Bódis József is azt képviselte az MRK nevében, hogy az intézmény által javasolt személyek köréből nevezze majd ki a miniszter a tagokat. Gulyás Tibor pedig azt mondta, olyan delegálási rendszert akarnak, amelyben a hallgatók szava is megjelenik. Lovász László a beszélgetésen az egyetemi autonómiáról is kifejtette a véleményét. Az Akadémia elnöke, aki korábban több egyetemen is tanított, kiemelte, szerinte az egyetemek legfontosabb autonómiája abban áll, hogy eldöntsék, mit tanítanak és hogyan. Jelezte, a jelenlegi egyetemi rendszerrel, például a szakakkreditációval nem egészen ért egyet, mert az szerinte bizonyos esetekben túlságosan megköti az intézmények kezét. A leglényegesebbnek azt nevezte, hogy az egyetemeknek legyen lehetőségük arra, hogy új szakokkal, új tanítási módszerekkel, új tematikákkal kísérletezzenek.
A rendezvényen az egyetemi hallgatók is kérdezhették az előadókat, a legtöbb kérdés a konzisztórium szükségességével, illetve annak működésével kapcsolatban érkezett. Palkovics László arra a kérdésre, hogy milyen területről érkező szakemberek lehetnek majd tagjai a testületnek, azt mondta, hogy az nincs szakmához kötve, de a tagoknak például meg kell érteniük az adott intézmény költségvetését, üzleti tervét, mérlegét. Azt is mondta, mivel a konzisztórium tagjai nem hoznak majd döntéseket, ezért nem kapnak majd fizetést sem, társadalmi munkában végzik tevékenységüket. Az államtitkár a beszélgetés végén megkérdezte a hallgatókat, ki az, aki nem szeretne konzisztóriumot, mire a jelenlévők többsége feltette a kezét. Palkovics László ugyanakkor örömét fejezte ki, hogy voltak, akik nem emelték fel a kezüket, akik szerint szükség van az új egyetemi testületekre.
