Káoszt és anarchiát idézhet elő Magyar Péter terve

Nyolc magas rangú állami vezetőt egész egyszerűen leváltana Magyar Péter. Az Ellenpont szerint a leendő miniszterelnök terve óriási káoszt okozna az országban, egyszerre kerülne veszélybe az ügyészség és a bíróságok működése, miközben az Alkotmánybíróság sem működne. Ez porig rombolná a társadalmi rendet.

Magyar Péter elképzelései a közjogi méltóságok leváltásáról a radikális baloldal módszereit idézik – írja az Ellenpont. A lap szerint ez nem meglepő, hiszen a tervezett tisztogatások ötlete egy szélsőbaloldali jogásztól, Fleck Zoltántól származik.

Magyar Péter eltávolítaná Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Forrás: Facebook

Magyar Péter a választási győzelmét követően nyolc közjogi méltóságot szólított fel lemondásra: Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, Windisch Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Rigó Csaba Balázst, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, Koltay Andrást, a Médiahatóság elnökét és Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Az Index gyűjtése szerint valamennyien reagáltak Magyar Péter ultimátumára.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint az NMHH az alaptörvény alapján önálló szabályozó szerv, amely a továbbiakban is független hatóságként, a jogszabályi keretek között látja el a feladatait. Politikai nyilatkozatokról nem foglal állást.

A GVH úgy reagált, hogy a működésre vonatkozó jogszabályok alapján, azok maradéktalan betartásával működik, és ellátja az abban előírt feladatait.

A Kúria arról írt, hogy az alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdése szerint az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó legfőbb bírósági szerv. Elnökét kilenc évre az Országgyűlés választja.

Az Állami Számvevőszék szintén az alaptörvényre hivatkozva leszögezte, hogy az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. Az ÁSZ elnöki megbízatás megszűnésének eseteit a törvény szabályozza.

Az Alkotmánybíróság is csak annyit írt, hogy a mindenkor hatályos alkotmányos keretek között látja el a feladatait.

Vagyis a lemondásra felszólított közjogi méltóságok, vezetők mindegyike úgy reagált, hogy a törvényes rendnek és a mandátumának megfelelően kitölti a szolgálati idejét. Ennek ellenére úgy tűnik, a Tisza Párt nem hagy fel a fenyegetéssel.

Magyar Péter ugyanis nyugtalanító módon a radikális baloldal módszereit megidézve többször is egyértelművé tette: nem érdeklik a jelenlegi jogszabályi keretek, egy tollvonással mindent felülírna.

Csakhogy ennek a szemléletnek az Ellenpont szerint van egy komoly veszélye: mégpedig az, hogy káoszt idézne elő. Felborítana mindent, és megszűnne az eddig jogi keretek által biztosított rend.

Az államfő az első számú célpont

Április 12-i sajtótájékoztatóján Magyar Péter ismételten felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. Azt nyilatkozta: – Ha a kormányalakítás után nem távozik magától, akkor élve a kétharmados felhatalmazással, alkotmánymódosítással távolítjuk el őket a hivatalukból.

A választási győzelmet követő egyik interjújában a fentieket megerősítette: – Meg fogjuk oldani. Jogász vagyok, nem ijedek meg a jogászkodástól. Ezzel arra utalt, hogy ha szükséges, a mostani alaptörvény kereteit is módosítanák. Csakhogy ez önmagában véve nem ennyire egyszerű, hiszen az alkotmányos alapelveket kétharmaddal sem lehet átírni – figyelmeztet az Ellenpont.

Az alaptörvény 10. cikke ugyanis kimondja: a köztársasági elnököt öt évre választja meg az Országgyűlés. Ennek értelmében Sulyok mandátuma 2029-ig szól. A köztársasági elnök mandátuma kizárólag lemondással, halállal, összeférhetetlenség kimondásával szűnhet meg, valamint ha a megválasztásához szükséges feltételek nem teljesülnek. Vagyis normál eljárásban az államfő csak törvényben előírt módon távolítható el (egyéb mód nem lehetséges), és a folyamat jogi értelemben igen erős garanciákat tartalmaz. A lap világossá teszi: ha Sulyok Tamás nem mond le, politikai okokból az alkotmány értelmében nem mozdítható el.

Minden borulna a legfőbb ügyész leváltásával

A legfőbb ügyész elmozdításának ötlete nem volt váratlan, hiszen a Tisza Párt még a kampányban meghirdette az Út a börtönbe programot, és egy vagyonvisszaszerzési hatóság felállításáról beszélt.

Az Ellenpont hangsúlyozza: mivel az ügyészség gyakorolja a vádhatóság jogköreit, a két fenyegetést csak a legfőbb ügyész politikai indíttatású leváltásával lehet teljesíteni. Ez a döntés azonban jogilag nem éppen megalapozott, hiszen az alaptörvény 29. cikke kimondja, hogy a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés nevezi ki kilenc évre. Nagy Gábor Bálintot tavaly nevezték ki, így mandátuma további nyolc évre, 2034-ig szól.

A legfőbb ügyész – a minisztériumi alá-fölé rendelt szervezeti bírósági jogviszonytól eltérően – csak a nyugdíjkorhatár elérésével távozhat (hetvenéves korig maradhat hivatalban) vagy ha a parlament külön törvényben felmenti.

Amennyiben ezeket a szabályokat áthágva egy új legfőbb ügyészt nevez ki Magyar Péter, az a teljes jogrendszerre kihatással lehet: az ügyészség átalakításával egy olyan, politikailag motivált vádhatóság állhat fel, amely teljes káoszt eredményezhet

– figyelmeztet a lap.

Nincs kontroll, ha nincs Állami Számvevőszék

Amit a jogi világban az ügyészség képvisel, azt a kormányzati-politikai közegben az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Nem véletlen, hogy a Tisza Párt e téren is változtatna. Az ÁSZ ugyanis az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Feladata a közpénzekkel és az állami vagyonnal való gazdálkodás törvényességének, célszerűségének és eredményességének vizsgálata.

Az alaptörvény 24. cikkének rendelkezése szerint az ÁSZ elnökét az Országgyűlés kétharmados többséggel tizenkét évre választja meg. Így Windisch László mandátuma 2034-ig szól. Felmentésére a rendkívüli okokat törvény sorolja fel (például hivatali viselkedés vagy összeférhetetlenség). Alapesetben tehát csak törvényes módon, vagyis ellenőrzés és kétharmados döntés mellett lehet leváltani.

Az Ellenpont megjegyzi,

Windisch László jelenleg Varga Judit párja, így a sajtóhíresztelések szerint Magyarnak külön motivációt jelent az elmozdítása, bosszút akar állni a volt feleségén.

A teljes bizonytalanságot fokozza, hogy nemcsak a kormányzati elszámoltatási funkciókat végző intézményeket, hanem az állami működés minden lépcsőfokát megváltoztatná a Tisza Párt.

A lap hangsúlyozza, Magyar Péter tervei az állam teljes működési struktúráját veszélyeztetnék. Elsősorban azért, mert a lemondásra felszólított intézményi vezetők jogellenes leváltása egy olyan törvényen kívüli állapotot jelentene, amely ezeket a szerveket – és így az állam működését – lehetetlenítené el, vezetőiknek ugyanis érvényes mandátumuk van.

Radikális baloldali jogász zúzná szét a rendet 

Miután Magyar Péter előállt a jogilag erősen kétséges tervével, miszerint leváltja a legfontosabb közjogi méltóságokat, felbukkant Fleck Zoltán, a szélsőbaloldali nézeteket valló jogszociológus, aki egy a káosz irányába mutató ötlettel állt elő: akkor is le kell váltani a legfontosabb intézményi vezetőket, ha erre nem találnak írott jogi lehetőséget. Fleck Zoltán egy interjúban ugyanis arról beszélt, hogy szerinte az átmeneti kormányzás során előbb alkotmánymódosítások, majd rövidesen egy új alkotmány megalkotása következhet. A tiszás jogszociológus szerint a Kúria elnökének eltávolítására könnyű jogi érvet találni, míg az államfő elmozdítása jóval nehezebb, ha nem mond le önként.

Mindez azért érdekes, mert Fleck Zoltán korábban egy Tisza-sziget rendezvényén arról is beszélt, hogy ha Magyar Péter nyerné a választásokat, a győztes párt akár zsarolhatná is a köztársasági elnököt, politikai tisztogatásba kezdhetne, és az alaptörvényt is eltörölhetné.

Senki nem védte meg a jogállami intézményeket. Ma sem fontos. Ha megfigyelik, akkor a Tisza Párt, az ellenzék nem azzal kampányol, hogy visszaállítja a jogállamot. Senkit nem érdekel a jogállam

– mutatott rá Fleck.

Az Ellenpont rámutat, mindez azért érdekes, mert ebben az esetben a tiszás rendezvényeken előadó jogszociológus szerint

Magyar Péter politikai hasznot húzhat abból, hogy szétveri a törvényes rendet és káoszba süllyed az ország.

Ugyanakkor ez a hétköznapi emberek szempontjából katasztrofális következményekkel járhat: a bíróságok és felügyelő szervek cselekvőképtelensége esetén az állami biztonsági garanciák érvénytelenné válhatnak, hiszen nincs olyan szerv, amely eljárjon az állampolgárok ügyeiben. Az ügyészség szétverése pedig ennél is közvetlenebb kérdés, hiszen a vádhatóság nélkül a bűnözői csoportok kihasználhatják a törvényen kívüli időszakot, és tombolni kezdhet az erőszak az országban – figyelmeztet a lap.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)