A Magyar Honvédség kész a kibertámadások és a hibrid hadviselés kivédésére, az elkövetők és megbízóik elleni fizikai fellépésre is. Ezt jelenti Benkő Tibor honvédelmi miniszter bejelentése: – A Magyar Honvédség nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy mindig egy lépéssel a fenyegetések előtt járjon: kiberműveleti központot, kiberlabort és kibervédelmi szemlélőséget hoztunk létre. Ezek mind lefedik a Magyar Honvédség képességigényét és szükségletét, hogy meg tudjunk küzdeni a hibrid hadviseléssel is.
Mind a kibertámadások, mind a hibrid hadviselés, illetve az ellenük való hatékony fellépés kiemelt figyelmet kapott a tavasszal elfogadott Nemzeti biztonsági stratégiában. Megalkotói leszögezik: érdekünk a hibrid hadviselés elleni nemzeti, és elsősorban az EU-n és a NATO-n belüli, többnemzeti válaszadási képesség fejlesztése.
Magyarország a fizikai biztonságot veszélyeztető vagy jelentős anyagi károk okozására képes kiberképességeket fegyvernek, alkalmazásukat fegyveres agressziónak tekinti, amelyre a fizikai térben megvalósuló válaszadás is lehetséges.
Mivel a kiberműveleteknek sokszor nehezen bizonyítható az indítéka, nem könnyű az elkövető azonosítása, a válaszlépések különösen körültekintő, eseti elbírálást igényelnek az érintett kormányzati szervezek bevonásával.
A stratégia a kiemelt biztonsági kockázatok közé sorolja azokat az összehangolt és széles körű diplomáciai, információs és titkosszolgálati műveleteket, amelyek pénzügyi-gazdasági nyomásgyakorlással, pénzügyi spekulációs támadásokkal vagy katonai fenyegetéssel párosulva (vagyis a hibrid hadviselés eszközeivel) Magyarország destabilizására törekednek, és gyengítik hazánk nemzetközi érdekérvényesítő képességét. Ugyancsak kiemelt biztonsági kockázatot jelentenek a dokumentum szerint a jelentős károkat okozó kibertámadások a kormányzati informatikai rendszerek, az e-közigazgatás, a közműszolgáltatók, a stratégiai vállalatok, a létfontosságú infrastruktúra egyéb elemei és más, a társadalom működésében fontos szervezetek számítógépes hálózatai ellen.
A stratégia a fentiek szellemében meghatározza a honvédség céljait is. Eszerint a Magyar Honvédségnek jól felszerelt és jól kiképzett erőkkel, valamint rugalmas, hatékonyan alkalmazható, telepíthető és fenntartható képességekkel kell rendelkeznie, törekedve a mennyiségi mellett a minőségi mutatók javítására is. Hagyományos országvédelmi és nemzetközi válságkezelési feladatai mellett egyaránt alkalmasnak kell lennie a hozzájárulásra a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet vagy a terrorveszélyhelyzet kezeléséhez. Képesnek kell lennie a hibrid támadások elhárításában való szerepvállalásra, valamint a természeti vagy ipari katasztrófák következményeinek felszámolásában való közreműködésre is. A haderőt pedig úgy kell fejleszteni, hogy képes legyen hatásokat kiváltani a hazánk szempontjából releváns összes műveleti térben: a szárazföldön, a levegőben és a kibertérben egyaránt.