Súlyos jogi következményei is lehetnek a Tiszára nézve az ügynökbotránynak

A nyilvánosságra hozott felvételek szerint a Tisza Párthoz köthető két informatikus kapcsolatba került ukrán titkosszolgálatokkal, ami nemcsak a párt, hanem a nemzetbiztonság szempontjából is komoly kérdéseket vet fel. Szabó Bence ügyéről és a Tisza érintettségéről kérdezte ifjabb Lomnici Zoltánt a Mandiner.

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. Fotó: Havran Zoltán

Ahogy korábban a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a kormány hivatalos YouTube-oldalán hozta nyilvánosságra azt a – titkosítás alól feloldott – felvételt, ami minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a Direkt36 valótlan állításokat közölt az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkájával kapcsolatban. A videóban részletek láthatók azokból a meghallgatásokból, amelyek során az AH munkatársai kikérdezték azt a korábban a Tisza Pártnál dolgozó informatikust, akiről már a Nemzetbiztonsági Bizottság által kedden nyilvánosságra hozott tájékoztatóból is kiderült, hogy idegen szolgálatokkal került kapcsolatba, és egy hekkercsoporttal együttműködve Ukrajna érdekében hajtott végre műveleteket. A férfi vallomása egybecseng a nemzetbiztonsági szervek által már kedden nyilvánosságra hozott információkkal, és egyúttal megdönti azt az összeesküvés-elméletet, ami a Direkt36 cikke nyomán kezdett terjedni az elmúlt napokban.

Szabó Bence egykori rendőrszázados (Fotó: YouTube)

A Direkt36 Szabó Bence kirúgott rendőrszázados elmondása alapján számolt be arról, hogy egy nemzetbiztonsági akció keretében a kormány a Tisza pártot akarta lejáratni. Később kiderült, hogy a történetből semmi sem igaz, és Szabó maga is bevallotta már az interjú közben, hogy az általa elmondottak csupán saját feltételezésein alapulnak, és semmiféle bizonyítékkal nem rendelkezik. Szabó Bence később a Partizán műsorában is előadta ugyanazt a történetet.

A kormány által nyilvánosságra hozott videó nemcsak az egykori rendőrszázados szavahihetőségét cáfolja meg, de nehéz helyzetbe hozza Magyar Péteréket is, mivel bizonyíthatóan a Tisza párthoz köthető az a két személy, akik külföldi titkosszolgálatokkal kerültek kapcsolatba, és Ukrajnának dolgoztak.

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója szerint azzal, hogy téves következtetéseket vont le, majd ezeket az elképzeléseit a nyilvánossággal is megosztotta, Szabó Bence gyakorlatilag leleplezett egy kémelhárító műveletet, és kétségbe vonta a nemzetbiztonsági szolgálatok hitelességét. A szakértő megválaszolta, terheli-e nemzetbiztonsági felelősség emiatt akár a Direkt36-ot, akár Szabó Bencét – írja a Mandiner.

Szerinte jelen esetben azt kell vizsgálni, hogy „a Nemzeti Nyomozó Iroda volt századosa által előadottak kapcsán a nemzetbiztonsági érdek sérül-e nagyobb mértékben, mint esetlegesen a közérdekű információhoz való jog, amelyre időnként hivatkoznak”. Hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonsági érdekek védelme kiemelten fontos, ezért bizonyos alapjogokat, mint például az információszabadságot, korlátozni is lehet miatta.

 Hozzátette, hogy 

a volt rendőrnyomozó ügyében felmerül a hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja is, amelyben Szabó tettesként, az érintett média pedig közvetítőként lehet érintett. 

Megjegyezte, ebből kifolyólag megalapozatlan a Transparency International Magyarország által kezdeményezett feljelentés Szabó ügyében, amelynek valószínűleg nem lesz eredménye. 

Ez inkább elterelő hadművelet és nyomásgyakorlási kísérlet, mint jogilag megfelelő módon alátámasztott aktus az NGO részéről

– vélekedett.

Arra a felvetésre, hogy lett volna-e más, jogilag és erkölcsileg elfogadhatóbb eszköz Szabó Bence szempontjából, ha valóban úgy gondolja, a kormány megpróbál beavatkozni a demokratikus folyamatokba, mint a médiához fordulni a saját maga által felállított elmélettel, ifj. Lomnici elmondta: számos más eszköz létezik, amivel élni lehet a nyilvánosság előtt. Hangsúlyozta, a jog pont azért korlátozza a nyilvános kiszivárogtatást, mert azt már „végső lépésnek tekintik”, ha más módszerek nem hoztak megoldást.

Elismerte, hogy az Emberi jogok európai egyezménye szerint mindenkinek joga van a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságához, azonban az korlátozódik az olyan demokratikus értékek védelmében, mint például a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme.

A szabad véleménynyilvánítás tehát nem korlátlan.

Ahogy a sajtószabadság sem. Bár a Direkt36 és a Partizán sajtószabadságát az alaptörvény és az Emberi jogok európai egyezménye is védi, a törvényben az is rögzítve van, hogy a sajtó szabadsága kötelezettségekkel tűzdelt, és más alapvető jogok, illetve alkotmányos értékek érdekében korlátozható – állítja a szakértő.

Szabó Bence számára tehát jogilag bőven lett volna más lehetőség, hogy jelezze aggályait az ügy kapcsán a feletteseinek, vagy hivatalos eljárást kezdeményezzen, ahelyett, hogy a médiához fordul.

A Direkt36 esete jól példázza, hogy Magyarországon a közbeszéd eljutott egy olyan szintre, hogy már a nemzetbiztonsági szervek hitelességét is megkérdőjelezik az emberek, pusztán egyetlen ember elmondása alapján, aki maga is bevallja, hogy nem tudja bizonyítani az állításait.

Lomnici szerint ez nem véletlen, hanem a Tisza Párt által használt tudatos stratégia eredménye.

– Kétségtelen tény, hogy egyre gyakrabban nyúlnak a tiszások az ún. Alinsky-módszerekhez, annak érdekében, hogy radikális eszközökkel destabilizálják a hazai demokratikus viszonyokat – jelentette ki. Felidézte, hogy Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája korábban éppen az ilyen esetek elkerülése miatt fogalmazta meg a következőt: „A törvény a hatóságok eljárásának tekintélyét és tiszteletét akarja megvédeni, ezért a büntető törvénykönyv a hatósági rendelkezés elleni uszítás bűncselekményét rendeli büntetni. Méghozzá három évig terjedő szabadságvesztéssel.”

Az ügy kapcsán beszélni kell a Tisza Párt érintettségéről is, hiszen mindkét informatikus a párthoz köthető. Egyikükről, Maróti Tamásról több felvétel is született, ahogy elhagyja a párt központi irodáját, ahová 2025 januárja és szeptembere között szabad bejárása volt. A Ripost 2025 januárjában készített egy fotót Maróti Tamásról, aki egy délutáni időpontban távozott a Tisza Párt irodájából, majd közvetlenül utána, másodpercek alatt több prominens tiszás politikus is elhagyta a székházat. 

Amennyiben bizonyíthatóan titkos, szervezett együttműködés zajlott az érintett személyek és a Tisza Párt vezetése között, az már önmagában is a nemzetbiztonsági veszélyességi küszöb átlépéseként értékelhető

– ismerte el, és hangsúlyozta, tovább súlyosbítja az ügyet, amennyiben „az ukrán titkosszolgálat egyúttal befolyást is gyakorol a pártra, vagy adott esetben pénzügyileg finanszírozza a tiszás kampányt saját érdekei megvalósítása céljából”.

Ugyanakkor szerinte ez a mostani botrány inkább az ellenzékbe vetett társadalmi bizalmat rendíti meg alapjaiban, és nem kizárható, hogy 

a Tisza Pártnak és vezetőinek a politikai mellett súlyos jogi következményekkel is szembe kell nézniük.

Borítókép: Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke (Fotó: Havran Zoltán)

További játékainkhoz kattintson ide!