Súlyos konfliktusok és hatásköri viták kísérik az Európai Ügyészség működését, amelynek vezetőjére korábban a korrupció árnyéka vetült

Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen fontos kérdésekben enged majd Magyar Péter az Európai Bizottság nyomásának az uniós pénzek hazahozatala érdekében, de az már biztos, hogy az új kormány azonnal csatlakozni kíván az Európai Ügyészséghez. Összeállításunkban bemutatjuk, milyen ellentmondásokat, vitákat okozott az egyes uniós tagállamokban eddig annak a „szuperhatóságnak” a működése, amelynek vezetőjét korábban korrupcióval gyanúsították. Egyes szakemberek szerint az Európai Ügyészség valójában a föderális Európa létrehozásának fontos építőköve.

Fotó: NICK PALEOLOGOS Forrás: SOOC

Nagy érdeklődés övezi az Európai Bizottság küldöttségének Budapestre érkezését, ahol pénteken tárgyalást folytatnak a Tisza Párt vezetőivel a Magyarországnak járó, eddig befagyasztott uniós pénzek kifizetésének feltételeiről. A tét hatalmas, összesen 35 milliárd euró sorsa forog kockán, de önmagában a kormányváltás nem elég ahhoz, hogy hazánk hozzájusson a forrásokhoz, Ursula von der Leyenék kemény feltételeket szabhatnak Magyar Péternek és csapatának. Az egyik ilyen alapvetés a korrupcióellenes intézkedések bevezetése, amelynek egyik fontos elemeként a Tisza Párt elnöke már a választások másnapján rendezett nemzetközi sajtótájékoztatóján bejelentette: hazánk mielőbb csatlakozik az Európai Ügyészséghez.

 

Nyomozó hatóság korlátozott hatáskörrel

Elsőként tekintsük át, miről is van szó, mit lehet tudni az intézményről, milyen hatáskörökkel rendelkezik az uniós „szuperhatóság”, amelynek eddigi működése számos tagállamban vitákat váltott ki! Az Európai Ügyészség (EPPO) az EU önálló szerveként 2021. június elsején kezdte meg a működését. Célja, hogy büntetőjogi eszközökkel nyújtson hatékony védelmet az unió pénzügyi érdekeit érintő csalások ellen. Az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló uniós rendeletet 2017-ben fogadták el, a megerősített együttműködéshez napjainkig 24 EU-tagállam csatlakozott. Az EPPO központi szintjének összetétele az európai főügyészből, aki most Laura Codruța Kövesi, továbbá 22 európai ügyészből (ebből kettő főügyészhelyettes), az adminisztratív igazgatóból és a támogató személyzetből áll. Kövesire mindjárt visszatérünk.

Az Európai Ügyészséghez beérkezett minden bűncselekménnyel kapcsolatos bejelentést ellenőriznek és rögzítenek az ügyviteli rendszerben, majd a bejelentést valamelyik delegált európai ügyészhez rendelik. Nyomozás megindítása esetén azt a delegált európai ügyész folytatja le az elejétől a végéig.

Munkáját az Európai Ügyészség pénzügyi nyomozói és ügyelemzői, valamint a nemzeti rendőrség, illetve a vám- és adóhivatal munkatársai segítik. Az Európai Ügyészség csak és kizárólag az unió pénzügyi érdekeit sértő vagy ezekkel összefüggésben elkövetett bűncselekmények esetén járhat el.

 

Botrány Spanyolországban

Hiába határozták meg látszólag egyértelműen a jog- és hatásköröket, több olyan ügy borzolta a kedélyeket az egyes uniós tagállamokban, ahol az EPPO összeütközésbe került a nemzeti igazságszolgáltatás intézményeivel.

Az úgynevezett Ayuso-ügy az Európai Ügyészség történetének egyik legfontosabb mérföldköve volt, mivel ez robbantotta ki az első nyílt hatásköri háborút egy tagállami ügyészség és a luxemburgi központ között. A botrány 2022-ben kezdődött, és Isabel Díaz Ayuso, Madrid tartományi elnöke személyéhez fűződött. A gyanú szerint a tartományi kormány a koronavírus-járvány idején, 2020 áprilisában 1,5 millió euró értékben vásárolt egészségügyi maszkokat egy olyan cégtől, amely Ayuso testvérének fizetett jutalékot a közvetítésért.

Ez volt az első eset, amikor az EPPO és egy nemzeti ügyészség egyszerre követelte magának a nyomozati jogot. Az EPPO azzal érvelt, hogy mivel a maszkvásárlást részben uniós forrásokból finanszírozták, a csalás az EU költségvetését károsította, így az ügy kizárólagosan a luxemburgi intézmény hatásköre. A spanyol ügyészség szerint a bűncselekmény (befolyással való üzérkedés és hivatali visszaélés) elsősorban spanyol közintézményeket érintett, és a maszkok beszerzése nemzeti hatáskör volt. A vita 2022 és 2024 között mélyült el igazán, amikor a spanyol legfőbb ügyész úgy döntött, hogy kettéválasztja az ügyet: a pénzügyi csalást az EPPO-ra bízta, de a korrupciós és hivatali visszaélési szálat a spanyol hatóságoknál tartotta. 

Laura Kövesi főügyész az Európai Bizottsághoz fordult, azzal vádolva Spanyolországot, hogy sérti az uniós jog elsőbbségét. Azzal érvelt, hogy az ügyeket nem lehet mesterségesen szétdarabolni, mert az akadályozza a nyomozást.

 Végül a spanyol ügyészség és az Európai Ügyészség is megszüntette az egymással párhuzamosan és azonos tényállásokra folytatott nyomozását.

 

Renitens görögök

Görögország több nagy horderejű ügyben is az Európai Ügyészség célkeresztjében áll. Kiemelendő ezek közül a vasútbiztonsági fejlesztésekkel kapcsolatos csalások vádja a 2023-as, Tempinél történt vasúti katasztrófa kapcsán, amelyben 57 ember vesztette életét. Az EPPO nyomozása a balesetet megelőző pénzügyi visszaéléseket vizsgálta. Az uniós társfinanszírozású 717-es szerződés, amely a vasúti jelző- és távvezérlő rendszerek modernizálását célozta, súlyos szabálytalanságok és időbeli csúszások mellett valósult meg. Laura Kövesi főügyész szerint a tragédia elkerülhető lett volna, ha a szerződésben foglaltak teljesülnek. Az ügy nyomán az EPPO 2024-ben és 2025-ben is kérte két korábbi közlekedési miniszter felelősségre vonását, de a görög parlament az alkotmány 86. cikkére, a miniszteri mentelmi jogra hivatkozva elutasította azt. Kövesi ezt intézményesített büntetlenségnek nevezte, és sürgette a görög alkotmány módosítását.

Emellett az EPPO nyomozást indított egy mezőgazdasági támogatásokat érintő, feltételezett szervezett csalási ügyben is. 

Az EPPO feltárta, hogy állattartók és fiktív gazdálkodók milliókat hívtak le jogtalanul, gyakran politikai hátszéllel.

Az Európai Ügyészség vezetője 11 görög parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a görög parlamenttől. A botrány következtében négy miniszter lemondott, és a források elosztásáért felelős ügynökséget feloszlatták.

Az EPPO és a görög kormány között kialakult feszültséget mindkét esetben az okozta, hogy a görög alkotmány védelmet nyújt a minisztereknek a külső nyomozásokkal szemben. Laura Kövesi 2025 végén élesen bírálta ezt a rendszert, amiért az akadályozza a nyomozást. Görög részről ugyanakkor ezt hatáskörtúllépésként és a nemzeti szuverenitásba való beavatkozásként értékelték.

 

Hatáskörtúllépés Horvátországban

Az Európai Ügyészség 2024. november 15-én közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy zágrábi irodája nyomozást indított nyolc személy, köztük az egészségügyi miniszter, két zágrábi kórház igazgatója és két vállalat ellen. A gyanúsítottak a feltételezés szerint 2022 júniusa és 2024 novembere között bűnszervezet tagjaként különféle gazdasági bűncselekményeket követtek el: vesztegetéssel, beosztással és hatalommal való visszaéléssel, valamint pénzmosással vádolták őket.

Azon a napon, amikor az Európai Ügyészség kiadta nyilatkozatát, a horvát főügyészség szintén kiadott egy közleményt, amelyben megerősítette, hogy a horvát ügyészségi rendszeren belül függetlenül működő korrupcióellenes egység szintén nyomozást folytat ugyanazon tények és személyek ügyében. 

A horvát legfőbb ügyész szerint az EPPO túlterjeszkedett a hatáskörén, mivel a bűncselekmény elsősorban a horvát költségvetést károsította, nem az EU-ét.

Horvátországban (hasonlóan 14 másik tagállamhoz) a nemzeti legfőbb ügyész jogosult eldönteni, hogy ki nyomozzon, ha hatásköri összeütközés támad az EPPO-val. A kritikusok szerint ez összeférhetetlen, hiszen a kormány által kinevezett ügyész blokkolhatja az uniós vizsgálatokat.

 

Eljárás az uniós főügyész ellen

Az Európai Ügyészség vezetője is összeakadt az igazságszolgáltatással a saját hazájában. A román legfőbb ügyészség ugyan 2023 májusában bűncselekmény hiányában megszüntette a Laura Codruta Kövesi ellen indított bűnvádi eljárásokat, de ez az incidens is azt mutatja, hogy a politikai érdekek nagy mértékben befolyásolják az uniós hatóság működését, ráadásul a vezetőjére is rávetült a korrupció árnyéka.

Kövesi ellen még 2019-ben indított két eljárást az SIIJ, vagyis az igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló különleges ügyészi részleg. Mindez még azelőtt történt, hogy Kövesit kinevezték volna az Európai Ügyészség élére, Kövesi szerint az eljárásokkal az ő előrelépését akarták megakadályozni.

Az egyik ügyben az azóta felszámolt SIIJ hivatali visszaéléssel, megvesztegetés elfogadásával és hamis tanúzással gyanúsította meg Kövesit Sebastian Ghita volt parlamenti képviselő és médiamágnás feljelentése alapján.

Ghita – aki a romániai igazságszolgáltatás elől külföldre menekült – azt állította, hogy Kövesi felkérésére 2011-ben ő fizette ki egy nemzetközi körözés alatt álló, Indonézia által Romániának kiadott üzletember hazaszállításának kétszázezer eurós költségeit. Ghita szerint Kövesinek, aki 2011-ben Románia legfőbb ügyésze volt, senki sem mert nemet mondani.

Ám a román legfőbb ügyészség 2023. májusi közleménye szerint a megvesztegetésre nem volt bizonyíték, a hivatali visszaélésnek nevezett cselekményeknél Kövesi nem lépte túl munkaköri leírásának kereteit, és hamis tanúzásra utaló tényállást sem tapasztaltak, a feltételezett bűncselekmény pedig amúgy is elévült.

 

„Az Európai Egyesült Államok fontos téglája”

Látható tehát, hogy súlyos érdekütközéseket hozott a 2021-ben felállított uniós intézmény, amely újabb vitát nyitott a két eltérő Európa-vízió, a szuverén nemzetállamok, illetve a föderális unió között. Erre világított rá egy korábbi interjúban Hack Péter jogtudós, egyetemi tanár, egykori parlamenti képviselő. A szakember a Mandinernek 2024-ben úgy fogalmazott: 

Én személy szerint ellenzem az Európai Ügyészséghez történő csatlakozást, mert arra a problémára, amelyre elméletileg kitalálták, nem nyújt megoldást. Az Európai Uniónak a fő panasza az, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket nem üldözik a nemzetállamok, mert nekik ez nem érdekük. Ez érthető panasz, de a problémát meg lehetne oldani úgy, hogy a kifizetéseknél ellenőriznék, jó helyre megy-e a pénz.

Hack Péter kitért arra is, egyáltalán nem arról van szó, hogy a folyamat közben ellenőrizne ez az intézmény bármit is. „Akik az Európai Ügyészség mellett érvelnek, azt mondják, várjuk meg, míg elkövetik a bűncselekményt, ahelyett, hogy megelőznénk. Valójában az Európai Ügyészség az Európai Egyesült Államok koncepciójának egy fontos téglája” – hangsúlyozta.

Kifejtette: ha az Európai Ügyészséghez csatlakozunk, akkor a következő kifogás az lesz, hogy azért nem büntetik eléggé az uniós pénzekkel való visszaéléseket, mert a nemzeti bíróságok nem elég együttműködők. És akkor jön a következő igény, hogy hozzuk létre a szövetségi bírósági szervezetet is, ami már szövetségi cselekményeket is üldöz. Az ügyészséggel kapcsolatban is már felvetődött, hogy a pénzügyi érdekeken túlmenően büntetendővé kellene tenni, egy sor más területen is szövetségi szinten – tehát uniós szinten – magatartásokat. Hack Péter szerint a végén pedig minden szövetségi szintre kerülne, és létrejönne a nemzetek fölötti igazságügyi intézményrendszer. Kijelentette: „Meggyőződésem, hogy Európa ereje nem abban lenne, ha a nemzeteket meggyengítenék, hanem éppen ellenkezőleg, az erős nemzetekben.”