A magyarok kormányba vetett bizalma erősebb, mint az európai átlag

Kövér László arról beszélt, hogy indokolatlanok a felhatalmazási törvényt ért kritikák.

Indokolatlanok a felhatalmazási törvényt ért kritikák, mert az elsők között adta vissza a magyar kormány a felhatalmazást a parlamentnek – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Info Rádió keddi, Aréna című műsorában.

A házelnök a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kifejtette: még egy-két hónapot, de akár egy évet is várni kell, amíg elkészül a vakcina, és akkor talán ki lehet mondani, hogy véget ért a járvány. De számításba kell venni az elmúlt félév tapasztalatai alapján, hogy a globalizációnak vannak nem várt, de logikus következményei, amelyek a jövőben is fenyegethetnek minket – jegyezte meg. Hozzátette: soha nem látott mértékben gyorsult fel a közlekedés, a mozgás az egyes földrészek között, ezért hosszú távon kell kalkulálni a következményekkel, és lehet még ennél rosszabb is a helyzet.

Azt mondta, hogy az a világgazdasági modell, amelynek mi is a részei vagyunk, jelen formájában nem fenntartható. Felértékelődnek az emberi kapcsolatok, más dolgok viszont leértékelődnek: „nem annyira fontos, hogy külföldön töltsük el a szabadságunkat” – fogalmazott.

Kövér László közölte, úgy állapodtak meg az ellenzéki pártokkal, hogyha ősszel nem újul ki a járvány, akkor visszatérnek a normális működési módhoz az Országházban, azaz „visszaköltözünk az alsóházi ülésterembe”. Eddig is igyekeztek tekintettel lenni azokra a képviselőkre, akik fokozottabban voltak kitéve a veszélynek, mint a fiatalabbak – fűzte hozzá.

Elmondta: mivel a Fidesz-KDNP-nek kétharmados többsége van, ezért – leszámítva azokat a döntéseket, amelyek kétharmadhoz kötöttek –, eddig sem vették igénybe ezeknek a képviselőknek a jelenlétét, szavazatát.

A házelnök jelezte: a járvány változtatott az előzetes terveken, és rendkívüli jogalkotást igényelt. A felhatalmazási törvény is ennek volt a része, majd annak hatályát visszavonták – emlékeztetett.

Hangsúlyozta: az Európai Unió tagállamainak jelentős részében nem is volt olyan felhatalmazás, mint amilyen a magyar Alaptörvényben van. Így vagy eltekintettek ettől egy politikai megállapodás keretében, vagy meg kellett hozni a jogszabályokat, amelyek lehetővé tették, hogy a parlament átadja a jogköröket a kormánynak a járványhelyzet miatt – magyarázta.

Kövér László indokolatlannak nevezte a felhatalmazási törvényt ért kritikákat, hiszen az elsők között adta vissza a magyar kormány a felhatalmazást a parlamentnek. Ez annak is köszönhető, hogy „a legelsők között vette észre a veszélyt és próbált elébe menni ennek az intézkedéseivel” – mutatott rá.

Megjegyezte: az ellenzék nyilvánvaló álhíreket próbált meg politikai kampányeszközzé emelni.

Úgy látja, az emberek olyan mértékben értettek egyet a járvány miatt hozott intézkedésekkel, amely jóval túlnyúlik a kormánypártok támogatottságán. A magyaroknak a politikai intézményekbe, a kormányba vetett bizalma erősebb, mint az európai átlag – mondta.

A házelnök szerint a digitális ülésezés bevezetésének jogi, technikai és elvi akadálya is van, és nem is látja ennek szükségességét.

Közölte: az Országház látogatóközpontja kedden nyit, elsősorban még a táborozó csoportokat várják, a turizmus beindulása lassabb folyamat lesz.

Kövér László úgy fogalmazott, az elmúlt félév – minden vihart is figyelembe véve – nyugodtnak volt tekinthető a parlamentben, a korábbiakhoz képest nyugodtabban zajlottak még az éles viták is, talán mert a képviselők is megértették, hogy „van, ami a parlamentben nem megengedhető”, „ami nem a parlamentbe való”.

Azt mondta, 1998 után eltűntek a valódi, érdemi viták, és nem nagyon van esély, hogy visszatérhetnek a korábbi gyakorlathoz, stílushoz, mert a világ sem ebbe az irányba megy. 1998-ban az MSZP megsértődött, amikor elvesztette a választást, és akkor kezdődött az a politikai stílus, amely arra épült, hogy mindegy, mi a következmény – vélekedett.

A házelnök a Black Lives Matter mozgalommal kapcsolatban kifejtette: a kiváltó eseményen minden normális ember felháborodott, erre a rendőri brutalitásra nincs mentség. Azok borították azonban lángba az Egyesült Államok városait, akik nem bírják elviselni, hogy Donald Trump az amerikai elnök, és minden eszközt bevetnek, hogy a novemberi választásokon megakadályozzák a megválasztását – vélekedett.

Úgy látja, vannak olyanok, akik szerint a hagyományos nemzetállamok döntéshozatali szerepe idejétmúlt, és másfajta döntéshozatali mechanizmust kellene felépíteni a világban. A gazdaságban létrejött hatalomkoncentráció politikai döntésjogokat vindikál magának – magyarázta. Hozzáfűzte: van egy nyomásgyakorlás a pénztőke révén, hogy nemzetközivé tegyék a világot.

Kövér László a most kezdődött német EU-elnökségtől „sok jót” nem vár, azt reméli, minél gyorsabban letelik ez a fél év. Németország az EU vezető ereje, és vannak az unió fenntartásában is kifejezetten nemzeti érdekei, ezekre fog koncentrálni – közölte. Annyiban bízik Németország bölcsességében, hogy mivel neki a legfontosabb, hogy az EU létezzen, ezért annak az egysége is fontos neki, így igyekszik majd a kompromisszum megteremtésére.

Arról is beszélt, hogy az a „nyugat-európai társadalomszervezési modell, ami a munkaerő bevándoroltatására épül már évtizedek óta”, elérte a csődöt, párhuzamos társadalmak alakultak ki, és biztonsági szempontból is gondot jelent, ezt mutatják a bécsi események is.

A házelnök szerint a jogállamiság vizsgálatának nem lehet köze az uniós pénzek elköltéséhez, annak jogszerűségét eddig is vizsgálták, ez elégséges. Az, hogy politikai szempontok alapján nyessenek le ezekből a pénzekből, hogy megbüntessék a kormányokat, megengedhetetlen – jelentette ki.

A Visegrádi Csoportról elmondta: ez a térség ma az EU legdinamikusabban fejlődő régiója, erre építve önállóan tud fellépni a saját érdekei védelmében, és így az egyik legfontosabb szereplővé fog előlépni.