Kiszámoltuk: a teljes 13. havi nyugdíjat elvinné, hogy a Tisza Párt meg akarja szüntetni az ingyenes egészségügyet, és magánbiztosítókat vezetne be

A Tisza-csomag szerzői feltüntették, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási rendszerről a magánbiztosítókra történő átállás akár 415 milliárd forintba kerülne a magyar adófizetőknek és akkor még semmi nem történt, csak felállt a magánbiztosítók informatikai és egyéb hálózata-vette észre az Ellenpont. Ezt az irgalmatlan nagy összeget ők maguk írják le a gazdasági konvergencia programjukban. Vagyis, nem csak hogy megszüntetnék az ingyenes egészségügyet, de százmilliárdokat költenének egy teljesen értelmetlen, új bürokratikus szervezetre. Ez az összeg nagyjából annyi, mint amibe egy évre a 13. havi nyugdíj teljes összege kerül. Ezért sem véletlen, hogy a Tisza Párt szakértői folyamatosan a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről beszélnek. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a Tisza-csomag a sokat vitatott amerikai egészségügyi modellt szeretné meghonosítani, amelyben szinte kizárólagos szerepet kapnának a profitorientált magánbiztosítók. Az ötlet nem véletlenül merült fel, hiszen Magyar Péter körül több, az egykori baloldali kormányoktól érkezett szakértő is van, köztük például Kóka János és Túri Péter, akik maguk is a magánegészségügyben érdekeltek. Vagyis az ingyenes egészségügy megszüntetése arra jó, hogy egyfajta eredeti tőkefelhalmozás keretében rettenetesen meggazdagodjanak a tiszás üzletemberek.

Ha azt gondolnánk, hogy a Tisza Pártot az emberek egészségének megőrzése motiválja az átalakítás tekintetében akkor tévedünk. Hiszen a Tisza által készített tervezet kifejti, hogy a cél a magánbiztosítók rendszerével az eredeti tőkefelhalmozás, magyarul egy jelentős vagyon összegereblyézése akár az emberek egészségének kárára is. 5

Amerikai-modell és szocialista hagyományok

Korábbi cikkünkben6 már beszámoltunk arról, hogy a Tisza-csomag az amerikai-modellt szeretné Magyarországon meghonosítani, amelynek köszönhetően több millióan tengődnek egészségügyi ellátás nélkül az Amerikai Egyesült Államokban. Még azoknak is közel 1000 dollár körüli összeget - tehát több mint 300 ezer forintot - kell fizetniük a kórházba szállításért, akik amúgy rendelkeznek biztosítással, így inkább taxival vitetik be magukat, mint mentővel.7

Az már most jól látszik, hogy Magyarországon is, ha átvenné az ellátásbiztonság elsőbbségét a profitorinteltságát, akkor a legnehezebb helyzetbe az alacsonyjövedelműek, az idősek és a krónikus betegek kerülnének. 

A baloldal Magyarországon egyszer már fizetőssé akarta tenni az egészségügyet. Az MSZP-SZDSZ koalíció a 2006-os választási győzelmet követően azonnal átfogó megszorítócsomag összeállításába kezdett. Különböző adóemelések mellett az egyik legfontosabb költségcsökkentési eszköz a közszolgáltatások, így az egészségügy privatizációja és fizetőssé tétele volt. Ennek a megszorítócsomagnak az összeállítására jött létre a Konvergencia Tanács.

• A Simor András, Surányi György és Bogsch Erik részvételével működő tanács több privatizációs modellt is felvázolt, és ekkor merült fel először az ötlet, hogy a TB-alapú ellátást is meg lehetne "adóztatni": ez lett később a vizitdíj. Mint ismert, ennek lényege, hogy a betegeknek a TB-ellátási körbe tartozó vizsgálatért is egyszeri díjat kellett fizetnie.

• Szintén ennek a 2007. február 15-én életbe léptetett megszorítócsomag a része volt a vizitdíj "párja", a kórházi napidíj, amelyet minden társadalombiztosítási körbe eső kórházi nap után kellett fizetni.

• A megszorítások harmadik elemeként 2007 tavaszán aztán a mostanában a Tisza Párt mellett felbukkanó Kóka János, az egykori SZDSZ elnöke bejelentette, "jövő januártól be kell vezetni a több-biztosítós rendszert" Magyarországon. 

A koncepció lényege az lett volna, hogy ne csak egy állami biztosító (akkori állapot szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, vagyis az OEP) működjön, hanem több, egymással versengő biztosító, amelyek közül az állampolgár választhatna. Így- érvelt Kóka- "verseny és szolidaritás" érvényesülne.8

Az eredeti elképzelés szerint az addigi állami ellátást teljesen piaci alapokra helyezték volna át, vagyis az ingyenes egészségügy teljesen megszűnt volna. Miután a javaslat ellenzéki és kormányoldalon is felháborodást váltott ki, a javaslat egy hibrid-modellre változott, ahol-mint azt korábban írtuk- az OEP és a biztosítók közösen finanszírozták volna az egészségügyi ellátást. 

Ezek vezettek az akkor ellenzékben lévő Fidesz 2008-as népszavazási kezdeményezéséhez.  Ebből az első két kérdés a fizetős egészségügy eltörlésére vonatkozott, és a 2008. március 9-i népszavazás elsöprő sikert aratott: 80-80 százalék szavazott a vizitdíj és a kórházi napidíj ellen.9

Tisza-szakértők beszéltek a magánegészségügy lehetőségéről

Hiába a 2008-as elsöprő többség a népszavazáson, az MSZP-SZDSZ-kormányok környékén mozgolódó tanácsadók, átigazoltak a Tiszához, és ugyanazt szeretnék megvalósítani, amibe egyszer már belebuktak. Nem véletlenül, hiszen többen közülük a magánegészségügyből élnek, vagy ebben érdekeltek.

Kincses Gyula, Kóka János és Túri Péter mindhárman tisztséget viseltek a Gyurcsány-kormányokban, most pedig mindhárman a Tisza környékén mozognak. Valamennyien tettek olyan megnyilvánulásokat a közelmúltban, amelyek arra utaltak, hogy a magánegészségügy térnyerését preferálnák.

Az elszólások pedig nem lehettek véletlenek, hiszen ahogy arról már korábban már beszámoltunk: 

• Kóka János alapítója és társtulajdonosa a Doktor24 Medicina Zrt-nek. Idén kijelentette, hogy magánklinikákat üzemeltető cégüket, aDoktor24-et három éven belül tőzsdére kívánják vinni. 10

• Túri Péter, a TrustAir Aviation, légimentős vállakozásban szintén profitorientált módon dologozik,11

• De a tiszás egészségügyi csapatból Schiszler István hosszú éveket húzott le a magánegészségügyben intézményvezetőként12

• Ahogy az egészségügyi csapat vezetőjének szánt Hegedűs Zsolt maga is magánegészségügyből jön.13