési előrejelzés, ami potenciális kereszteződés műholdpályák között, havonta volt 2-3. Most naponta van ennyi, merthogy menet közben a Starlinkek is felmentek, 16 ezer aktív műholdunk van fönt. Ehhez képest 180 ezer van előjegyezve, és még 2 millió van talonban. [...] Ha nem vigyázunk, ennyivel több űrszemét lesz” – emelte ki Horváth Gyula.

Forrás: MVM Zrt.

Záró gondolatként Horváth elmondta, hogyan érdemes a területhez hozzáállni: „Zsákutcában sem szabad a fékre lépni, az űripar, űrtevékenység ilyen dolog, mert kiderülhet, mire odaérsz a végére, hogy nem zsákutca. És legtöbbször kiderül egyébként. Valahogy mindig meg tudjuk oldani technológiailag, tudomány szempontjából, úgyhogy én azt üzenném, hogy most van az az idő, amikor padlóig kell nyomni a gázt. Meg kell oldani azt az alapvető önsorsrontó helyzetet, amiben most vagyunk, de ebből a szép, új jövőből akkor lesz valami, ha most megyünk előre.”

A teljes adás az mvmfuturetalks.hu oldalon és az MVM Zrt. YouTube-csatornáján nézhető meg.

Az MVM Future Talks idei dokumentumfilmjében Puskás-Dallos Peti Tokióig utazott, hogy kiderítse, ki birtokolja majd az űrt, ha az emberiség a Föld határain túl is területet szeretne foglalni. Egyelőre nemzetközi projektek keretében küldünk embereket az űrbe – de mi lesz akkor, ha sikerrel meghódítunk most még távoli és elérhetetlen égitesteket? Félre tudjuk majd tenni a nemzetek közti ellentéteket, és egységesen képviselni, hogy az űr az emberiség egészének új otthona, vagy lesz, aki magának akarja a hatalmat, és saját szabályai szerint irányítaná a Marsot? A gazdasági és politikai harcok vajon a Kármán-vonalon túl is folytatódnak? És mi történik majd, ha netán a földönkívüliek is bekapcsolódnak a vitába? Az 50 perc hosszúságú film az mvmfuturetalks.hu oldalon látható. 

Emellett a korábbi évek műsorvezetője, Ördög Nóra ellátogatott olyan szakértőkhöz, akik az elmúlt években szerepeltek a talk show-kban, hogy megvitassa velük, mit gondolnak akkori állításaikról. Miért nem küldünk robotkutyákat bevásárolni? Mi a helyzet a VR-ral, ami a várakozásokkal ellentétben mégsem lett a mindennapjaink része? Mihez kezdenek a szakértők azzal a rengeteg adattal, amiket különböző alkalmazások gyűjtenek rólunk? Ezekre is választ ad az Öregedő mondások sorozat az MVM Zrt. YouTube-csatornáján.