Ursula von der Leyen brüsszeli emberétől az SZDSZ egykori minisztériumi botrányának szereplőjéig: ők lesznek a Tisza Párt bizottsági elnökei a parlamentben

A baloldal, Brüsszel és a nemzetközi bankvilág embereit találtuk Magyar Péter parlamenti bizottsági elnök-jelöltjei között. A külügyi bizottság élére például egyenesen az a Hajdu Márton kerül, aki közvetlenül Ursula von der Leyen főtitkárságáról ment a Tisza Pártba. A mentelmi bizottság leendő elnökének, Sasi-Nagy Editnek politikai pályafutása még az SZDSZ-es oktatási minisztériumban indult 2004-ben, és köze volt a minisztérium egyik legnagyobb botrányához, a Sulinova-ügyhöz. A minisztériumi háttérintézménynél, ahol Sasi-Nagy vezető pozícióban volt többek között túllárazva készítettek összeollózott, plagizált tankönyveket. De lesz olyan bizottsági elnök, aki a kriptobankok világából érkezik. Mutatjuk a legérdekesebb bizottsági elnököket!

Az ifjabb Ruzsa Csaba, már a baloldali városvezetés egyik kulcsfigurájaként vált ismertté. MSZP-hez köthető alpolgármesterként és az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik vezetőjeként a kritikusai szerint olyan rendszert épített ki, amely fenntarthatatlan terhet rótt Pécsre. Karrierje azonban a "jobboldali fordulat" után sem tört meg: a Pécsi Tudományegyetem gazdasági főigazgató-helyetteseként és stratégiai vezetőjeként talált utat magának, és még a sokat szidott egyetemi modellváltás során is képes volt az egyetemen maradni.3

Sopov Ildikó Éva

Az európai ügyek bizottságát vezető Sopov Ildikó Éva egy a politikánál is homályosabb világból, a máltai kriptobankok rendszeréből érkezett meg a Tisza Párthoz. A rendelkezésre álló információk szerint volt kollégája a máltai Financial Institutions Malta Association vezetője, amely pénzügyi intézményeket, fintechcégeket, e-money szereplőket és MiCA-szabályozás alá tartozó vállalkozásokat fog össze. A szálak között a blockchain.com is megjelenik.

Mindez azért érdekes, mert az európai pénzügyi szabályozás, a kriptoeszközök és a fintechvilág az elmúlt évek egyik legérzékenyebb uniós területévé vált. Ráadásul a Tisza Párttól nem állnak távol a nagy nemzetközi bankok: Magyar Péter pénzügyminisztere az a Kármán András lesz, aki az Erste Banktól tért vissza a politikába. Sopov pedig a bankvilág egy másik szektorából érkezik, rádadásul korábbi érdekképviseletisként. Adódik a kérdés, kinek az érdekei fognak ezután prioritást élvezni.

Csőszi Attila

Ha van létjogosultsága a vagyonvisszaszerzési hivatalnak és az elszámoltatásoknak, akkor a Tisza gazdasági és energetikai bizottságot vezető politikusa miatt lehet. Csőszi Attila ugyanis nemrég a kecskeméti Malom Center körüli botrány miatt került a figyelem középpontjába.

A kecskeméti bevásárlóközpont építése a 2000-es években civil tiltakozásokkal, ombudsmani vizsgálattal, ügyészségi eljárással és bírósági döntésekkel terhelt ügy volt. A beruházás engedélyezési eljárását Kecskemét akkori jegyzője, Peredi Katalin folytatta le. Az ombudsman a korabeli beszámolók szerint azt kérte tőle, állíttassa le az építkezést, majd jelentse be elfogultságát, mert az ügy tárgyilagos megítélése tőle nem várható el. A történethez az is hozzátartozik, hogy az önkormányzat olyan területet cserélt el a beruházóval, amely forgalomképtelen volt, a közgyűlés döntését pedig később bíróság helyezte hatályon kívül.

Csőszi Attila azért fontos ebben az ügyben, mert az egyik érintett telken működő HBH étterem ügyvezetője volt. A Csőszi és Társa Kft. 2003-ban tulajdonrészt szerzett az egyik vitatott ingatlanban, majd a cég vagyoni helyzete látványosan javult. A nyilvános beszámolók szerint a társaság saját tőkéje 2004-ben hárommillió forint volt, 2008 végére viszont csaknem 170 millió forintra nőtt.

Csőszi maga is beszélt arról egy korabeli újságcikkben, hogy a beruházás számukra kedvező lehet, mert a megépülő kereskedelmi és szórakoztató központban több vendéglátóegységük is helyet kaphat. Vagyis Csőszinek közvetlenül érdekében állhatott a botrányos építkezés keresztülvitele.4

Sasi-Nagy Edit

Sasi-Nagy Edit, a mentelmi bizottság leendő vezetője kifejezetten érdekes választás a képviselők védettségét felülvizsgáló munkacsoport élén, ő ugyanis nem új a politikai világban: a szocialista minisztériumi rendszert végigjárva került a Tisza Pártba.

Sasi-Nagy Edit 2006-ban a suliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.-nál bukkant fel ügyvezetői titkárságvezetőként. A szervezetet az SZDSZ-es Magyar Bálint vezette Oktatási Minisztérium hozta létre 2004-ben, hivatalosan oktatási programok kidolgozására és pedagógus-továbbképzésre. A Magyar Nemzet tudósítása szerint miközben a szabad demokrata irányítású Oktatási Minisztérium sorban csökkentette a létfontosságú programok támogatását, egyes intézmények luxuskörülmények között működhettek. A Sulinova Kht.-ben például csak a bérekre 400 milliót költöttek évente, (2004-ben- a szerk.) 11 igazgatójuk pedig szolgálati gépkocsit is használhatott.

A Sulinova körül azonban már működése idején komoly kritikák jelentek meg. A korabeli beszámolók szerint miközben az oktatási tárca több fontos program támogatását csökkentette, a Sulinova jelentős összegeket költött bérekre és vezetői juttatásokra. Eközben túlárazva készítettek silyán minőségű, öszeollózott tankönyveket.5 A szervezet működését még baloldali politikusok is bírálták, mondván, olyan feladatokat vittek ki oda, amelyeket a minisztériumon belül is el lehetett volna végezni. Nem véletlen, hogy a szervezetről még az akkori, szocialista kormányoldalon is úgy vélekedtek, mint olyan közpénzszivattyú, amely az SZDSZ-es érdekkörök kiszolgálására jött létre.6

A parlamenti munka érdemi részét végző bizottságok elnöki székeit tehát olyan emberek kapták meg, akik jórészt a baloldalhoz, vagy a nemzetközi hálózatokhoz való erős kötődésükkel tűnnek ki a Tisza Párt egyébként ismeretlen képviselői közül. A rendszerváltásról és megtisztulásról beszélő Magyar Péter pedig ezekkel az emberekkel a kulcspozíciókban készül a kétharmados jogalkotói tevékenységre.